Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-06-23 / 142. szám

Kiflii, évfolyam 142. számi Ara 10 fillér 1935. juniua 23. Vasárnap! FötísÍ^ 0<" USZtó 54 GYEI UJS&G Felelős szerkesztői Her boly Ferenc. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, izéchenyi-tér 4. . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Biötizetési árak i egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Erdélyi napok Egerszegen. Erdély magyar népe néhány napra beköszöntött hozzánk. Csik, Háromszék, Udvarhely s a többi '“elszakított vármegye magyarjai voltak itt közöttünk és feleltek az u aggodalmaskodóknak arra a kér­désére, hogy vájjon él-e még a tőlünk távolra, idegen országba sodort magyar nép, nem gázolta-e el a reá nehezedő kegyetlen sors rettenetes nyomása. S az a válasz, amelyet az erdélyi magyar sors iránt aggódó kérdéseinkre kaptunk, megnyugtató, sőt örvendetes. A szövőszéknek, a tűnek, a vésőnek és mindenféle más munkaeszköz nek halk, de annál határozottabb hangján hirdetik, hogy élnek és dolgoznak. A szívós, munkás és művészi tehetséggel megáldott erdélyi magyar lélek, amely az idők változása miatt az alkotó munka oly sok teréről leszorult, tovább él a népművészetben és ( megtörhetetlen kitartással dolgo- zik az erdélyi magyarság jelené­ért és jövőjéért. A most bezárult néhánynapos kiállítás csak mu'atványokat adott az erdélyi magyar népművészet alkotásaiból, de az, amit belőle megmutatott, csak csodálkozást és elismerést keltett mindazokban, akik megnézték. És, hála Istennek, ezek nem voltak kevesen. És ha nem is kelt el minden ezen a ki­állítási vásáron, amit a mai nehéz viszonyok között nem is várt senkisem, az eredmény egészen megnyugtató. Bethlen Máriának, ennek a nemes lelkű erdélyi grófnénak, hősi vállalkozása min­den tekintetben nagy sikert aratott. Mert ahhoz nem férhet szó, hogy, amit a neves grófnő végez, csak­ugyan hősi munka. Erdélyben mindig akadtak igazi nagyasszo­nyok, akik műveltségüket, kivált­ságos társadalmi állásukat, az átlagosnál kedvezőbb anyagi hely­zetüket nem csillogásra és ünne- peltetésre használták fel, hanem arra, hogy mindezek segítségével a körülöttük élő magyar népet minél magasabb anyagi és szellemi színvonalra emeljék. Ma már ta­lán kevesen tudják azt, hogy a kalotaszegi kézi munkajvalamikor teljesen feledésbe ment s egy er­délyi földbirtokos felesége, Gyar- mathy Zsigmondné, megtanulta az öreg asszonyoktól s azután megtanította rá a fiatal leányokat s ma ez a kézi munka külföldi exportcikk s egy egész vidék megélhetésének legbiztosabb alap­ja. És lehetne más példákat is felemlíteni az erdélyi nagyasz- szonyok életéből. De az, amit Bethlen Mária végez, mindennél több. Egy ilyen kiállítás anyagát összehozni, folytonosan utazni, csomagolni, levelezni, számadá­sokat készíteni olyan fárasztó munkát jelent, amilyenre csak ilyen önzetlen, nemes lélek képes, aki igazi hőse a munkának. A nemes grófné vállalkozása, az erdélyi népművészeti kiállítás, fényt hozott abba a kérdésbe, amelyet eddig reménytelenül sö­tétnek láttunk: az erdélyi kisebb­ségi kérdésbe. Nem vagyunk ér­zéketlenek, elkeseredünk és meg- botránkozunk az erdélyi magyar­ság sorsán. De a szavakon túl sohasem mentünk, a kérdés meg­oldását csak a politikai fordula­toktól vártuk. Ez a kiállítás megmutatta, hogy a társadalom­nak is módjában áll segíteni a kisebbségi sorsba taszított erdélyi magyarság helyzetén. Mindaz, ami a kiállításon elénk tárult, igazi érték s ezekből az értékek bői a kiállításon kívül is állan­dóan meríthetünk s ezzel magunk­nak gyönyörűséget szerzünk, az erdélyi magyar népnek kenyeret. Bárcsak kereskedőink raktáraiban is találkozhatnánk az erdélyi nép­művészet cikkeivel, bizonyára nem sokáig hevernének ott s az erdélyi szorgalmas magyar kezek Ismeretes az a kormányrendelet, amely szerint nyugdíjazni kell mindazokat a köztisztviselőket, akik a korhatárt elérték, vagy teljes szolgálati idejűket betöltöt­ték. Van azonban a szabály alól kivétel is. Amelyik tisztviselőnek visszatartása a szolgálat érdeké­ben szükséges, az a szolgálatban visszatartható. Az állami tisztvi­selőket illetően ebben a kérdés­ben maga,a szakminiszter ren­delkezik. Ő mondja meg, kell e nyugdíjazni azt, akire a rendelet vonalkozik, vagy pedig szüksé­ges e annak bizonyos időre való visszatartása. Az autonómiáknak azonban beleszólásuk van az ügybe. Törvényhatóságoknál a törvényhatósági bizottság, megyei városoknál pedig a képviselőtes­tület javaslatot