Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-03-24 / 69. szám

XVIII. évfolyam 69. Mám Im 10 fillér I9H. mápoiao 24. Vasárnap, oosi'0"^1 VAS1 la\acsM F6^'end0 54 g* Felelős szerkesztős Herboiy Ferenc. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tir 4. --------.» Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP fi Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengi, negyed* Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. I évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerbit Jegyzetek. Minél tovább halogatják a ki­rálykérdés megoldását, annál han­gosabban követeli azt a magyar nép. Példáját látjuk ennek a most folyó választási mozgalmak során is. Ahol a jelöltek szóbahozzák a trónnak betöltését, a királynak visszahozatálát, mindenütt lelke­sen helyesel, éljenez és tapsol a hallgatóság. A népnek ezt az általános óhaját nem csök­kentheti le az a körülmény, hogy egyes helyeken megzavarják a legitimisták gyűlését, sőt beszélni sem engedik a szónokokat, mert az is bebizonyosodott már, hogy a rendzavarok nem sorolhatók a komoly elemek közé és nem is saját nézetűknek adnak kifejezést rendzavarásukkal. A magyar nép várja bizony királyát és az úgynevezett királykérdésnek „kér­dés“ jellegét minélelőbb meg­szüntetni kívánja. A szabadkőművesség titkos társulat, amely a felvilágosodás, haladás és jótékonyság jelszavai alatt kozmopolita és humanisz­tikus alapon s minden vallási megkötöttség kizárásával ápolja tagjai között az érdekközösséget. A vallásokkal szemben általában „türelmességet“ h rdet, de alkal­milag szívesen támogatja a kato­likusellenes mozgalmakat ('lásd a mexikói egyházüldözést). Ang­liában indult meg és hamar át­terjedt a kontinensre is és a 18. század elejétől alkalmas gyűjtő­helyül szolgált a legkülönbözőbb titkos és titokzatos politikai és társadalmi mozgolódásnak. Fő­leg az Egyház hatalmi állása el len való szövetkezés jutott benne előtérbe, leginkább azokban az országokban, amelyekben a ka­tolicizmus még megőrizte ré­gebbi uralkodó helyzetét. A hu manista jelszavak és célkitűzések ugyancsak e célnak szolgálatá­ban állanak. Franciaország köz­életének legfőbb irányitója, az egyházellenes intézkedések, tör­vények és kormányzati tényke­dések középponti mozgatója lett (szerzetesek ismételt kiűzése, vallásellenes iskolapolitika, szeku­larizáció, szabadgondolkodó moz­galmak stb.). Az Egyház a sza­badkőművesség vallásellenes jel­legét igen korán észrevette s a pápának föntartott kiközösítés terhe alatt tiltotta meg a szabad­kőművességbe való lelépést. Egyes államok (régebben Ausztria, 1920-tól Magyarország, Olaszor­szág) be is tiltották a szabad- kőmivesség működését, mert bebizonyult, hogy a szabadkő­művesség minden államfelforgató mozgalom főfészke s tagjai egy­mást a polgári igazságosság ro­vására a közéjök nem tartozók megkárosításával s visszaszorítá­sával is támogatják. Hitler széttépte a versaillesi papirost, amelyet eddig „béke­szerződés“ *nek neveztek, de ■mely azért volt „szerződés“, hogy egyoldalú diktátumként ke­zeljék a franciák. Ez már akkor megszűnt „szerződés“ lenni, ami­kor megszü etett, mert a diktáló hatalmaknak nem volt szándékuk ban az ott lefektetett Ígéreteket megtartani. A diktáló hatalom nem érezte a kötelességet és reá nézve nem is létezett. Most a német nép is megszüntette magá­ra nézve ezt a sérelmes egyol­dalú kötelezettséget. De, mielőtt ezt kijelentette volna, bebiztosí­totta magát az ellenfél kardesör- tetése ellen: fölfegyverkezett, amit a másik fél is megtelt ugyanúgy. Berlin hideg nyugalommal nézi az ántánt-halalmak ideges kapko­dását. Mit tehet a Népszövetség a hitleri Németországgal, amikor gyenge volt a köztársasági Né­metországgal szemben is ? A ver­saillesi szerződés a papírkosárba hullt, ahová — reméljük — csak- i hamar követni fogják a páriskör- | nyéki többi papirosok is. Németország íz oroszokéval agyonlő balti tangeri flottát követel. London, március 23. Simon külügyminiszter, aki vasárnap indul Berlinbe, kijelentette, hogy bármi lesz is a látogatás ered­ménye, nem lesz váratlan vagy meglepő fordulat. A Daily Express szerint Hitler a következőket javasolja az angol államférfiaknak: 1. Az orosz balti tengeri flot­tával egyenlő német tengeri had­erőt. 2. Anglia nyújtson biztosítékot, hogy orosz-német bonyodalom esetén nem engedi meg az orosz földközi tengeri flotta átvonulá­sát a gibraltári szoroson. Berlin, március 23. Német kö­rök szerint az angol államférfiak látogatásának célja csak tájéko­zódás és a helyzet tisztázása. Remélhető, hogy a megbeszélé­sek eloszlatják a homályt és a félreértéseket. Szenzációk nem várhatók. Németországban nem vonják kétségbe az angol mi­niszterek jóakaratát, de óhajtják, hogy az államférfiak értsék meg Németország helyzetét. Páris, március 23. A francia fascis ák nagygyűlést tartottak, amelyen körülbelül négyezer em­ber jelent meg. A szónokok azt fejtegették, h«gy a német-francia megértésen kell felépülnie a bé­kének. Farkas Tibor dr. hétfőn délelőtt mondja el zalaegerszegi programmbeszédét. lett a helyzet, s előreláthatóan Némethy Vilmos dr. és Zsidó Sánder között dől el a harc. A tapolcai kerületbas Esterházy Móric gróf erősen áil és győzelme nem kéiségeg a nyilas Zakariás Árpáddal szemben. Keszthelyen Meizler Károly dr. továbbra is tért hódit. Pacsán Bosnyák Andor tábora növekszik. Torma István egyre gyengül, valószínűen az ajánlásokat sem tudja megsze­rezni. Lebet, hogy már április 3-án eldől a küzdelem, de az sem lehetetlen, hegy esetleg pót­választás lesz Bosnyák Andor és Huszovszky Lajos dr. közölt, ha Dücsőnének sikerül az ajánláso­kat megszereznie. Lentiben Némelhy Vilmos dr. aligha szól bele a harcba, mivel ő inkább a zalabaksai kerületben dolgozik. így tehát Biró Gyula dr. legitimista és vitéz Biró György, hivatalos jelölt mérkőz­nek meg. Letenyén a helyzet még tisztázatlan. Vasárnap és hétfőn az összes zalai kirületekben még sok gyű­lés lesz. Rövid táviratok Suvich olasz külügyi állam­titkár ma Párisba érkezett és négyszemközt tárgyalt Lavallal. Eden ai^ol főpecsétőr is Páris- ban van. — A washingtoni szovjet követ úgy nyilatkozott, hogy az esetleg kitörő háború­nak szintén világháborúnak kell lennie, amely azonban borzalmai­ben jóval felülmúlja az előző háborút. — A kisántánt Titu- lescut bizta meg a tiltakozás előterjesztésével. Ha Ausztria, Magyaország és Bulgária is Né­metország példáját követnék, a kisántánt elrendelné a mozgósí­tást. Farkas Tibor dr., a zalaeger­szegi kerület ellenzéki jelöltje pén­teken újabb gyűléseket tartott nagy érdeklődés mellett. Alsóba godon, Boldogfán, Bőröndön, Ozmánbükön fejtette ki programm ját igen nagy tetszés mellett. Mindenütt nagy hallgatóság volt, amely biztosította a jelöltet tá­mogatásáról. Ma reggel Farkas Tibor dr. Hottón tartott sikeres gyűlést, majd Bődét, Kávást és Vitenyédszentpált látogatta meg. A választók figyelme a kerület majdnem minden községében egy­re inkább Farkas Tibor felé for- du. Farkas Tibor dr. vasárnap a következő sorrendben tartja gyű­léseit: Délelőtt 8 órakor Bakon, negyed 10 órakor Csatárban, 11 órakor Nemesapátiban, 2 órakor Szepetken, órakor Zalaistván- don, 5 árakor Gyűrűsön, 6 órakor Alibánfán,. Va7 órakor Pttőhenyén, 7 órakor ÖrdöghenyéH. Farkas Tibor dr. zalaegerszegi programmbeszédét hétfőn délelőtt fél 12 órakor mondja el. A gyű­lés színhelye a Kulturház udvara, ahova a bejárat nem a lépcsőhá­zon, honem közvetlen az utcán keresztül lesz. A kiskomáromi kerületben pénteken Petress József dr. támo­gatására megjelent Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter, vitéz Tabódy Tibor főispán és Johann Béla a Rockefeller intézet igaz­gatója. A miniszter Kiskomárom- ban és Galambokon nagyobb beszédet mondott. A kerületben a harc egyre erősebb Somssich Antal gróf, Petress dr. és Drózdy között. A zalabaksai kerületben Stádel János visszalépése óta egyszerűbb Mussolini nem hagyja cserbon Magyar- országot. London, márc. 23. A Morning- post jelenti Rómából: Az utóbbi időben sugalmazott francia for­rásból olyan hirek jelentek meg, hogy Olaszország a szerb-olasz barátság kedvéért cserbenhagyta Magyarországot és elejtette a magyar békemódositási törekvések támogatását. Ezzel szemben Olaszországban különös fontos­ságot tulajdonítanak annak az üzenetnek, melyet Mussolini küldött Gömbösnek. Római ma­gyar körök egyáltalán nem látják veszélyeztetve a magyar törekvé­seket az olasz-szerb barátság miatt. Beismerik, hogy szükség van Olaszország biztonságára Európában. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom