Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-26 / 121. szám
2 Zalameeyei Újság 1935 május 26. Krónika. Ma elmúlt már Orbán napja, Kapunk talán meleget. A virágos május hónap Úgyis adott hideget. Kiiándulást sem tehettünk Szép Májusnak havában, Fütött kályha mellett ülünk Még ma is a szobában. Hát az igaz, hogy a tavasz Már rég nem volt ilyen ravasz. Nyomában oly sok a kár, Mit hoz helyre majd a nyár? A nyár? Hát én azt gondolom, Hogy sok jót már az sem hoz. Az esztendő indulása Volt az idén nagyon rossz, Mert helytelen vágányra tért Hamarosan a kerék, S amig azon végig nem fut, Rosszból bizony lesz elég. Nincs napsugár, nincsen meleg, Aratni igy mitsem lehet. Az aratás pedig már Közéig, mert hát itt a nyár. A nyaraló- s fürdőhelyek Felkészültek mindenre. Várakoznak szép reménnyel A sok pénzes vendégre. De válhatik-e valóra Ily időben a remény, Amikor az idő is rossz És olyan sok a szegény! De azért csak reménykedjünk, Semmitől meg ne ijedjünk, Bár a sorsunk keserű, Borúra jön a derű. Az iskolák is zárnak már Három rövid hét múlva És sok ifjút bocsátanak Tudománnyal új útra. Ők tán jobban megérhetnek, Mint a gyümölcs, gabona. Mert, hol szépen nevelkedtek, Nem ért el .a fagy oda. Kívánjuk, hogy megérjenek — Fagymentesen — s reméljenek. A jövő majd áldást hoz És juthatnak — álláshoz. IpgzilOH. Kiadó üzlet A plébánia egyik üzlethelyisége nov. l-r*e kiadó. Kézimu nka y fiié, storok, teritők olcsó vására Havasnál Nyilatkozat. Thassy Gábor dr. vármegyei tisztifőivos ur válaszára az igazság érdekében szükségesnek tartom az alábbi megjegyzéseket tenni: Az említett közgyűlésen az alispáni jelentés mellett szólaltam fel, s ez már magában véve is kizárja, hogy én az alispán urnák az iskolák bezárására vonatkozó intézkedéseit kifogásolni, vagy pedig a tiszti főorvos ur jóhiszemű szakvéleményét helyte lennek feltüntetni akartam volna Mint kiszolgált közegészségügyi tisztviselő, tudom értékelni s azért tiszteletben is tudom tartani az ilyen irányú hatósági intézkedéseket. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ahol valamely intézkedés célszerűségét illetőleg megoszlanak a szakvélemények, ott ne legyen szabad az illetékes tényezők figyelmét erre felhívni. Az én felszólalásom pedig csupán erre szorítkozott. Nagyon helyesen hivatkozott a tiszti főorvos ur válaszában az 1876. évi XIV. t.-c. 33. §-ára mely kimondja, hogy ha a gyermekek és ifjak közt nagy számú kóresetek fordulnak elő, a tanoda a betegülések tö kéletes megszűnéséig bezárható. Azt azonkan sehol sem mondja ki a törvény, hogy a tanodákat minden ragályos betegség esetén tényleg be is kell zárni. A szakközegeknek tehát teljes szabadságot enged annak megállaptására, hogy mikor és mely betegségek esetén hozzák az iskolák bezáratását a közigazgatási hatóságnak javaslatba. Ez iránt ez ideig miniszteri rendeletek sem intézkednek határozott módon, mert erre nézve általános érvényű szabályt felállítani nem is lehet. Ma sem ismerjük tökéletesen az egyes ragályos betegségek terjedési módját, s igy az intézkedéseken mindig az szernt kell változtatni, amint a terjedés magyarázatát illetőleg az orvostndomány álláspontja a folytonos haladás következtében szintén változik. A népjóléti miniszter urnák 37270/1931 sz. határozata, melyre a tiszti főorvos ur hivatkozik, szintén nem rendelkezik imperative ebben a kérdésben. Ez különben sem körrendelet, hanem egyszerű határozat egy felvetődött kérdés kapcsán Somogyvármegye alispánjához intézve. Szó szerint ez igy kezdődik: „Miheztartás végett felhívom alispán ur figyelmét az 1892. évi 11536. B. M. sz. körrendeletre, mely szerint az iskoláknak ragály vagy járvány miatt történő bezárásánál a megelőző követelmények mellett az oktatás ügy érdekeit is szem előtt kell tartani.“ Az én felszólalásom pedig éppen ezt tartotta szem előtt. Igaz, hogy később jön a részletezés, melyben ugyan nem rendeli el, de irányadónak jelöli meg a miniszter ur, hogy influenza esetén ott, ahol tiz nap alatt a tanulók tiz százaléka megl Regszik, az iskola tiz napra bezárandó. De épen itt a hiba. Melyik iskola az, ahol influenza járvány esetén tiz nap alatt a tanulók tiz százaléka meg nem betegszik? Zárjunk be tehát minden iskolát olyan betegség miatt, mely a megbetegedett tanulót legtöbbször csak 1—2 napig akadályozza az iskolába járásban ? És. ki tudja megállapítani azt, hogy influenza járvány esetén a hiányzó tanulók tényleg mind ezen betegség miatt hiányoznak, mikor más ok miatt is hiányozhatnak és mikor számtalan esetben fordul elő, hogy a járvány kitörésekor a megijedt szülők csak azért nem engedik gyermekeiket iskolába járni, hogy a betegséget meg ne kapják? És mi történjék akkor, ha a tiz napi zárva tartás után a tanulóknak még mindig tiz s esetleg ennél még sokkal nagyobb százaléka hiányozni fog ? Erre nézve az irányadás már nem nyilatkozik. Tehát zárassuk be újból az iskolát? De mi célja volt akkor az előző 10 napi bezárásnak? Az influenzáról minden szaktudósnak az a véleménye, hogy nem iskola betegség, s a tanulók megkapják akkor is, ha iskolába nem járnak. Az influenza járvány pedig 10 nap alatt nem múlik el, úgy, hogy csak szerencsés véletlennek kell tekinteni a tiszti főorvos urnák az idei influenza alatt szerzett azon tapasztalatát, hogy 8—10 napig tartó iskola bezáratás után a járvány legtöbb helyen rohamosan megszűnt. Éhez hasonló eset ismertetése a Fényképészeti cikkek és fényképfelvételek kidolgozásé nak s z a kSzlete BÁNFÁI BELÁ látszerész ZALAEGERSZEG ea Erőt, egészséget, frisseséget ad a kitűnő izü fehérképi arany kávékeverék. Fehérképi Csemegeházban szakirodalomban sehol sem fordul elő. És 35 évig tartott budapesti közszolgálatom alatt sem fordult elő soha Sőt ellenkezőleg azt kellett tapasztalnunk, hogy ha a járvány kitörése után 2—3 heti időtartamra zárattuk is be az iskolákat, a megnyitás után csak annyi volt a hiányzó, mint a bezáratás előtt. Később már odáig mentünk, hogy egyes iskolák bezárását csak akkor hoztuk javaslatba, ha a tanulók ötven százaléka hiányzott. S ekkor történt az az eset, amit a közgyűlésen felemlítettem, hogy egyes fővárosi tanítók tényleg hazaküldték az általuk betegségre gyanúsnak vélt tanulókat azért, hogy ki legyen az ötven százalék Megengedem, hogy teljesen jóhiszeműen jártak ei, hogy ezzel ragályozás továbbterjedését vélték megakadályozni. Hogy azután az ilyen módon hazaküldött tanulók egy része nem fogadott szót, hanem az iskola előtti téren labdázni kezdett, s a játéktól felhevülve sokkal inkább tette ki magát a megbetegedés veszélyénekt mintha az iskolában nyugodtan tovább tanul arról már az illető tanító urak igazán tehettek. De hogy ez igy történt, arról a fővárosnál felvett hivatalos jegyzőkönyv tanúskodik s ezt onnét semmiféle közbeszólással kitörölni nem lehet. Mindezek megfontolása érlelte meg a főváros tisztiorvosi karában azt az elhatározást, hogy influenza miatt az iskolák bezárását javaslatba hozni nem fogja. És tette ezt a fertőző betegségekkel foglalkozó legkiválóbb orvostanárokkal történt tanácskozás után. És ebbe a főváros közönsége is szépen belenyugodott. Elismerem, hogy a vidéki viszonyok bizonyos tekintetben különböznek a fővárosiaktól. Például ott, ahol a tanszemélyzet csak pár tagból áll s véletlenül ezek mindegyike egyidejűleg megbetegszik, akkor a vis major miatt a tanítást egyideig tényleg szüneteltetni kell. De Zala vármegye tanítóságát felszólalásomban én egyáltalán nem említettem. Ebben a gyűlésen közbe szólt urak tévedtek, s igy téves alapból indult ki a tiszti főorvos ur is. Hosszú ideig tartott közszolgálatom alatt megtanultam, hogy, bizonyítható ok nélkül senkit gyanúsítani nem szabad. És nekem nem is lehetett alkalmam arra, hogy az itteni tanítóság viselkedéséről hivatalos eljárások közben szerzett tapasztalatok alapján véleményt mondhassak. Akiket azonban a zalai tanító urak közül magánérintkezés folytán ez ideig szerencsém volt megismerni, azokban mind lelkes, ügybuzgó úri emberekre találtam. Ebből pedig örömmel következtetek arra, hogy Zala vármegye