tehet a visszatar­tásra vonatkozóan. Ezt a javas­Belgrád, junius 22. Pál régens herceg állandóan folytatja a tár­gyalásokat, de a kormányválság még nem nyert megoldást. Macsek horvát vezér tegnap Belgrádba érkezett, ahol a horvátok ünne­pélyesen fogadták. Pál herceg kihallgatáson fogadta Macseket, aki utána kijelentette, hogy nem mint a horvátok, hanem mint az gondoskodnának arról, hogy a raktárak ismét megteljenek. Az itteni néptől, amely ilyesmivel nem foglalkozik, egy fillért sem vonnának el, csak a külföldi gyárosoktól, azok pedig mégis csak távolabb állanak tőlünk, mint erdélyi testvéreink! Sőt az itter* népre csak jó hatással volna az erdélyi példa, felébresztené a zalai népben is azokat a művészi képességeket, amelyek egykor itten is éltek, de most szunnya- doznak. A kiállítás meggyőzött bennün­ket arról, hogy Erdélyben még mindig élnek magyarok, még pe­dig régi hagyományaikhoz ra­gaszkodó, erős lelkű és munkás magyarok. Ez a kiállítás most végig vándorol a csonka hazában, bárcsak mindenütt megértés és érdeklődés fogadná. És ebből a megértésből azt a vigasztaló tu­datot meríthetnék az erdélyiek, hogy itt is magyarok laknak, még pedig az ő sorsukkal törődő, velük együtt érző magyarok. S. O. latot a belügyminiszter a minisz­tertanács elé terjeszti és igy a minisztertanács mondja ki az utolsó szót. Czobcr Mátyás zalaegerszegi polgármester szintén betöltötte teljes szolgálati idejét és a bel­ügyminiszter a rendeletre utalás­sal föl is szólította a várost ja­vaslattételre. Értesüléseink szerint a város képviselőtestülete julius elején tart közgyűlést, amelyen határoz a kérdésben Határozata mint javaslat kerül a belügymi­niszter utján a minisztertanács elé és ott dől el, hogy a teljes szol­gálati idejét betöltött polgármes­tert nyugdijazzák-e, vagy vissza­tartják bizonyos időre hivatalá­ban. Nem polgármesterválasztás lesz tehát ezen a közgyűlésen, hanem csak javaslatiétel nyugdí­jaztatása, vagy visszatartása iránt. egyesült ellenzék vezére jelent meg a kihallgatáson. Valószínű­nek tartja, hogy koncentrációs nemzeti kormány alakul Stojadi- ncvics elnökletével vagy pedig semleges kormány Zsiffkovics elnökletével. Macseket szeretnék a kormány­ba bevonni de Macsek erre csak akkor vállalkozik, ha tiszta és titkos választást imák ki, vala­mint Horvátországnak megadják az önkormányzatot. Az ellenzéki pártok tanácskoztak magatartá­sukról, de döntés még nem tör­tént. Rövid táviratok. A német frontharcosok látoga­tást tettek az angol frontharco­soknál, s ez alkalommal kölcsö­nösen nyilatkozatok hangzottak el a béke fentartásáról. Az angol frontharcosok julius 12-én Buda­pestre, majd pedig Berlinbe Iá* lógatnak el. — a prágai szená­tusban Hokky magyar szenátor erélyesen követelte a kárpátaljai magyarság jogait. — Eden lord párisi tárgyalásai nem jártak szá­mottevő eredménnyel, mert a franciák továbbra is bizalmatla­nok Angliával szemben. Letenyének nagy­községgé alakulása. Röviden beszámoltunk már ar­ról, hogy Letenye, a hasonló nevű zalai járás székhelye, nagyközség­gé alakult. A nagyközséggé ala­kulás oly módon történt, hogy a belügyminiszter elrendelte Letenye és Egyedül a kisközségnek egye­sítését, ami meg is történt. Egyeduta község nevét mint lakott helynevet törzskönyvezték, s a megszűnt kisközséget mint Lete­nye IV. kerületét tartják nyilván. Az egyesítés után a miniszter engedélyezte Letenyének nagyköz­séggé való alakulását, s az át­alakulás junius 10-én fejeződött be. A letenyei körjegyzőségben levő Zajk kisközség Letenye nagyközséggel csatlakozási vi­szonyban maradt. A nagyközség­gé alakulás legbuzgóbb munkása Kovács Sándor letenyei községi jegyző volt, aki fáradtságot nem ismerve dolgozta ki a terveket. A képviselőtestület megválasztása után, amelyről már beszámoltunk, most megválasztották a vezetősé­get is. Községbiró lett Mikó Fe­renc, I. kerületi helyettesbiró Nagy Péter, IV. kerületi helyet­tesbiró Tóth Lajos. Községi elöl­járók : Somogyi Sándor, Kuzma Ádám, ifj. Pataki György, Skoda László, Pataki András, ifj. Mikó Ádám és Soós Ferenc. Az új nagyközség képviselőtes­tülete most tartott közgyűlésén községi Írnokká Kovács Erzsébetet, Kovács Sándor vezető jegyző leányát választotta meg. I A polgármester betöltötte teljes szolgálati idejét. A képviselőtestület rövidesen javaslatot tesz nyugdíjaztatása, vagy visszatartása ügyében. Macsek csak a horvát autonómia esetén lép be a kormányba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom