Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-20 / 67. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. március 20. A Kúria is Mayer Kornél elbocsátásának jogtalanságát állapította meg. Dg a felmondási időt egy évről hat hónapra szállította le. — Nyugdijper is folyik a város ellen. pfébléma nem gazdasági, hanem politikai kérdés. A lapok szerint a locarnoi hatalmak az esetleges katonai intézkedésekben is megállapodtak az éjszaka. Flandin kijelentette, hogy jelentős előrehaladás történt a hatalmak felfogá- gásának összeegyeztetése terén. Reméii, hogy sikerül jómunkát végezni. Francia körökben azt hiszik, hogy az éjszakai elvi megegyezés értelmében a népszövetségi tanács Németország ellen fog szavazni és elrendeli a katonamentes sáv megalkotását és Németországot kötelezi, hogy a hágai bírósághoz forduljon. Königsberg, március 19. Hitler választási beszédében hangoztatta, hogy lehetetlen a Népszövetséget olyan szerződések biztosítékának tekinteni, amelyek a népeket kü- Jönböző nemzetekre osztják. Németország nem akar hódítani és senkinek sem akar kárt okozni, de azt sem tűri, hogy öt bánta- íom érje. Az egész német nép sorakozik mögötte és ennek nevében kezet nyújt a megbéküiésre. Ha valaki össze tudja egyeztetni lelkiismereíével és visszautasítja ezt a kezet, ameiy 68 millió német keze, akkor az illető vállalja a felelősséget is a történelem előtt. A Népszövetség ülése. London, március 19. A nép- szövetségi tanács ma fél 11 órakor ült össze titkos ülésre, hogy megvitassa a locarnoi helyzetet. Elsőnek Ribbentropp német kiküldött érkezett meg, majd Eden angol külügyminiszter, aki üdvözölte a német megbízottat. Ribbentropp telefonon kétezer is beszélt Hitlerrel, aki jóváhagyta azt a beszédet, melyet Ribbentropp ma elmond. Beszéde két részből áll. Az első részben foglalkozik a rajnai megszállás által teremtett jogi helyzettel és a szovjet-francia szerződéssel. A második részben Hitler békejavaslatait ismerteti. Hire jár, hogy Németország nem fogadja e! az éjszakai értekezleten létrejött elvi megállapodást, küiö- nö;en nem az egyoldalú semleges zónát. A hepcegpfimás beszéde A Szent Istáén Társulatban. Budapest, március 19. A Szent stván Társulat mai közgyűlésén Sarédi hercegprímás beszédet mondott. Arról szólt, hogy milyennek kell lennie az írónak és publicistának. Rámutatott, hogy munkájának a felnőttek nevelésére, oktatására és javítására kelt irányulnia, s az írót ezért felelősség terheli. Pusztító árvíz Amerikában. Newyork, március 19. Az Egyesült Államok északkeleti partvidékén nagy árviz pusztít, amelynek eddig már 100 halottja, többszáz sebesültje és 30 ezer hajléktalanja van. Mivel sok vidéket elzárt a viz, részletek hiányoznak. H ö I g y e k i Szép és tartós frizurát VEftASZT Ó hölgyfodrász készít W1 assies és Petőfi utca sarok. Innen-onnan h a t esztendeje lest, hogy a különböző bírói fórumokat foglalkoztatja Mayer Kornél volt villanytelepi üzemvezető-mérnök és Zalaegerszeg város pereskedése. Ez idő alatt az akták hatalmas kötetekké nőttek, de lényegében az eredeti Ítéletek változatlanul maradtak. Mayer Kornélt, amint emlékezetes, a városi közgyűlés a villamos centrálé építkezésével kapcsolatban 1930. júniusában azonnali hatállyal elbocsátotta. Mayer Kornél a határozatot megfellebbezte a vármegyéhez, ameiy kimondotta, hogy alkalmazottak elbocsátására nem a közgyűlés, hanem a polgármester jogosult. Ekkor a képviselőtestület jóváhagyásával $1930. októberében a polgármester mondott fel azonnali hatállyal az üzemvezetőnek, aki különben abban az időben már nem teljesített szolgálatot. Mayer Kornél pert indított a város ellen egyévi felmondási időre járó illetményeinek kifizetése és végkielégítésének megállapítása érdekében. A város védekezett a perben. Azt hangoztatta, hogy Mayer Kornél a várost tevékenységével megkárosította, ezért az azonnali felmondás jogosult volt és Maysr Kornélnak sem a felmondási időre járó fizetés, sem a végkielégítés nem jár. Ellenkezőleg a város beszámítási kifogással ért azokért a károkért, melyeket állítása szerint az üzemvezető a városnak okozott. A járásbíróság nem fogadta el a város érvelését, illetőleg bele sem bocsátkozott Mayer Kornél vétkességének megvizsgálásába, hanem kimondotta, hogy mivel az érvényes felmondás csak 1930. októberében történt, holott a Mayer Kornél elleni kifogások, már korábban elhangzottak, igy a város a felmondással megkésett. Ennek következteben megítélte Mayer Kornélnak az 1 évi felmondási időre járó fizetést és a végkielégítést. A törvényszék ezt az ítéletet helybenhagyta és a városnak a megítélt összeget, több mint 10 ezer pengőt, ki kellett fizetnie. A városi közgyűlés utasítására ekkor a város vezetősége felülvizsgálati kérelemmel élt a két egybehangzó Ítélet ellen a Kúriához. A Kúria akkor kimondotta, hogy a város a felmondással nem késett el, igy tehát az alsó- bíróságoknak meg kellett volna vizsgálniuk azt a kérdést, hogy voH-e alapos oka a városnak Mayer Kornél azonnali hatállyal való elbocsátására. A Kúria utasította is a tötvényszékeí az uj eljárás lefolytatására. A zalaegerszegi törvényszék igy az újabb eljárás során belement annak vizsgálatába, hogy Mayer Kornél követett e el azonnali elbocsátásra okot adó mulasztásokat és van-e helye beszámításnak okozott károk cimén. A törvényszék a második eljárás során oiyan ítéletet hozott, hogy Mayer Kornél azonnali elbocsátása jogtalan volt és nem jogosult a beszámítási kérelem sem, mert az üzemvezető nem okozott a városnak olyan károkat, melyekért kártérítéssel tartoznék. A törvényszéki Ítélet felkerült a Kúriára, amely most hozta meg határozatát. A Kúria a törvényszék második Ítéletét lényegében helybenhagyta. Kimondotta azonban, hogy Mayer Kornélnak nem egyévi, hanem csak hat- faavi felmondási időre jár fizetés, mert a zalaegerszegi villanytelep csak középüzemnek tekinthető, s egyévi felmondás csak nagyüzem vezetőjének jár. A város szempontjából csak annyi jelentősége van ennek a változásnak, hogy az ítélet alapján hathavi illetmény visszatérítését kívánhatná Mayer Koméitól. Kérdés azonban azonban, hogy erre sor kerülhet-e. Időközben ugyanis Mayer Kornél nyugdíj fizetésére szólította fel a várost, s mivei ennek a város nem tett eleget, azért a volt üzemvezető nyugdíj megítélése érdekében is pert indított a város ellen. Tizenkétévi szolgálati ideje után kb. havi 290 pengő nyugdíj megítélését kéri és pedig visszamenőleg, elbocsátásának időpontjától számítva. A város ebben a perben is védekezik egyrészt azzal, hogy a villamosüzemi alkalmazottnak nem jár nyugdíj, másrészt azzal, hogy Mayer Kornélt mulasztásai miatt nem illeti meg a nyugdíj. Az utóbbi érv azonban a Kúria legújabb jogerős ítélete után nyilván elesik. Épen ezért a képviselőtestület jogászköreiben eltérők a vélemények a nyugdíjper kimeneteléről. Egy részük azon az állásponton van, hogy a város eséllyel folytathatja a pert. A másik rész viszont számol ennek a pernek elvesztésével. Hivatkoznak arra, hogy a kúriai Ítélet szerint Mayer Kornélt vétkes mulasztás nem terheli, tehát ezen a címen a bíróság aligha utasítja el a nyugdijkeresetet, továbbá hivatkoznak arra, hogy Gans Sándornak, aki szintén a villanytelep vezetője volt, a bíróság korábban nyugdijat Ítélt ineg, tehát precedens van már a villamosüzemi alkalmazottak nyugdíjfizetési kötelezettségére vonatkozóan. Egyébként a nyugdijperben már vau egy elsőfokú ítélet is. A járásbíróság ugyanis elvben kimondotta, hogy nyugdij illeti meg Mayer Kornélt, de az összeg tekintében Ítéletet csak akkor hoz, ha a kérdés elvi része jogerősen eldőlt. A közben- szóió ítéletet azért is hozta a járásbíróság, mert a nyugdij mértékéről is ellentétes a peres felek véleménye. Az elsőfokú elvi ítéletet a város megfelebbezte a törvényszékhez. Vannak képviselőtestületi tagok, akik annak a hívei, hogy a közgyűlés foglalkozzék a nyugdijper- rei és bírálja el azt a kérdést, nem volna e célszerű kiegyezni, mert a per elvesztése esetén a várost jelentős költségek is terhelnék. Ha Mayer Kornélnak jogerősen megítélnék a nyugdijat, akkor vagy 1930 júniusától vagy 1930 októberétől járna neki a nyugdij, de természetesen ebből levonnák a már kifizetett felmondási illetményt és végkielégítést. Március 15.-i ünnepélyek. Zalaszentbalázs községben március 15-én szentmise után az iskola udvarán gyülekezett a nagyszámú ünneplő közönség, amelynek soraiban ott volt a képviselő- testület élén Révész Lajos főjegyző. Megjelentek a leventék teljes számban. A diszszakaszt Grubits Zoltán főoktató vezette. A nagyszerű szavalatokat és énekszámokat az iskolások és ieven- ték adták elő. Nagyhatású ünnepi beszédet mondott Berkes János igazgató-tanitó, majd a közönséggel együtt énekelték a Himnuszt. A szép ünnepélyt a leventék disz- menete zárta be. Zalakoppányban március 15-én a szentmise után diszfelvonulást rendezett a leventeegyesület és a tüzoltóegyesület a megkoszorúzott hősi emlékmű előtt. Délután 3 órakor az iskolásgyermekek, este pedig a felnőttek részére rendezett hazafias ünnepélyt Békefi László iskola- igazgató a következő műsorral: Himnusz, ünnepi beszéd, Mit vesztettünk? (énekkaros előadás), Nemzeti szín rózsa (színdarab), szavalatok, Átok Trianonra (sza- valókőrus). A zsúfolásig megtelt terem közönsége nagy lelkeseJé sxemüweg, Jó fényképezőgép. Jó fényképkidolgozás SÁMFA optika és fotó azaküzHetébeiu Pécs, Zalaegerszeg. I BÉLA
