Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-02-17 / 40. szám

1935 február 17. 3 Zaiawegyei Újság Érdekes terv a vasi és zalai írók együttműködéséről. Fára József dr. vármegyei fő levéltárosnak Szombathelyen Gö­csejről tartott előadása kapcsán igen érdeket cikk jelent meg a „Vasvármegye“ cimü lapban Gy. P. jelzéssel., aki alatt a zalaeger­szegiek régi ismerősét, Gyük Pált kell érteni. A cikk, amely figye­lemreméltó tervet vet fel a vasi és zalai írók együttmüködéiéről, többek között a következőket tar­talmazza : Zala vármegye tudós főlevéltá­rosának, Fára József dr. nak kul- turházi előadása rálereltea figyel­met a méltatlanul megyéit ét sok szór bántalmazott, lekicsinyelt Gö csejre. Göcsej, a tájszépségekben gazdag vidék, földrajzi egység, zárt terület, az Árpád korban a Duna vonalától lefelé az ország nyugati végeire telepitett u. n. „nyugoti székelység“ legdélibb otthona. Érintetlen, más néppei nem vegyült, tisztafaju embere üdén őrizték meg a sok száza dós nemzeti, népi hagyományokat Vasnak számtalan történelmi, politikai, egyházi, társadalmi, kul­turális és gazdasági összekötte­tése, kapcsolata volta mindenkor a szomszédos Zalával. A honvé­delem terén is a vasi és zalai ezredek kölcsönösen az egymás fiaiból soroztak. Bizonyos, hogy egymásrabaló eszmekörökben ter- mékenyültek a lelkek. A Rába, a Gyöngyös izent a vasi belső ha­táron fakadó Zalának és ez is át- küldte az izenelét a Rába völ­gyének, a Gyöngyösmenlének . . Azt gondolom, nem esik hozzánk Göcsej oly messze, mint Szeged­hez a Nyírség .vagy éppen Bu­kovina, amelynek kincseit mégis a szegedi fiatalok tallózták össze. A vasi Őrség és Hegyhát az Ár­pád-korban és a törökvilágban a göcseji határőrségre támaszko­dott. t Így kell most a vasi Faludy Ferenc Társaságnak ösz- izefognia a zalai irodalmi körök­kel. A közös cél: a göcseji népi kincs és az összetalálkozó zalai és vasi hagyományok felkutatása. Tudom, hogy mind a két cél megvalósítása: akár a vasi föld, akár Göcsej bebarangolása vagy éppen irodalmi szemináriumok ut­ján való feltárása áldozatokba ke­rül. A munkát mégis meg kell kezdenünk ! S meg is kezdhetjük — külön költség nélkül. — A vasi embert vonzza a „titokzatos“ Gö­csej, Zala fiát pedig a gyarmati vagy kethelyi Rababerek. A kuta­tásra vállalkozó írók tehát nyári vándormadarakként a szomszéd vármegyébe teszik át a szokásos nyaralásukat. A vasi iró élvezi Göcsej kellemes éghajlatát, a sub­alpin és mediterrán kettős zónát, ahol egymás mellett virul a szőlő és a ciklámen ; élvezi a balzsa mos fenyveseket, közben a bor­ágak nedűjét és a Zala vagy a Kerka habjait. A zalai iró a vasi föld vendége lesz, ittasul a mi tájainktól, a mi erdeeink vastag levegőjétől és megújul a Rába hullámaiban. Lesz, akit Göcsej­ben Alsóbagod érdekel, mást a „-györgy“-ök valamelyike, talán a w-»zeg“-ek vidéke, a harcos Csatár vagy a letelepítést hirdető Besenyő. A zali iró is a kedve szerint pécézi ki a szivének ked­vesebb valamelyik községünket. Addig is, mig tele tarsoly bir­tokában a rendszeres gyűjtőmun­ka meg nem indul, kezdetnek az is üdvös lesz, ha a nyaralások alatt végzett munka közben a vasi és zalai irók megismerik egymást. A magyar nép szellemi és mü- művészeti kincseinek összegyűj­tése müvéből részt kérnek a vasi és zalai irók isi A cseh szociáldemokrata pártból kiirtják a magyarokat. Itthoni szociáldemokratáink még most is nemzetközi álmaikat élik és — legalább is a vezetőknek — még most is kedvesebb egy kül­földi szociáldemokrata, mint az itthoni nem szociáldemokrata ma­gyarok. Emlékezetes, hogy az el­múlt években nem egyszer a cseh szociáldemokrata párttal is össze- ölelkeztek. Pedig régóta nem ti­tok, hogy egyes külföldi szo­ciáldemokrata pártok már hosszú évek óta nemzeti alapon állanak és igyekeznek