Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-26 / 121. szám
XVIII. évfolyam 121. szára. Ára 10 fillér 1935. május 26. Vasárnap. 71* 5* p\^^oS 5YEI ÚJSÁG Felelős szerkesztős Herboíy Ferenc. 1 _.oseg és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.' --------— Telefonszám 128 PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak < egy hónapra 2 pengi, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Zalaegerszeg félszázados jubileuma és a Göcseji Hét. A polgármester összeállította a programmot és ismertette a nagybizottság ülésén. — A kormányt, József kir. herceget és az olasz követet is meghívják az ünnepélyre. A Göcseji Hét nagybizottsága pénteken délután 6 órakor a városháza közgyti ési termében értekezletet tartott, amelyen a város jubileumával és a Göcseji Héttel kapcsolatos ügyeket vitatták meg behatóan. Czobor Mátyás polgármester az értekezlet megnyitása után arról szólott, hogy akadnak kishi- tüek, akik kétkedéssel rázzák fejőket a Göcseji Hét hallatára. Szereti ugyan a kritikát, ha az jószándéku, de úgy véli, hogy sokkal helyesebben cselekednének a most krítizálók, ha inkább segítségüket ajánlanák föl a nagy munkához. Minden város megrendezi a maga ünnepnapjait, Zalaegerszeg sem maradhat tehát el, már csak azért sem, mert jubileumot ünnepel. Ebből csak haszon háramolhatik a városra úgy anyagi, mint erkölcsi téren. — Azt kérdik, mit nyújthat a Göcseji Hét? Hát a kishitüek- nek és kritizálóknak erre a kérdésére annak a programmnak előterjesztésével válaszol, amit a város vezetősége összeállított. Ez a programm a következő: Augusztus 30-án délután a jubileumra ideérkező vendégeknek fogadása. * Augusztus 31-én a város félszázados jubileumának megünneplése a meghívott egyházi és világi előkelőségek részvételével. A díszközgyűlésen leplezik le Apponyi Albert gróf képét is. Ünnepi istentiszteletek után kezdődik a jubiláns diszgyülés, amelyen megnyitót mond a polgár- mester, a város történetét pedig Mikula Szigfrid dr. főjegyző ismerteti. Az ünnepi beszéd elmondására Pehm József apátplébánost kérik föl. A helybeli dalárdákat is fölkérik szereplésre. Közgyűlés után ebéd. Szeptember 1-én (vasárnap) délelőtt fél 11-kor az ipari és kereskedelmi kiállítás megnyitása. Délután 4 órakor az Országzászló és a Göcseji (revíziós) harangláb fölavatása. Az Országzászlónál avató beszédet Urmánczy Nándor központi kiküldött, a Göcseji haranglábnál Czobor Mátyás polgármester mond. A Göcseji haranglábba Szlezák aranyko- szorus harangöntőmestér ajándékoz harangot, amelyet olyan alkalmakkor húznak meg, mint a roveretói harangokat, amikor a velünk szövetségben volt nemzetek hősi halottaira emlékezünk. Épen ezért erre az alkalomra meghívjuk a budapesti olasz követet Éste a Move pályán nagy népünnepély, dal-, tánc, göcseji bokréta, népszokások, népviselet bemutatása, tűzijáték. Szeptember 2-án délelőtt vagy a polgári iskolai tanárok országos egyesületének közgyűlése, vagy a felsőkereskedelmi iskola félszázados jubileumának ünneplése, későbbi megegyezés szerint. Amelyik elmarad, az 6-án ünnepel. Délután a gazdasági kiállítás, tenyészállatvásár megnyitása. Szeptember 3-án délelőtt a vármegyei tanítóegyesület közgyűlése, délután a vendéglősök országos egyesülete tagjainak érkezése. Szeptember 4-én délelőtt vendéglős-kongresszus, délután Máv autókon kirándulás a Göcsejvi- dékre. Szeptember 5-én reggel utaznak el a vendéglősök a Balatonra és a badacsonyi borvidékre; az OMKE diszgyülése, délután a Mansz vándorgyűlése. Szeptember 6-án délelőtt polgári iskolai tanái ok gyűlése, vagy a felsőkereskedelmi iskola jubileuma, délután az Országos Magyar Kertészegyesület tagjainak megérkezése. Szeptember 7-én délelőtt kertészek kongresszusa, a kertészeti kiállítás megnyitása. Szeptember 8-án 48-asok napja. Kisfaludy Strobl a várost megajándékozta a 48 ások bronz emléktáblájával, amit valószínűen a Központi Takarékpénztár előtti parkban helyeznek el. Tábori mise után annak a fölavatása. A fölavatási ünnepélyre meghívják József kir. herceget. Déli 1 órakor tüzoltóünnepély. Délután sportünnepély, amikor a stájer és a nyugatmagyarországi válogatott mérkőznek. Szeptember 8-án csillagtura és a Göcseji Hét bezárása. Bejelentette még a polgármester, hogy meghívják a kereskedelmi, ipari es földművelési minisztereket, akik a kiállításnak egyes csoportjait megnyitják. Nagy általánosságban ez a programm, amely, mint kitűnik, eléggé változatos. De ezeknek a napoknak egyikén látogatást tesznek nálunk még a dunántúli mérnökök. Az ipari kiállítás külön fényképkiáliitással (amatőrrel is) bővül, mig az állatkíállitás keretében ebkiállitás is lesz. A sagybizottság a programmot helyesnek találta és annak tudomásulvétele után rátértek az egyes szakbizottságok jelentéseire. Ezeknek során Szalay László utalt az általános gazdasági helyzetre s arra kérte a polgármestert, szólítsa fel a város lakósságát megrendelések eszközlésére, mert az iparosok külön kiállításra dolgozni ma nem képesek. A polgármester ezt megígérte s hasonló eljárásra kérte föl az ipartestületi elnököt. A kereskedelmi j szakbizottság nevében Szász Sán- I dór bejelentette, hogy a kereskedők minden, tőlük telhetőt elkövetnek a siker érdekében. A pol- gármesxer szólott az elszállásolásolásáról, a szállodák tisztaságáról, az élelmezésről, a vendégek szórakoztatásáról, idegenvezetőkről, szerenádokról. Az alispán képviseletében jelenlevő Tomka János dr. megyei tb. főjegyző kérdésére pedig bejelentette, hogy a költségekről milyen keretben történt gondoskodás. Lillik Béla népművelési titkár bejelentette, hogy a népművelési bizottság anyagi támogatást nem adhat, mert miniszteri rendelet szerint a pénzt a balatoni kultúra fejlesztésére fordítják. A Gyöngyösbokréta megrendezésével külön országos egyesület foglalkozik. A Göcseji Hét rendezéséhez egyébként fölajánlotta a népművelési bizottság segítségét. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában Thirring Lajos dr. tollából érdekes cikk jelent meg, amely a magyar községeket vizsgálja terület, lélekszám, népsűrűség és a külterületi lakosság szempontjából. A cikk figye lemremélló azért is, mert értékes következtetéseket lehet levonni belőle a ma annyit emlegetett telepítés végrehajtásának módjára. Kitűnik a cikkből, hogy a magyar községek (a városokat is községeknek véve) területe között óriási eltérések jelentkeznek. Vannak községek 30—40 hektár területtel és vannak közel százezer hektáru községek, illetőleg városok. A kis területű községek majdnem kizáróan a Dunántúlra és az ország északi részére, a nagyterületű helységek az Alföldre esnek. A legkisebb területű községeket Vas és Zala megyében találjuk. Vasban a községek átlagos területe 1.156 hektár, Zalában 1.226 hektár. Ezzel szemben Csongrád megyében az átlagos községterület 17.311 hektár. Habár az átlag Vas megyében a legalacsonyabb, a szerző megállapítása szerint Zalában szám szerint és viszonylag is nagyobb a szerepük Bereczky Vilmos, az államépi- tészeti hivatal főnöke, részletesen ismertette a város területén és környékén folyamatba tett és teendő útépítéseket. Jelentése teljesen kielégítette a bizottságot. Nagy örömére szolgált a bizottságnak, amikor bejelentette, hogy legközelebb sor kerül a Berzsenyi utcára. Sürgette az átlós ut kiépítését. Felhívta a figyelmet a kirándulások rendezésére, a Gö- csejvidéken található régiségek összegyűjtésére, alkalmi postabélyegző használatára. Vitéz Horváth Bertalan dr. kir. járásbiró nagy súlyt kíván helyezni a göcseji néprajzi és népművészeti ügyekre. Jakabffy Antal az állatvásárral kapcsolatosan javasolta, hogy az állattartó gazdák jutalmazására készpénzt, gazdasági eszközöket kérjenek a mezőgazdasági kamarától, a gazd. egyesülettől és esetleg nagyobb birtokosoktól. A polgármester összegezte az egész vita anyagát, megígérte, hogy az intéző és propaganda bizottságot sürgősen össze fogja hívni. Végül ismételten előterjesztette a kérést, hogy ne legyünk kishitüek, ne intézzük el mosollyal a Göcseji Hét ügyét, mert itt nem holmi köznapi dologról, hanem a város becsületéről van szó, amit megóvni minden polgárnak szent kötelessége. a legparányibb községeknek, mint Vas megyében. Zala megye 397 községe közül 216 község területe nem éri el az ezer hektárt sem, sőt 10 község területe a 200 hektáron alul van. Lélekszám szempontjából szintén apró községek vannak Zalában. Csak Abauj megye 663-as átlaga alacsonyabb Zala megye 920 as átlagos községi lélekszá- mánál. Vas megyében már valamivel magasabb az átlagos lélekszám (962). Az Alföldön több olyan megye van, ahol a községek átlagos Iélekszáma 10—15.000. Zala megyében van község 100 leiken alul is (Barátsziget 97 lakossal). A népszerűség szempontjából Zala megye középhelyet foglal el. A községek átlagos népsűrűsége négyzetkilométerenként 75’1 lélek. Kitűnik a cikkből az is, hogy Zala megyében meglehetősen kevés a külterületi lakosság a sok szőlőhegy ellenére is. A zalai községek népességének mindössze 13*6 százaléka lakik külterületen, mig az Alföldön nem ritka a 30 —40 százalékos külterületi lakosságú község. Zalában vannak a legtöbb tes«illefü községek.
