Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-20 / 67. szám

XIX. évfolyam 67. szám. Ara 8 fillér___________________HW. márciaa 20. Péntefc, felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ----------: Telefonszám 128. PO LITIKAI napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra HSO pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Ä legkegyetlenebb forradalom. Forradalom alatt általában a törvényes rend elleni szervezett, tömeges lázadást érijük. A láza­dás irányulhat az érvényben levő törvények, a törvényeket alkotó és alkalmazó hatalom, vagy mind­kettő ellen. Minél igazságosabb a törvény, minél kompetensebb és méltányosabb a törvényhozó, an­nál jogtalanabb az ellene támasz­tott forradalom. A történelem sok szilaj tömeg- megmozdulásról tud. Ezek leg­többje formailag ugyan érvényes törvény, vagy hatalom ellen har­colt, de lényegében igen gyakran természetellenes elnyomatást pró­bált megszüntetni. Ha ezen felül sókat rombolt, annak tudható be, hogy nagy ellenállásra talált s igy a nagy erők ütközésének tör­vényszerűsége szerint nagy érté­keket pusztított. Vihar volt, amely tép, de tisztit is, mert a mélyén igazság húzódott meg. Ma is pusztító, kegyetlen, igaz­ságtalan forradalom dúl, csak szaión-formák közt. A törvény, amely ellen a láza­dás irányul, az ember legősibb alapjoga, a létfentartás- és a mun­ka-jog. A forradalommal támadott törvényhozó maga az igazságos Isten, akinek megmásíthatatlan, rendelkező akarata, parancsa, hogy minden ember emberhez méltó létfentartással rendelkezzék a föl­dön. Szenvedői a forradalomnak ártatlan gyermekek, munkaképes, felnőttek éhező, kényszerpihenésre kárhoztatott milliói. Lázadók a kapitalizmns kiváltságosai, akik­nek nyereség az istenük, részvény­árfolyamok az imádságos köny­vük. Az éhező, nyomorgó ember­tömeg idegen nekik. Érdeklődé­sük csak a nyersanyagierüidekre, áruik piacaira terjed ki. Techni­kai újításokért, Bedesux-rendszer- ért, illetve az általuk szerezhető vagyonért gondolkodás nélkül dobnak oda áldozatul embermil- liókat. Szervezettségük egészen nemzetközi, hatalmuk világhata­lom. Igazi világforradalom ! De, mert a pénz mágnásaié a sajtó, tehát a mesterségesen gyártott közvélemény, a kapitalizmus halk gyilkolását — milliók éheztefését — szükséges gazdasági rendszer­ként ünnepük és anarkísfának, forradalmárnak bélyegeznek min­denkit, aki pusztításaik ellen fel meri emelni szavát. Ha valahol, itt áll a közmondás, hogy a tol­vaj „tolvaját kiabál! A kapitalizmus forradalmával szemben áll a kommunizmus lá­zadása. Ez is érvényes törvények ellen, — magántulajdon, állami rend, stb. — lázong ugyanakkor, amikor a kapitalizmus forradal­mát támadja. Ez is rombol, (pld. Oroszországban, Spanyolország­ban, Mexikóban), amikor a tö­megnek jólétet ígérget. És a két forradalom közt félelemben, em­bertelenül hiányos létfeltételek mellett tengeti életét százmilliós embertömeg. A kommunizmus forradalma azonban csak reakció és rövidesen eltűnnék, ha meg­szűnnék a kapitalizmus sok gaz­sága. El kell tehát venni hatal­mát és azt a kedvét, hogy az emberi nem alaptörvénye : az ál­talános létfentartási jog ellen fel­lázadni merészeljen. Különös, hogy a felségjogukra féltékeny, minden lázadást üídöző államok, épen a kapitalizmus leg­súlyosabb támadását az emberi társadalom rendje ellen, érthetet­len bárgyusággal viselik el. Azt mondom, hogy a támadás az em­beri társadalom rendje ellen irá­nyul, mert ezt semmi sem veszé­lyezteti jobban, mint sok millió ember létfentartási lehetőségének az elvonása. És ez a támadás fütyül a felségjoggal védeit poli tikai határokra is. Olyan nagy ugyanis a kapitalizmus nemzet­közi összefüggése, hogy pld. az amerikai börzespekuláció katasz­trófái következtében magyaror­szági százezrek is éheznek. (V. ö. az 1929.-Í amerikai börzekrachot és annak nemzetközi súlyos ki­hatásait.) Tehát a tőke forradalma nemcsak a saját országában tesz éhezővé millió és millió embert, vagyis nemcsak a saját hazájában bomlasztja a társadalmi rendet, hanem idegen országban, sőt ide­gen világrészben is rombol. Addig, amig az emberiség gátat nem vet ennek a forradalomnak, a büszke nevű Nemzetek Szövet­sége komédiázó bábszínház, az egyes államok kormányai pedig a lázadók kegyéből nagyképüsködő díszfigurák. Az emberiség sok szabadság- harcot vívott meg és a civilizált országokban nagy politikai jogo­kat szerzett, de nem azért, hogy hazájában nyomorogva szabadon elpusztuljon, hanem, hogy szaba­don éljen. Meg kell tehát még vívnia a népeknek új szabadság- harcukat a kapitalizmus zsarnok­sága ellen, az élet szent jogának érvényesüléséért. Dr. Vértesi Frigyes. Gömbös és Kánya elindultak némába. Budapest, március 19. Gömbös miniszterelnök és Kánya külügy miniszter ma délután Bécsen át elindultak a római hármas talál­kozóra. Bécsben rövid időre meg­szakítják útjukat. Ott csatlakozik hozzájuk Schuschnigg kancellár és Berger-Waldenegg külügymi­niszter. A két ország államfér­fiad az olasz határon Mussolini megbízottja fogadja, a római pályaudvaron pedig, ahova holnap érkeznek, Mussolini vezetésével az egész olasz kormány. A locarnoi hatalmak éjszakai értekezlete Németország ellen «Döntött. ismét featanamemtes zónát kívánnak a Raja min­ién. — Anglia mailé állott. — A né­metek nem fogadják el a döntést. London, március 19. A nép- szövetségi tanács tegnap délután ismét tárgyalta a locarnoi ügyet. Eden és az olasz megbízott szó­lallak fel Mindketten a béke biztosításának fontosságát han­goztatták. Megérkezett délután Londonba a német delegáció, még pedig állítólag azzal az uta­sítással, hogy a rajnai öv kiürí­téséről szó sem lehet. A négy locarnoi hatalom: Franciaország, Anglia, Belgium és Olaszország megbízottai az este újabb értekezletre ültek össze, amely fél 11 órától ma hajnali 3 óráig tartott. A Havas iroda jelentése szerint az értekezleten létrejött az elvi megegye­zés, amely nagyrészt helyt ad a francia ellenvetéseknek és Német­országra kötelezettséget ró, hogy terjessze a hágai döntőbíróság elé a francia-szovjet szerződést annak eldöntése céljából, vájjon eüenkezik-e az a locarnoi szer­ződéssel. A megeggyezés továbbá gondoskodik 20 kilóméteres ha­társáv felállításáról, melyet nem­zetközi csapatok szállnának meg. Éz az intézkedés csak a német határterületre vonatkoznék, s nem érintené a francia és belga határt. Megállapodás történt az intézke­dések technikai végrehajtásáról is. A Havas iroda jelentése szerint e megállapodás szövegét ma dél­előtt a népszövetségi tanács elé terjesztik végső formábaöntés cél­jából. Az ülés után Flandin Pá- risba repül, hogy az államtaná­csot tájékoztassa a helyzetről. Közben az angol kormány is mi­nisztertanácsot tart, hogy állást foglaljon az éjszakai megegyezés ügyében. Az angol miniszterta­nács eredményét azonnal közük Flandinnal, hogy az az angol döntést közölhesse az államta­náccsal. Az éjszakai megbeszélésről ki­adott hivatalos közlemény jóval székebbszavu, mint a Havas iroda jelentése. A közlemény csak any- nyit mond, hogy a locarnoi ha­talmak megállapodtak egy egyez­ménytervezetben. A vita azonban nem terjedt ki részletekre. Ezek­ről még külön fognak tárgyalni. Az értekezlet lényeges javulást hozott. A Reuter iroda jelentése sze­rint nem történi semmi olyan, ami megváltoztatná az angol kor­mánynak a békére irányuló szán­dékát s ugyanez a szellem hatja át a népszövetségi tanács tagjai­nak többségét. Londoni német körökben a Havas iroda jelentését az éjszakai ülésrői kétkedéssel fogadják. Ki­zártnak tartják, hogy Hitler elfo­gadjon olyan megoldást, amely egyoldalúan ismét csak Németor­szágot kötelezné katonamentes sáv fentartására. London, március 19. A nép- szövetségi vitát ma délelőtt való­színűen a német védőbeszéd zárja le. Flandin hir szerint úgy határo­zott, hogy francia részről nem válaszolnak a német védőbeszédre. A német bizottság a beavatottak szerint olyan utasítást kapott, hogy ne fogadja el a hágai bíró­ság elé való utasítást és a német területek újabb semlegesítését. A német politika célja Angliát rá­bírni német-angol-francia belga Locarno megkötésére. Továbbá meg akarja akadályozni Német­ország a franciák támadását a rajnai határok ellen az esetre, ha Németország háborúba keveredik Franciaország keleti szövetsége­seivel. Úgy tudják, hogy az éjszakai értekezleten nemcsak abban álla­podtak meg, hogy Németországot a hágai bíróság elé utasítják és ismét semlegesítik a rajnai zónát, de abban is, hogy a francia és angol vezérkarok együttműköd­nek. Az angol kormánynak még jóvá kell hagynia ezt a megálla­podást, azért ma a miniszterta­nács összeül, Az angolok remé­lik, hogy szombatig megtörténik a népszövetségi döntés. Páris, március 19. A sajtó arról ad hirt, hogy Londonban elkészült a megegyezés vázlatos szövege. Franciaországot és Ang­liát olyan katonai és légügyi egyezmények fogják összekap­csolni, hogy Anglia kénytelen lesz Franciaország mellé állni német támadás esetén. Németor­szág az éjszakai elvi megegye­zéssel szemben merev ellenállást tanúsít. Nem hajtandó sem a há­gai bíróság döntését kikérni, sem a német semleges földsávhoz hozzájárulni. Rámutat, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom