Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-06 / 30. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. február 6. elvének megvalósítása, elzárja e lehetőségeket. A katolikus poli­tika ma jobban fejtheti ki erőit a demokratikus és parlamentáris ál* lamokban. Ez nem azért van, mintha talán ideálisnak tartaná ott a helyzetet. De ez a helyzet mégis Dővebben megadja a sza­bad szervezkedés lehetőségét, mint a totalitásra törő diktatúra. A ka­tolikus politika a liberális hagya- téku demokráciát át akarja alakí­tani keresztény demokráciává.. In­nen van a katolikus politikai te­vékenység nagy sikere a parla­mentáris és demokratikus álla­mokban ; a tömegek érzik ennek az új demokráciának erejét és je­lentőségét. Ez a térkép is arról győz meg, hogy a katolikus poli­tika ott éri el a legnagyobb lehe­tőségeket, ahol működésére sza­bad a tér — s ezt a szabadságot joggal követelheti nemcsak a „szabadsággondolat“ alapján, de a mögötte álló tömegek miatt is. A Szociális Misszió Társulat Zalaegerszegi Szervezete 1936. február 6-án délután 5 órakor a Kulturház nagytermében tartja XIX. évi közgyűlését. Reggel 8 órakor liturgikus szent­mise a plébániatemplomban. A közgyűlés tárgysorozata : Himnusz: Énekji a közönség. Elnöki megnyitó. 1935. évi jegy­zőkönyv felolvasása: dr. Fatér Endréné jegyző. A Szervezet mun­kajelentése : Lovrits Mária missz. gondozónő. Pénztárjelentés: Ko­vács Margit pénztáros. Leány­kongregáció szociális munkájának ismertetése. Kis Szent Teréz Le ánykör évi jelentése. Szent Zita Leányegyesület jelentése : Lovrits Mária egyesületi vezető. Társa­dalmi feladataink címmel tart elő adást Érti Christa SM. nővér, or­szágos főtitkár. Inditványok. Tiszt- újitás. Záróbeszédet mond Pehm József apátplébános. Pápai him­nusz. Énekli a közönség. Közgyűlés uián tea. Teajegy 40 fillér. A zalaegerszegi kir. törvényszék. P. 225/1936. szám. Hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék köz­hírré teszi, hogy Muszatics Józsefné, Muszatics Zsigmondné lakos részéről az 1911.. I. t.-c. 733. §-ának 1. pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Simon Anna volt csatári lakos holtnaknyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Antal Gáspár ügyvéd zalaegerszegi lakost rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltün­tet és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az el­tűnt életbenlétéről értesítsék, egy­szersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdet­ménynek a Budapesti Közlönybe tör­tént beiktatását követő naptól számí­tott egy év letelte után biróilag holt­nak fogja nyilvánítani. Zalaegerszeg, 1936. évi január hó 29. napján. Dr. ZRINYÍ MIKLÓS sk. tan. elnök. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláirá*. 1322 irodafőtiszt. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés­ben kaphatók! A falusa lakadalom — és a gyermek. Bár nem tartozom tartozom a farsang és egyéb mulatási alkal­mak Hyakió nélkül mulatozó ga­vallérjai közé, tegnap mégis részt vettem egy gazdaismerősöm leá­nyának lakadalmán. És nem bán tam meg, mert a falu népének néhány szép és igazán kedves szokását figyelhettem meg ezút­tal is. Olyanokat, aminőknek meg­figyelésére eddig alkalmam nem nyílt. A megfigyelt szokások között azonban találtam olyant is, amit feltétlenül meg kellene szüntetni. S ez nem más, mint a gyer­mekeknek késő éjszakába nyúló — sőt nem ritkán reggelig tartó — kimaradása és esetleg mulato­zása. Nagy ünnep a lakadalom min­den család életében, — ezt jó! tudom. Vágyakoztunk mi is gyer­mekkorunkban résztvenni azokon. El is vittek szüléink a rokonság körébe tartozott lakadalmakra min­ket is — amikor már arra való legénykék voltunk. A 2—3 éves babákat azonban nem volt szo­kásban régente lakadalomba vinni. Mint ahogy nem volt divatban, hogy a lakadalmas ház környéke még késő este is a falu egész ifjúságának lármájától legyen han­gos. De ha elvittek, annak idején haza is kisértek és le is fektettek bennünket. Nem úgy, mint ahogy most történik, Aminek láttára, bi­zony kitör belőlünk a keserű igaz­ság, mely szerint: a szülők közül ma sokan nem törődnek gyerme­kükkel. Vagy törődésnek nevezhető e az, amikor a gyermekek reggelig ott iábatlankodhatnak a felnőttek mulatságain, ha ugyan valamelyik sarokban el nem nyomja őket a nem ritkán szülőik által beléjük diktált bor nyomán jelentkező álom ? Az egészségre, testi- és lelki épségre egyaránt káros hosszas kimaradás következménye persze a másnapi iskolai mulasztás is, amely, ha aztán dorgálással, s esetleg büntetéssel is párosul, kész a harag, a gyűlölet az isko­lával és az oktatóval szemben. Pedig mindezekre valakinek mégis csak figyelmeztetnie kell úgy a szülőt, mint a tanulót. Ne feledjük, hogy a jövő a gyermeké! S ne feledjük azt se, hogy a mindennél drágább gyermeki lel­kek kialakítása és helyes irány­ban való nevelése a szülők és nevelők legszebb, de egyben leg- felelősségteljesebb feladata ! Kovács Dezső. A robogó vonat elé vetette magát egy 15 éves fiú. Vasárnap délután 4 óra tájban a Tapolcára haladó motorosvonat a Lesencetomajhoz tartozó Uzsa- pusztán halálra gázolta Nyirő Boros Ferenc 15 éves lesence- tomaji fiút. A fm a sínek mellett elhúzódó erdőből szaladt ki, arcát tenyerével eltakarta és a sínekre vetette magát. A vezető észrevette ugyan, hogy a fiú a vágányra ugrott, lefékezni azonban már nem tudott és így a vonat kere­kei derékban kettévágták a sze­rencsétlen fiú testét és karjait is leszakították. Semmiféle Írást nem találtak a fiúnál s mivel jobban öltözött volt, először azt hitték, hogy talán a rossz bizonyítvány miatt lett öngyilkossá egy diák­gyerek. A pályaőr fia azonban a szerencsétlen gyermekben felis­merte barátját. Az öngyilkosság okának kiderítésére a csendőrség vizsgálatot indítóit. „Iminél több embernek van r>észe a földből, annál biztosabb a nemzet élete.“ Hogyan gondolta @1 Prohászka püspök a földref ormot. Prohászka Ottokár a földbir­tok elosztását Magyarországon gazdasági és nemzeti szempont­ból egyaránt nagyon egészségte­lennek tartotta. Túlsók a nagy­birtok, a kisbirtokon túlzsúfolt parasztság pedig nem tud föld­höz jutni, nem tud családja szá­mára „otthont“ alapítani. Prohászka világosan látta, hogy csak egy nagyszabású földbirtok­reform segíthet. Legcélszerűbbnek tartja, ha a nagybirtokból kisgaz­daságok létesítésére alkalmas föl det és házhelyet juttatnánk örök- bérSetként a földnélkülieknek. Azért I Jó szemüveg, | Jó fényképezőgép, Jó fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg. örökbérletként, hogy az újgazdák­nak ne kelljen a termés hozamát a vételár azonnali törlesztésére, hanem a nekik akár 90 évre biz­tosított föld megművelésére for­dítani. A földet nem portékának nézi, mert úgy látja, hogy a föld nél­külözhetetlen eleme kultúránknak, népünknek és nemzetünknek. A földben nemcsak magvak gyöke­reznek, hanem abból lelkek is nőnek ki és Magyarország csak akkor lehet nagy és hatalmas, ha ebből a földből nő ki a ma­gyar lélek és a magyar kultúra. „Minél több embernek van biztosított része a földből, annál biztosabb magának a nemzetnek nek az élete". Meg kell akadályozni, hogy a föld és munkásember közé to­vábbra is személytelen nemzet­közi hatalom ékelődjék. A nem­zetközi tőke egyre hódítóbban veti meg lábát a magyar földön és kiemeli a népet birtokából. Ez oktalan, nemzetellenes állapot, amelyet meg kell szüntetni Prohászka különösen a világ­háború éveiben foglalkozott so­kat a földbirtokreform kérdésével, mert átérezte, hogy a világháború véres harcaiból hazatérő katonák nem lehetnek idehaza földnéiküli éhenkórászok. A magyar hadse­reg nem zsoldos sereg volt, a hazáért harcoit. Nem szabad meg­engedni, hogy a háború ezer poklából hazatérő katonák arra döbbenjenek: nem volt miért har- coiniok és testben- lélekben meg­törve, megrokkant, oldalukon kol­dustarisznyával kóboroljanak. A háborúban résztvetteknek az egész nemzet folytonos adózásai tartozik. A legkevesebb, hogy föl­det juttassanak a katonáknak, az elesettek hozzátartozóinak és az árváknak. Ha valakinek ebben az országban joga van a földhöz, elsősorban azoknak van joguk, akik vérüket hullatták érte. Prohászka ki is dolgozta rész­letesen földbirtokreformtervezetét, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1916. évi április 13-i közgyűlésen ismerte­tett. Javaslatának oly nagy fon­tosságot tulajdonított, hogy igy beszélt róla: „Ha az indítványomban lefek­tetett nagy szociális feladatot megoldjuk, megalkotjuk 1848 óta a legnagyobb reformot Magyar- országon.“ Örökbárletrendszer tervezetének néhány főbb pontját az alábbiak­ban ismertetjük. Akció indítandó aziránt, hogy bizonyos mezőgazdasági területek az államnak haszonbér ellenében örökbérieiben átengedendők. Az állam ez alapon biztosított bérigénye a hivatott tényezőkkel való megegyezés s a törvényho­zás utján kiterjedhetne a) hitbi- zományokra, b) egyházi javakra, c) közalapítványi birtokokra. Az igénybevétel csakis mező- gazdasági művelésre alkalmas te­rületekre vonatkozik. Kivétetnek tehát az erdők, halgazdaságok, kopár területek síb. Ha a hitbizomány haszonélve­zője s várományosa óhajtja, az illetékes bíróság megengedheti, hogy az örökbérletre tekintetbe jövő birtokhányad az államnak eladassék; amely eselben a vé­telár a hitbizományosnak a hazai földhitelintézeteknél szokásos tör-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom