Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-05 / 29. szám
2. 7alamegyei Újság 1936. február 5. volt díszítve. A megjelentek között volt Maignan úr, a Párisvidéki Szociális Gondozó Pénztár vezérigazgatója, Kozma Ferenc dr. magyar lelkész, Gabriel Asztrik premontrei kanonok: Üdvözlő beszédet mondott Dobai Székely Andor, a Franciaországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke. Az est előkészítésén francia részről sokat fáradtak és nagyon eredményesen Delagrange kisasszony, ki mint a Szociális Gondozó Hölgyek titkára egyben attaséja a francia közjóléti minisztériumnak, Hardouin kisasszony, a Szociális Munka igazgatónője, magyar részről igen nagy hozzáértéssel Kipper Berta és Tergina Irén dr. szociális hölgyek s mindazok, akik a szép magyar táncot és énekeket bemutattak. Hogy végeredményben e2t a kitűnő és hazánk szempontjából igen magasra értékelhető estet Madame Anne Choletnek köszönhetjük, az nem titok. Ő már régebbi ismeretségei alapján is nagy .barátja a magyaroknak s tanulmányutjával valamint az ünnepségnek megrendezésével is az volt a célja, hogy francia munkatársait megismertesse a magyar szociális gondozás mai állapotával, a magyar kultúrával, jellemmel és vendégszeretettel s hogy rámutasson a hazánkat ért rettenetes igazságtalanságra is. Az est legteljesebb sikere egyúttal e célkitűzésnek a sikere volt. Benyovszky Móric gróf meghalt. A dunántúli közéletnek kiemelkedő alakja dőlt ki az élők sorából. Benyovszky Móric gróf, Pécs és Baranya megye főispánja, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnöke ma reggel a fővárosi Fasor-szanatóriumban hosz- szas, nehéz betegség után 64 éves korában meghalt. Benyovszky Móric gróf 1872 április 8-án született a pozsony- megyei Nagylégen. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése uián a hadsereg kötelékébe lépett, de nem sokáig maradt aktiv szolgálatban. Elvégezte a gazdasági akadémiát, majd a párisi és berlini egyetemek hallgatója lett. Hazatérve birtokain gazdálkodott. Nem sokkal később élénken belekapcsolódott Baranya megye közéletébe. 1905-ben a siklósi kerület függetlenségi programmal képviselőjévé választotta. A koalíció alatt Baranya megye főispánja volt, 1910-ben pedig ismét a siklósi kerület mandátumával, Kossuth-párti programmal került a képviselőházba. A háború után is élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Két Ízben is főispán volt, most ha láláig Pécs város és Baranya főispánja. Évekkel ezelőtt az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnökévé választotta a népszerű nagybirtokost. Nevéhez fűződik a kamarai tevékenység kifejlődése. Zala megye is az ő működése alatt jutott szorosabb kapcsolatba a kamarával. Mint ember is értékes és rokonszenves egyéniség svolt. Nagy népszerűségének, kedves modorának tulajdonítható, hogy a gondjára bízott kamarát és vármegyéket egyaránt harmonikusan tudta vezetni. Halála őszinte részvétet keltett nemcsak szükebb pátriájában, de az egész Dunántúlon, s igy Zala megyében is. Halálát özvegye született Battyhány Lujza grófnő, két fia Vasárnap este fél hét és hét óra közölt éktelen káromkodás, szitkozódás és verekedés zaja verte fel Zalaegerszegen azt a vidéket, ahol a főtér kőzetében a Madách-, Rothermere- és Alsóutcák találkoznak. A botrányos hangzavar oly nagy volt, hogy jókora körzetben lehetett hallani még a lakások bezárt ablakain keresztül is, egészen a templomig és a főtérig, mig végre az őr- szemes rendőr csendet teremtett. Ezek a botrányok azon a vidéken elég gyakran megismétlődnek, szinte naponta folynak — kisebb vagy nagyobb zajjal — a perpatvarok az ott lakó családok és szomszédok egy része között. Annyi trágár a beszéd, a szitkozódás és a káromkodás, Sós János, 15 éves, békéscsa- I bai fiút a szülői elküldték látogatóba nagyszüleihez Mezőberény- be, amely 18 kilóméterre fekszik Csabától. A fiút azonban aligha fogadták valami nagy szeretettet nagyszülei, azért elhatározta, hogy visszatér Csabára. Kisétált tehát az állomásra és bebújt egy, ott veszteglő vagónba. Az üres vagónt azonban, amely narancsot szállított Mezőberénybe, visszairányi- tották Olaszországba s amikor ajtaját bezárták és leplombálták, nem is sejtették, hogy sarkában valaki meghúzódott. Két nap múlva nyílott csak meg a vágón ajtaja a — murakereszturi állomáson. Ott a vámőrök és csendőrök fogták vallatóra a szepegő, kiéhezett fiúcskát, akitől azonban Előző számunkban megírtuk, hogy Hári József Pecsketa, 38 éves zalaegerszegi napszámos, aki az utóbbi időkben a színházban segédkezni szokott s ezért ingyen mehetett be az előadásokra, szombat este részegen akart bemenni a színházba. Mivel azonban a színház személyzete nem engedte be, botrányt rendezett. Közbelépett Kiss I. István rendőr is, de és kiterjedt rokonság gyászolja. Batthyány Pálné grófné vejét vesztette el benne. | hogy sűrűn lehetne alkalmazni • az erkölcsvédelmi rendeletnek a trágár kiabálást és káromkodást büntető szakaszait. Különösen nyáron kellemetlenek ezek a botrányok. Tudjuk, hogy a rendőrség már többször lecsapott a botránykő- zókra, minthogy azonban még mindig megismétlődnek a rendzavarások, felhívjuk a rendőrség figyelmét a foKozottabb szigorúság szükségességére. Ha majd rendszeresen figyelik ezt a környéket, s a botrányokozásért gyakrabban kerülnek egyesek a rendőrségre és gyakrabban kapnak büntetést a káromkodásért, trágár beszédekért, akkor talán megszűnnek a botrányok a templom és a főtér közelségében. csak hosszas kérdezősködés után tudták meg, hogy kicsoda és mi volt a szándéka az utazással. Elmondta a többek között, hogy csak két évig járt iskolába, de ez alatt idő alatt is inkább munkába küldték szegény napszámos szülői, mint iskolába. Azután tanyára került és többet nem tanult. Nagykanizsának hírét sem hallotta, Budapestről hallott valamit, de nem tudja, hogy az főváros. Amikor a vonatba beült, azt hitte, hogy az máshova nem is viheti, mint — Csabára. Holmija egy nyeleden konyhakés volt, amelynek a nyele elégett. A szegény fiút toloncuton szállították el, most már — csakugyan Békéscsabára. Pecsketa nem engedelmeskedett, hanem dulakodni kezdett vele és meg is ütötte a rendőrt. Sikerült azonban mégis megfékezni és a rendőrségen őrizetbe vették. Ma már bíróság elé is került és a törvényszék egyesbirája hatósági közeg elleni erőszak vétségéért jogerősen háromhónapi fogházra ítélte. „Tarka délután“ a Keszthelyi Katolikus Legényegyesületben. Keszthely, február 3. Minden külön meghívó és reklám nélkül is olyan nagyszámú közönség jött össze február 2-án a Kai. Legényegyesület nagytermében, amilyent csak a legvér- mesebb reménységgel várni lehet. A nagyterem zsúfolásig megtelt. Biztató jele ez annak, hogy a keszthelyi katolikus társadalom a dissidensek íávolléte s az egyesület ellen folyó minden megbon- tási akció ellenére is egységesen és kitartóan ragaszkodik katolikus egyesületihez s ellenáll minden széthúzást szító törekvésnek. A közönség most sem csalódott várakozásában, mert olyan szórakozást nyert, amely minden igényét kielégítette. (Kulturelőa- dásként volt meghirdetve, de nevezhetjük — persze nem kabaré értelemben —kellemes tarka délutánnak is. Az előadás egyes számait az egyesület tagjai konferálták be nagyon ügyesen.) Ügyes szavalatok, Bakonyi Mihály zene- kisérettel előadott énekszámai s két fiatal egyesületi tag „száj- harmóníka“ játéka sok tapsot arattak. A „tarka délután“ fénypontja az egyesület alelnökének, Kukuljevic József dr. akadémiai tanárnak előadása volt arról a nagyon időszerű témáról, „Hogyan szórakozzunk“. Kukuljevic dr. a nála megszokott széleskörű nagy tudással s vonzó előadási készséggel tárgyalta meg témájáért. A nagysikerű előadást két egyfelvo- násos kis vígjáték követte, amelyek sok derültséget s harsogó nevetést váltottak ki. Dnnántülon minden 79 lakosra jnt egy gyári mnnkás, Most készült el a hivatalos statisztika a magyar gyáripar fontosabb adatairól, törvényhatóságok szerint. Bár az adatközlés nem terjed ki az egyes iparágak elhelyezkedésére és országrészek szerint való megoszlására, de a munkáslétszám csoportosulása igen jellemző képet ad a magyar gyáripar területi tagoltságáról. Az 1934, évi gyáripari statisztikában szereplő gyáripari munkástömeg (195.992) csaknem felerészben Budapesten dolgozott (82.857). A Dunántúlon 34.324 volt a gyári munkásság létszáma, a Budapest nélkül számított Alföldön 59 878, az északi vidéken pedig 18.933. Az 1934. évi kiszámított népességhez viszonyítva ezek szerint Magyarországon minden 45. lakos gyáriipari munkás volt. Ez az arány országrészek szerint igen eltérő. Aránylag a legkisebb országrész, az északi a magyar vidék leg- iparosodottabb területe, mert itt 91 lakosra jutott egy-egy gyáripari munkás, mig a Budapest nélkül számított Alföldön csak 67, a Dunántúlon pedig csak 79 volt ez az arány, amely Budapesten 13. Az egyes törvényhatóságokban a gyáripar népeltartó ereje igen nagy szélsőségek között ingadozik. A legiparosabb törvényhatóság Győr városa, amelyben minden 9-ik lakos kereső munkás, a legkevésbé iparos Szatmár vármegye, ahol csak minden 887. ember dolgozik gyár- szerű üzemekben. Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás ÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletébeiu , Zalaegerszeg. Botrányok a templom közelségében. Üres narancsvagonban utazott egy békéscsabai fiú Murakereszturig. Pecsketa háromhénapi fogházat kapott a rendőr bántalmazásáért.