a nemzeti érdeke két szolgálni. Jellemző adatokat közöl erre vonatkozóan a Mun­kácson megjelenő „Az Öslakó“ cimü magyar lap. Cikkében mely­ből a magyarországi szociálde­mokraták tanulhatnának, többek között ezeket Írja : — Mint ismeretes, Szlovenszkó és Kárpátalja területén a volt magyarországi szociáldemokratát és azok vezetői a nagy változás után a csehszlovák szociáldemok­rata párthoz csatlakoztak, annak kereteiben helyezkedtek el és annak politikáját támogatták. — Tették pedig ezt azzal az indo­kolással, hogy a magyar szociál­demokratákhoz itt a csehszlovák szociáldemokraták állnak a leg­közelebb politikai felfogásban, hogy a csehszlovák szociálde­mokrata párt mint szociáldemok­rata párt s mint tagja a szociál­demokrata nemzetköziségnek a szlovenszkói és kárpátaljai ma­gyar anyanyelvű szociálisták, a magyar anyanyelvű munkásság munkás, szociálista és demokrata érdekeit is támogatni fogja. — Ebben a feltevésükben és remény­ségükben azonban a szlovenszkói és kárpátaljai magyar anyanyelvű munkásság, a magyar szociálista vezetők, nagyon hamar csatlakoz­tak, mert a csehszlovák szociál­demokrata párt magatartása és politikája elsősorban cseh nem­zeti alapon álló, a cseh érdeke két szolgáló s ezt nem is titkolta soha. — Nem volt az elmúlt 16 év szlovenszkói és kárpátaljai politikai történetének és életének Q’yan eseménye, melyben a cseh­szlovák szociálista part és poli­tikája ne mindenek előtt a cseh érdekeket támogatta s szolgálta volna, melyben a csehszlovák szociáldemokrata párt támogatta volna a szlovenszkói és kárpát­aljai magyar munkásságot, ma­gyar anyanyelvű szociálistákat. — Kezdve az illetőség és állampol­gárság nagy problémájától egé­szen az iskoláztatás ügyéig a céökkvnZL TUNGSRAM DUPLASPIRALLAMPA csehszlovák szociáldemokrata párt politikája és munkássága Szlo- venszkóban és Kárpátalján min­denütt és mindenben a magyar nemzetiségű, (vagy csak magyar anyanyelvű) munkásság, proletár­tömegei ellen irányuló volt. S ezzel a cseh nemzeti pártfelfo­gással, annak belső pártdiktatu- rájval szemben a „magyar“ frak­ció, a párt magyar alszervezete, természetesen tehetetlenül állott. Az ellentétek akkor éleződtek ki véglegesen, többé áthidalha- tatlanul és kiküszöbölhetetlenül a cseh pártv.ezetőség, annak ér­dekei és parancsa, továbbá a „magyar“ frakció között, mikor a népszámlálás után a csehszlo­vák szociáldemokrata párt prágai, szlovenszkói és kárpátaljai veze- tüsége kiadta a parancsot, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungvári a csehszlovák szociáldemokrata párt képviselőtestületi tagjainak (a „magyar“ frakció tagjainak is!) a magyar nyelv városházi tovább használhatása ellen, a magyar nyelv használhatásának kiküszö­bölése és megszüntetése mellett kell szavazniok! A pártvezetőségi parancs ellen nem volt appelláta ! — A cseh­szlovák szociáldemokrata párt magyar frakciója tagjainak (pl. dr. Straussman — Kassa) meg kellett szavazniok a magyar nyelv megszüntetését, kiküszöbölését Pozsony, Kassa, Ungvár városok városházi használatából. — Dr. Farkas Zoltán, a párt kassai sze­nátora, az e szavazások utáni pártvezetőségi ülésen sírva szó­lalt fel amiatt, hogy a párt veze­tősége mennyire szemben áll a magyar nyelvű munkásság leg­minimálisabb kívánságaival s jo­gaival szemben is. Az Őslakó azzal végzi cikkét, hogy a cseh szociáldemokrata párt most már nem is elégszik meg a magyar tagok behódolá- sával, hanem azokat tömegesen távolítja el a pártból. Kassán például az egész magyar vezető­séget kizárták. Szepeftken egy modern ház gazdasági épületekkel és nagy belsőségekkel, továbbá 12 hold ingatlan, szánté rét, szőllő eladó. ÉrdeklőJni lehet Varga Mihály zalaegerszegi lakósnál (Berzsenyi utca 7. szára.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom