Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-05 / 29. szám

XlX évfolyam 29. azám. Apa 8 fillér 1936. február 5. Szerda. “ urnák fR Főtisztelendő Gosztonyi i László plébános urnák 54 Zalacsány ÍVEI 0JSA6 ő: Herboly Ferenc. i ; ____a wo luaaonivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4 . Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra F50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. ÍKMU8HMBH& BBBBBBBHi Kun Béla irányítása alatt álló kommunista összeesküvést leplezett le a rendőrség. Szanatóriumi főorvos éa biztosítási főtisztviselő & vezetők kozott. Budapest, február 4. A főkapi­tányság politikai osztálya nagy­arányú kommunista összeesküvést leplezett le, amely méreteiben fe­lülmúlja az utóbbi évek összes kommunista szervezkedéseit. Sorra letartóztatták a szervezkedés ve­zetőit, akik között ismert embe­rek is vannak. A rendőrség elfogta Kis Zsig- mond magántisztviselő', a szer­vezkedés egyik vezértitkárát, aki hasonló bűncselekményért már el volt Ítélve, Leiner Ferencet, aki hosszabb idői töltött Orosz­országban és futárszolgálatot teljesített Moszkva és Magyarország között. Ő hozta a szervezkedési haditer­veket. Lakásán fekete listát talál­tak árokról a rendőrtisztekről és detektivekről, akiket a kommunis­táknak kerülniük kellett. Elfogták a kommunisták egy másik vezető titkárát, Pikier Györgyöt, egy elő­kelő budapesti biztositó intézet főtisztviselőjét, valamint Weil Emil dr.-t, a Terápia szanatórium és a csepeli kórház röntgenfőor­vosát, Sebes István kárpitos se­gédet, aki Boros Andor álnéven szerepelt. Az utóbbinak főfeiadata volt, hogy a szociáldemokrata párt kebelén belül működő ellenzéki kommunista frakciót szervezze. Weil orvosnál két hamis útlevelet, külföldi pénzeket és titkos irato­kat találtak. Elfogták a kommun­isták magyarországi pártbizottsá­gának három tagját: Domokos Lajos vasesztergályost, Virág Ká­roly szobafestősegédet és Möcher Árpád sütősegédet. Kézrekerült Lukács László magántisztviselő, a nemzetközi vörös segély végre- hajtóbizotlságának vezetője, Ba­logh János cipészsegéd, az újpesti körzet vezetője, Ungerleiter Magda, aki összekötő szerepet teljesített, Barlos György műegyetemi hall­gató, Józsa Sándor festőművész, aki a propagandairatok rajzait készitette, továbbá a festőművész felesége, Jambrits József állvá­nyozó, Verő Mihályné. Az elfő- gottak között van dr. Hoffrrenn Tiborné Kas Paula orvosnő. A nyomozás még folyik. Az elfogott kommunisták a rendőrségen hangoztatták, hogy meggyőződéses hívei a bolseviz- musnak. Kiss Zsigmond beval­lotta, hogy Moszkva erős táma­dást intézett a magyar társadalmi rend ellen. A moszkvai magyar propagandaközponlot maga Kun Béla vezeti. Kis a cellájában ön­gyilkos akart lenni, de ebben megakadályozták. sitsák. Ugv halljuk, hogy ebben az útirány megválasztásának bi­zonytalansága játszik bizonyos szerepet. — Nemcsak Steyerországnak és fővárosának érdeke az, hogy odaát olyan ut irányában történ­jék a megállapodás, amely Hévi­zet nem kerüli e), hanem egész Nyugatmagyarországé is. —- A múlt évben az autóbusz- járat megindítása alkalmával tár­cacikk keretében méltattaltuk az útvonal szépségeit, amely a ter­mékeny Zalavölgyet és a kies fekvésű történelmi Vasvárt érinti, (Grazer Volksblatt 1935. évi jul. 7-iki száma). Ez az útvonal nem­csak a legszebb, hanem, amint azt a térképre vetett tekintet is mulaíja, a legrövidebb. Ép azért nagyon kívánatos volna, ha a magyar uiügyi ha­tóságok ezt az útvonalat, amely különben a székhelyet, Zalaeger­szeget is érinthetné, minél előbb a mai kornak megfelelő útburko­lattal látnák el. Ez nem csak az autóbuszforgalomnak válnék elő­nyére, hanem általában az autó- forgalomnak is. A Balaton mellé utazó automobilisták közül egy sem sem szeretné az Európában kráter-tavával és lótuszvirágaival egyedül álló Hévizet elkerülni. A steyer határtól a Balatonhoz ve­zető minden más új útvonalnak megépítése oktalanság lenne. Hévízről és Keszthelyről aztán minden balatoni fürdőhely kiváló jó útvonalon könnyen elérhető lenne. Tanácstalanság uralkodik a osztrák függetlenség biz­tosítása ügyében. Egy gráci újság Zalaegerszegen, a Zala- vöígyön és Hévízen át kívánja meg­építtetni a grác—keszthelyi útvonalat. A „Grazer Volksblatt*' folyó évi január 26.-Í számában a grác— keszthelyi útra vonatkozóan cikk jelent meg, amelyet magyar fordításban itt közlünk: — Tavaly nyáron Grác és a Balatonpartján fekvő Keszthely k ö z ö 11 naponként közlekedő autóbuszjáratot rendszeresítettek, amelynek üzeméről az osztrák posta és a m. kir. államvasutak Autóbuszüzeme felváltva gondos­kodott. Ez a járat nemcsak a gráciák előtt, kik a Balatont és Hévizgyógyfürdői szívesen ke­resik föl, vált nagyon közkedveltté, hanem Nyugat-Magyarország la- kósai előtt is, kik igy hamar el­érték a magyar tengert, mert a természetszerűen,^ főváros felé összeköttetést biztosító helyi ér­dekű vasutakon való utazás a Balatonra hosszadalmas volt. Az új autóbuszjárat megindítása al­kalmával Varga Gábor udvari ta­nácsos, a szentgotthárdi kerület­nek hosszú időn keresztül volt képviselője, Nyugatmagyarország­nak az érdekeit megfelelően mél­tatta. A képviselő ur rámutatott azokra a szoros kapcsolatokra, , amelyek Nyugatmagyarországot a szomszédos Steyerországgal év­századokon keresztül összekötöt­ték és kiemelte azt, hogy,-,ha volt is Magyarország és Ausztria kö­zött némi viszály, Steyerország és Magyarország között az soha­sem fordult elő. — De nem csak Varga udvari tanácsos ur szavai mutatnak rá ennek az új járatnak jelentősé­gére, hanem a gráci magyar egyesület által több ízben meg­rendezett utazások is. A szövet­ségi országúinak Gráctól a bur­genlandi heiligenkreutzi határig terjedő szakaszát a legmodernebb követelményeknek megfelelő mó­don már a legközelebbi időben helyreállítják, de fájdalom, úgy látszik,. Magyarországon az ottani érdekeltek sürgetésének dacára sem tudták magukat rászánni arra, hogy magyar területen is a megfelelő munkálatokat foganato­Páris, február 4. A tegnapi diplomáciai megbeszélések kiter­jedtek a keleteurópai és a bal­káni kérdésre. Különösen nagy jelentősége volt Boris bolgár ki­rály és Flandin francia külügy­miniszter megbeszélésének. A ki­rály a várakozásokkal ellentétben most is elutasította Bulgáriának a balkán szövetséghez való csat­lakozását. Az osztrák független­ség kérdésében a hatalmak a je­lek szerint nem hajlandók külön jótállást vállalni, igy a független­ség biztosítására irányuló egyez­ményt elejtették. Szóba került a dunai terv is, de az olasz hivatalos felfogás szerint a dunai egyezmény terve ^^^ ‘ ~ — — —|—L-U~L~U~1~L~Ln Magyar est Párisban. már nem időszerű. A londoni Daily Maii szerint a tanácskozások főcélja, hogy Fran­ciaország középeurópai barátsági hálózatát megerősítse. Sokan be­látják, hogy a láncolat legveszé­lyesebb szeme a francia-orosz egyezmény, amelyet a francia ka­mara egy héten belül ratifikálni fog. A Daily Herald szerint Páris­ban csak abban egyeztek meg, hogy valamit kellene tenni Ausz­tria függetlensége érdekében, de nem állapodtak meg abban, hogy mit garantáljanak: Ausztria hatá­rait, alkotmányát vagy gazdasági függetlenségét ? Pár is, 1936. január 31. (Alkalmi levelezőnktől). Rendkívül értékes és a magyar ügyet kiválóan előmozdító francia - magyar barátkozási estet rendezett nemrég a párisi Szociális Gondozó Hölgyek egyesülete, mely több száz tagot számlál. Az estet a Párisvidéki Szociális Gondozó Pénztár rue Viala-i hatalmas, modern palotájában tartották ma­gyar iparművészeti tárgyak kiál­lításával kapcsolatban. Emlékeze­tes része marad a „műsornak“ az a háromszázteritékes vacsora, amelyen kitűnő paprikás csirkét szolgáltak fel s dicséretére a francia konyhaművészeknek, a paprikáscsirke valóban á la Hon- groise volt elkészítve. A vacsora végeztével a palota dísztermében Madame Anne Cholet szociális gondozó hölgy rendkívül szelle­mes konferenciáját hallgatták vé­gig a meghívottak és a rendező egyesület tagjai. Az előadó hölgy ama tapasztalatairól beszélt, me- | lyeket magyarországi tanulmány­útja alkalmával múlt év nyarán szerzett a honi szociális gondo­zás terén. Meleg hangon és őszinte rokonérzéssel kiemelte a Stefánia Csecsemővédő intézmé­nyek nagyszerű teljesítményét, majd értekezésének második "ré­szében a magyar jellemről, ven­dégszeretetről emlékezett meg, minek láthatólag még ma is a kedvező hatása alatt áll. Az el­mondottakat vetített képekkel illusztrálta, melyeket tanulmány­útja alatt készített. A színpadon magyar táncokat és népdalokat mutattak be a Párisi Magyar Katolikus Misszió tagjaiból meg­hívott nemzetiruhás párok. Úgy az ebédlő, mint a diszterem, melyben az előadói asztal mögött ott láttuk a szétszakított Magyar- ország rajzát gyászkeretben, ízlé­sesen piros-fehér-zöld zászlókkal és az idegenforgalmi képekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom