Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-09 / 33. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. február 9. csibehur, bükköny, lóhere sőt lucerna is szerezhető be az itt felsorolt sorrend szerint. — Feltétlenül kielégíti a 100 holdon aluli birtokosok és bérlők rendeléseit a kamara a zöldtrágyázás céljaira rendelt csillagfürtnél, hogy ezen árkedvezmény nyújtásával biztosítsa a homokvidékek zöld- trágyázásához szükséges csillagfürt vetőmagot. A községenként összegyűjtött rendeléseket a községi elöljáróság által igazolni kell azon szempontból, hogy a rendelők 100 holdon aluli birtokosok, vagy bérlők. A 20 %-os árkedvezményt jelentő takarmányvetőmag beszerzési akcióban a jelentkezések sorrendjében részesülnek a gazdák. 80 millióra becsük a tíz holdon aluli gazdaadósságokat. A pénzügyminisztériumban folynak a munkálatok a tíz holdon aluli birtokosok adósságkonverziójának előkészítéséről. Széles köröket érdekel ez a kérdés. Körülbelül ötvenezer család van érdekelve a iiz holdon aluli adós- ságoban, amelyeknek az összegét 80 millió pengőre teszik. Ezt az adósságot kötvényesitik majd, mégpedig 5’5 százalékos amortizációs kölcsönné, amelyből ' 4‘5 százalékot a gazda visel, 1 százalékot pedig az állam A rende- leíek előkészítésével kapcsolatban sok fontos kérdés vár tisztázásra. Elsősorban a kötvény kibocsátással kapcsolatos technikai kérdések, a kötvények átvételének ügye. Az OTí és MÁBI gazdaadós- kötvények átvételére már megtörtént a kellő intézkedés és igy a gyors lebonyolításnak nem tesz akadálya. A Pénzintézeti Központ, illetve a Magyar Pénzügyi Szindikátus erre megtette mára szükséges előkészületeket. Még egy rendelet készül a gazdaadósságokkal kapcsolatban a pénzügyminisztériumban, mégpedig a te- herhatárok kiegészítése ügyében. Arról értesülünk, hogy mindkét rendelet a közeli hetekben kibocsátása kerül. ZALAEGERSZEG! KÖLCSÖNKÖMYTÄR Lord Rothermere-u 4. Újdonságok. Bozzay Margit: A tízenöiéves feleség. Székely Tibor: Bolgár Miklós ifjúsága, Harsányi Zsolt: Édes fiam, Hilton: A kék hold völgye. Bottome: Orvosok. Buck Pearl: A három fiú. — Töltőtollak, csavarirónok, disz’evélpapirok a legszebb kivitelben és a legolcsóbb árban a „Zrínyi“ könyvkereskedésben kaphatók. — Bútort jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bútoráruházában vásárolhatunk. Megtalálták Dréhr Imre feljegyzéseit. Budapest, február 8. Dréhr Imre holttestét felboncoííák és a boncolás megállapította, hogy a volt államtitkár természetes halállal, szivbénuiás következtében halt meg. Temetése vasárnap délben lesz. Dréhr Imre hozzátartozói és védője ma ráakadtak arra a fel- jegyzéskötegre, amelyre Dréhr régebben utalt, hogy bennük megtalálják mindazt, amit a törvényszék előtt nem mondhatott el. Gál védő kijelentette, hogy a feljegyzésekről egyelőre nem beszélhet, mert azok az újrafelvételí eljárás anyagátképezik. Dréhr családja ugyanis, tekintet nélkül az államtitkár halálára, újrafelvételt kér a bűnügyben. Hatvan mázsa ingyen- cukrot kap Zala megye. Esterházy Móric gróf a tapolcavidélci szegénygyermekek részére kér cukrot. A pénzügyminiszter — mint tudjuk — 1000 mázsa ingyencukrot eszközölt ki a cukorgyáraktól a rászoruló ínséges gyermekek részére, amit a „Zöldke reszt“-étkeztetési akció kereiében a közigazgalősági hatóságok irányításával osztanak szét. A hivatalos rendelet szerint a szétosztást ott, ahol a M. kir. országos Közegészségügyi Intézet általános egészségvédelmi szolgálata meg van szervezve, a kórház igazgatósága végzi, ahol ez még nincs kiépítve, de az Országos Stefánia Szövetség anya és csecsemő védő intézet működik, az nyer megbízatást, ahol pedig egyik sincs, ott a községi elöljáróság körorvos bevonásával végzi a szétosztást. Az 1000 mázsa cukorból Zala vármegye körülbelül 60 mázsát kap és azt osztják szét a megyé- ben szükséghez mérten. Esterházy Móric gróf, a tapolcai kerület országgyűlési képviselője, személyesen eljárt Johann Béla dr. belügyi államtitkárnál, aki egyben a Közegészségügyi Intézetnek is igazgatója, hogy Tapolca és vidéke cukorsegélyben részesüljön. Mert bizony, ha minden gyermeknek akarnának belőle juttatni, egyre vajmi kevés esnék. Érért úgy is döntött a hatóság, hogy a cukrot azokban a falvakban osztják szét, amelyekben a legnagyobb az ínség. Zala megye is megindult az egykés vármegyék utján. Rendkívül érdekes népesedés- | politikai munka jeleni meg a napokban. A müvei Petrilia Aladár dr., az Országos Közegészség- ügyi intézet adjunktusa írta, aki ai intézet hivatalos adatai alapján Magyarország népesedési viszonyait dolgozta fel 1920-tól 1932-ig. A hiteles kép, amit nyújt, bizony megdöbbentő, mert az utolsó tiz évben Magyarországon az élveszüleíések száma 30'8 ezrelékről 22 ezrelékre esett ie. A 8 8 ezreléket kitevő születési hiány nagyobb, mint Európa bármely más államának ez idő alatt beáíioU születési deficitje. Ugyanezen idő alatt a halálozási arány- szám 214 ezrelékről 14 7 ezrelékre esett. A halálozási arányszámnak ez a javulása szintén a legnagyobb Európában. Egészség- ügyi viszonyaink eme lényeges javulásának köszönhetjük, hogy a születések megfogyatkozása egyelőre nem jutatta a magyar népei az elnéptelenedés szomorú útjára. De kérdés, hogy meddig tudjuk ezt a pozíciót tartani. Az utódállamokban ugyan szintén megcsappant a szaporodás, de Romániában és Jugoszláviában még mindig 30 ezreléken felül van a születési hányados, másrészt azokban is megindult a halálozási arányszám javulása. A Dunavölgyében ma 10‘5 millió magyar áll szemben 27 millió oláhval, csehvel, szerbbel, de a jelenlegi népesedési viszonyokat tekintve egy emberöltő múlva csak 14 millió magyar fog szembenáliani 42 millió utódállambeíível. Az említett mű részletesen foglalkozik Zala megye születési és népesedési viszonyaival is. Az errre vonatkozó adatok szerint Zalában a születések arányszáma a vizsgált 12 év alatt állandóan az országos átlag körül mozgott, s ennek megfelelően 1920—23 körött az élveszületések arányszáma 3T5 ezrelék volt, 1924—27 közölt 26 6 ezrelék, 1928-32 kö öít pedig csak 25 ezrelék. A dunántúli vármegyék között pedig csak 25 ezrelék. A dunántúli vármegyék között ez az arányszám közepesnek mondható. A járások közül kiválik a letenyei járás 30 ezrelékes magas születési aránya, de ezenkívül még öt járásban volt az arányszám az országos állag felett, viszont jelenleg öí járásban már az országos átlag alá esett az arányszám. Legalacsonyabb volt a születési arányszáin a keszthelyi és balatonfüredi járásokban, de nem sokban különbözött tőlük az alsó- lendvai járás alacsonyabb szüle- lési arányszáma sem. A két megyei város születési aránya lényegesen alacsonyabb volt a legkisebb születési arányt mutató járások színvonalánál is. 52 község, tehát Zala megye községeinek 13*1 százaléka határozottan egykés jellegű, mert 12 év óta állandóan tapasztalható a születések erős csökkenése. Vannak köztük községek, amelyekben a jelenlegi 22 ezrelékes országos arányszámmal szemben már csak 8—10 ezrelék a születési arányszám. Az egykés községek nagy része az alsólendvai járásra esik. Zala megye általános halálozási arányszáma állandóan valamivel alacsonyabb voit az országos átlagnál, de a dunántúli megyék sorában nem tartozik a legalacsonyabbak közé. A járások közül legkisebb volt a halálozás az alsólendvai és a novai járásban, legmagasabb a letenyei és nagy- kanizsai járásban. Az utóbbiban főként a csecsemőhalálozás, az előbbiben pedig főként a tuberkulózis és a fertőző betegségek okozták a halálozások nagy számát. A két megyei városban a halálozási arányszám igen magas volt, de ennek oka főként Zalaegerszegen az volt, hogy az idegen halottak száma igen magas, (az összes halottak 43 százaléka). A vármegye csecssmőhalálozási aránya állandóan alacsonyabb az az országos átlagnál, de dunántúli viszonylatban nem tartozik a jobbak közé. Legmagasabb a csecsemőhalálozás a nagykanizsai, legalacsonyabb a balatonfüredi járásban. Még ennél is alacsonyabb a csecsemőhalandóság Zalaegerszeg városban (hála a kitünően működő védőintézetnek). A fertőző betegségek ok ózta halálozások arányszáma lényege sen javult, mert mig 1920—23 között felette volt az országos átlagnak, jelenleg alatta marad. A tuberkulózis okozta halálesetek száma csökkent, de nem tarlóit lépást az országos átlagban mutatkozó csökkenéssel. Legmagasabb volt a íuberkulotikus halálesetek száma a letenyei, keszthelyi, pacsai járásban és a két városban. A vármegye — Írja a szerző — a Dunántúl tuberkulózissal legjobban fertőzött vármegyéjének bizonyult s ezért az egészségügyi hatóságok legfontosabb feladatát keil, hogy képezze a tuberkulózis elleni fokozott küzdelem. Szaporodási arány tekintetében Zala megye sorrendben közvetlenül a három egykés jellegű dunántúli vármegye után következik — állapítja meg a szomorú tényt az adjunktus. Születési arány- száma ugyan állandóan magasabb volt az országom átlagnál, de három járásában, a keszthelyi, a nagykanizsai és a balatonfüredi járásban a szaporodás indexe nem érte el az országos átlagot 16 község, tehát a községek 4 százaléka, negativ jellegű népesedési szempontból, vagyis semmi szaporodást nem mulat fel. Felejthetetlen édesanyánk halálával ért gyászunkban kifejezett részvétért és temetésén való részvételért hálás köszönetét mondunk. Dr. RADÓ GYULA és felesége. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés • ben kaphatók!
