Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-01-05 / 4. szám
XVIII évfolyam 3. számi Ím 10 fillér 1935. január 4. Péntek. i Fellelendő Ooszlonyi László plébános urnák 54 Zalacsány reieios swi»w«..ö: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhiv« tál: Zalaegerszeg, Széchenyl-tér 4.; ;---------± Telefonszám 128 PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint kőié szorult az áruló D-mányi. Ha nem olvassák a lapját, akkor a cseh kormány beszünteti, mert elvégre is nem táplálhatja örökösen pénzzel azt a lapot, amelyet épen azok nem olvasnak, akiknek azt szánták; ha pedig továbbra is kuruckodni mer, akkor a csehek elcsapják, mert nem azért fizetnek, hogy a lap ellenségök legyen. Dzurányi tehát mindenképen bajba kerül. Amit meg is érdemel, mert ilyen hitvány, gonosz szerepre kívüle még nem vállalkozott magyar. Szinte résteljük azt írni, hogy — magyar. És, nagyon könnyen megtörténhetik, hogy Dzurányi, a valamikor jó magyar, majd átlép a csonka országba és itt festett sebhelyek mutogatásával akar hőssé emelkedni. De emlékezzünk nr'ndig pozsonyi szereplésére! Amikor pedig mindenkitől meg- vetetten gondolkozik bűnei fölött az áruló, jusson eszébe az Ócs- kay brigadérosból: A selymát megfizetik, de vele kezet nem fognak . . . Meghalt a bankrablók harmadik áldozata. Egy megtér elyedett magyar testvérünkről szólnak ezek a sorok. A cseh kormány két évvel ezelőtt magyar lépőt indított Pozsonyban. Ennek a lapnak feladata: a csehszlovák politikát propagálni a Felvidék magyar közvéleményében. Vagyis állandóan arról Írni, mennyire igazságos a trianoni békeszerződés, mennyivel jobb sorsuk van az elcsatolt vidékeken lakó ma gyaroknak, mint azoknak, akik a csonka anyaországban laknak stb. És, hogy a lapban hangoztatott „igazságoknak“ nagyobb nyomatékül adjanak, szerkesztésével megbízták D.urányi Lászlót, a felvidéki magyar újságíróknak legkitűnőbbjét, aki előbb Eperjesen és Kassán működö t, majd nyolc évvel ezelőtt a Prágai Magyar Hírlapnak, ennek a bátor és szókimondó lapnak lett a fő szerkesztője. A Prágai Magyar Hírlap olyan bátor védelmezője a magyarságnak, hogy már két Ízben tiltották be a csehek három három hónapra. Érthető volt tehát az az óriási felháboredás, ami a felvidéki magyarság körében tört ki akkor, amikor Dzurányi a cseh kormánylapnak szerkesztői tisztét átvette. Érre igazán nem mert volna számítani senki sem, mert Dzurányit mindenki becsületes magyar embernek tartotta, aki soha megalku vást nem ismert és ezért valósággal bálványozta a magyarság. Megkörnyékezték, levették a Iá bárói, megfizették nyomorúságos judáspénzzel, mert Dzurányi bi zony — akármennyit keresett is, — állandóan pillanatnyi pénzzavarban szenvedett. És pénzért vállalkozott arra, hogy ellensége legyen fajának, hogy árulója legyen a szent magyar ügynek. A cseh kormány persze arra számított, hogy nevének varázsa majd tömegeket vonz, hogy a magyarság hűtlen lesz önmagához, hűtlen lesz éidekeinek rendíthetetlen védelmezőjéhez, a Prágai Magyar Hírlaphoz és Dzurányi után megy. A magyarság azonban keresztülhúzta a csehek számításait. A „magyai“ lapot kezébe sem vet te és igy az úgyszólván teljesen a nyilvánosság kizárásával jelenik meg. A magyaroknak nem kell, a cseheknek és tótoknak van elegendő újságjok, Dzurányi lapja tehát olvasatlanul maradt. Dzurányi erre fordított egyet a dolgon. Elkezdett egy kicsit kuruckodni. A genfi tárgyalásokról nem irt eléggé magyarellenesen, nem igazolta a Magyarország ellen zúdított kisanlant vádak jogosságát. Ezzel akart lapjának egy kis ol vasoitságot biztosítani. Igen ám, de a cseh lapok rátémadLk, hogy m c oda dolog ez, a cseh kormány pénzén magyarbarát szellemben irni és a revízió ügyét szolgálni 1 Most azután két tűz Budapest, január 3. Ró!h Imre banktisztviselő, a Szabadság-téri bankrab ás egyik su yos áldozata ma belehalt sérülésébe. Ezzel háromra emelkedett a merénylet halálos áldozatainak száma. A három elfogott bankrablót ma ismét kihallgatták, majd kivitték őket helyszíni szemlére. Jogászok véleménye szerint a rablók előremegfontolt szándékkal öltek, tehát kötél vár rájuk. KSB okiratot aláírni, amelyet az összes dunai határok megrögzítésére lehetett volna magyarázni. Bécs, január 3. A hivatalos Wiener Zeitung a római tárgyalásokról azt írja, hogy Mussolini és Lávái megbeszélése talán megoldhatja a középeurópai béke régóta vajúdó kérdését. Páris, január 3. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a római egyezményt Anglia és Lengyelország is aláírják, Ausztria és szomszédai pedig kijelentik, hogy egymás politikai függetlenségét tiszteletbn tartják. Egy iparos vérengzése. Nagyvárad, január 3. Pap Dávid biharpüspöki iparos az országúton kocsin haladó elvált feleségére, annak új vőlegényére és az utóbbi anyjára pisztollyal ötször rálőtt, majd agyonlőtte önmagát. A három embert életveszélyes állapotban szállították kór házba. Beszakadt a Jég a gyer- makek alatt. Prága, január 3. A felsősziléziai Beuthenben 5 gyermek alatt beszakadt egy tó jege. Két gyermek és egy 67 éves asszony, aki segítségükre sietett, a vízbe fűlt, Három gyermeket az orvosok nagy nehezen megmentettek az életnek. Jogsa vízben, a tárna mélyén sztrájkolnak a kattavitzi bányászok. Kattovitz, jan. 3. Egyik tárnát egy héttel ezelőtt üzemen kívül helyezték, mivel viz árasztotta el. Hatvan munkás ragaszkodik az üzem folytatásához, s ezért a tárna mélyén sztrájkolnak. Az egyre emelkedő viz elől a magasabb helyekre menekültek, de már ott is derékig a jeges vízben állanak. Mivel zavargásoktól tartanak, rendőrség szállta meg a bánya környékét. Részeg legények és caendfirSk harca. Jászladány, január 3. Részeg legényekből álló csoport megtámadott egy nagyobb csendőrjárőrt. A csendőrök tüzeltek és Csé- csei Lajos legény a lövések következtében meghalt. A külpolitika meglepetései Laval mégis Rómába utazik. Mussolini nem biztosítja a dunai határokat. Páris, jan. 3. Tegnap délután hivatalos jelentést adtak ki, amely szerint Laval külügyminiszter csütörtökön Rómába utazik, ahova pénteken érkezik meg. A hir nagy meglepetést kellett a francia fővárosban, mert reggel még általános volt a vélemény, hogy Laval utazása, s ezzel a franciaolasz megegyezés meghiúsult. A hivatalos jelentésből arra következtetnek, hogy sikerült az akadályokat lekü den>, igy többek között az osztrák kormány ellenállását. Schuschnig ugyanis tiltakozott az ellen, hogy az utódállamok is biztosítsák az osztrák függetlenséget. Valószínűnek tartják, hogy a tárgya ásra kerülő kérdésekben (az afrikai gyarmatok ügye, az osztrák függetlenség, a középeurópai kérdés) elvi megegyezés jött tétre. Másrészt rámutalnak a lapok, hogy a nehézsé gek még korántsem hárultak el. Róma, jan. 3. Laval utazásáról a Stefani iroda is hivatalos jelentést adóit ki. Az utazásnak olasz körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak és bizonyosra veszik, hogy az elvi megegyezés már megvan, s ez tette lehetővé az utazást. Páris, jan. 3. A reggeli lapok megelégedéssel írnak Laval utazásáról, amelyből azt a reményt merítik, hogy sikerül a békét helyreállítani Európában. A Reuter irtdj illetékes helyről kapott nyilatkoza o: közöl, amely szerint a római tárgyalás új fejezete a történelemnek. Az eredmények nem lesznek először feltűnőek, csak akkor, ha majd kiderül, hogy az 1935. év valóban az európai megbékülés esztendeje. A várható római egyezmény két csoportra oszlik. Az első részben a kizárólagos olasz-francia ügyek szerepelnek, amilyenek a gyarmati kérdések. Az egyezmény második csoportjába Ausztria függetlenségének biztosítása tartozik. Ez a garanciaszerződés nem a határokat, hanem az állami függetlenséget szavatolja. Tekintettel arra, hogy Olaszország a revízió hive, Franciaország pedig a jelenlegi áliapoté, igy nem volt más kiül, mint kizáróan a függetlenség biztositására szorítkozni. A francia sajtó általában úgy állítja be az utazást, mint a középeurópai francia politika győzelmét. Laval valószínűen hétfő estig marad Rómában, s közben kihallgatáson jelenik meg a pápánál is Rómából Párisba, onnét pedig Qenfbe utazik a Népszö vétség ülésére. A genfi ülés után Flandin miniszterelnökkel együtt Londonba látogat el. London, január 3. Az angol lapok üdvözilk az olasz-francia tárgyalásokon beállott váratlan fordulatot, de tartózkodnak az eredmények túlbecsülésétől. A Times túlzásnak mondja, mintha már kész megegyezés volna, s ez csak jóváhagyásra várna. Inkább kedvező esélyekről lehet beszélni. A Daily Telegraph szerint a tervezett olasz francia szerződés szövegét azért változtatták meg, mer Mussolini vonakodott oly
