Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-01-05 / 4. szám
2. Zala»s?gyel Újság 1935 január 4. Farsang előtt. Ma-holnap kezdődik a farsang. Előkerülnek az estélyi ruhák, kitatarozzuk, átalakítjuk azokat, innen egy virág kerül le, oda szalagcsokrot varrunk fel, amott eltávolítjuk a felesleges raffolást, emitt viszont mélyítünk a hátkivágáson, mert igy kívánja urunk és parancsoltunk: a divat. (A férjurunk nem...) A világos színeket átfesthetjük, ami most annyival könnyebb, mert a vezető szin a mindent jól takaró fekete... A legfontosabb, hogy még legjobb barátnőnk legrosszabb akaratú szeme sem vegye észre a hallatlan szégyent, hogy estélyi ruhánk tavalyi. Ha mindez elkészült bevonulhat a Tánc-herceg. Őfensége számtalan problémát vet fel a nő számára. Az első mindjárt az, hogy kivel szabad táncolni?... A mai kor ebben a kérdésben kissé túlságosan engedékeny. Jól fésült ur, jól vasalt ruhában összeüli a bokáját, elmormol valami érthetetlent, ami nem varázsszó, hanem egyszerűen a neve és ez már elég jogcím arra, hogy táncoljon velünk, hogy a nem tetsző távolságot tűrnünk kelljen. Az utcán megszólitott nő védelmei kereshet a rendőrnél az idegen tolakodó ellen, de vendéglőben, vagy más nyilvános helyilégben, ki van ilyesminek szolgáltatva akkor is, ha a férje, vagy szülei társaságában van. .. Ehhez nem kell prüdéria, hogy ne tessék 1 A tánc még a rajongóinak is csak akkor élvezet, ha megfelelő partner akad ahhoz. Néha megtaláljuk, de csaknem rövid időre, mert lekérnek bennünket. Itt is érvényes természetesen a régi bölcseség, hogy ritkán következik valami jobb. . . Az illetlen táncos kérdése ugyancsak külön pont. A legki ic sabb és legizléstelenebb motncn um, amely nem egynek velte már el a kedvét attól, hogy egyáltalában táncodon. Még felsorolhatnék néhányat, de nem szerelném kedvüket szegni azoknak, akik türelmetlen lábbal várják már az első idei bált. Epen ezért még csak egyet említek: A nyilvánosan folyó táncból sok félreértés, féltékenykedés, veszekedés fakad, mely azután kérdéssé teszi, hogy érdemes-e a mai felfogás közepette táncolni, — amikor nem a bálon ér véget a tánc, hanem gyakran még otthon is folyik a megtán coltatás. . . Bözsi KÉZIMUNKA szaküzlete Zalaegerszeg Árakban, minőségben legmegbízhatóbb. — Kongregáclós jelvények kaphatók a Zrínyi könyvkereskedésben. IiM——HiII1WI—III1II Ulli II Ilii A magyarországi zsidóság száz esztendeje a statisztika tükrében. Ölven évi emelkedés után az utolsó fél században erősen csökken a zsidóság száma. A Magyar Statisztikai Szemlé ben Benisch Artúr dr. tollából érdekes cikk jelent meg „A zsidók térfoglalása és elhelyezkedése a mai Magyarország területén (1830—1930)“ címmel. A szerző száz év adatait vizsgálja cikkében. Megállapítja, hogy 1830 ban Fényes Elek adatai szerint a trianoni magyar területen 92.026 zsidó élt, a lakosság 2-3 százaléka. A keleti (galíciai) zsidóság beáramlása már ekkor nagyarányú, de ebben az időben még inkább a nyugatról, főleg Morvaországból jött zsidóság szerepel az országban. Ez az oka, hogy száz éve Veszprém megyében még nagy létszámú zsidóság élt, viszont Debrecennek, mely ma legnépesebb keleti telepüK (10.044 zsidó), még egyetlen zsidó lakosa sincs. 1830 ban a zsidóságnak csak negyede városlakó. A legtöbb város akkor még egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben engedie be a zsidó lakosságot, hí 56 város közül 22-ben még egyáltalán nem lakott zsidó. A mai fővárosban sem lakhattak, hanem a szomszédos Óbudán húzódott meg 3.530 zsidó. A Dunántúlon akkor csak két népesebb telepük volt: Pápa (2.645) és Nagykanizsa (1.000). 1830 után indult meg erősebben a keleti zsidóság beáramlása, s a következő ötven év alatt számuk a mai területen megnégyszereződik, sőt Budapesten meghétszereződött. E félszázad alatt a fővárosban annyira meg- duzzadt a zsidóság száma, mint Európa egy fővárosában sem. Sőt Budapesten akkor több volt a zsidó lakos, mint egész Francia- országban vagy Angliában. A keleti zsidóság erősítette meg a dunántúli zsidóságot is, amely ekkor már nyugatról nem kapott pótlást. Ez idő aiatt nőtt meg a zsidóság száma az alföldi megyékben, ahol 1830 ban még alig volt zsidó lakosság. Az iparnak és kereskedelemnek a fejlődő városokba való koncentrálódása a zsidóságot elsősorban a városokba vonzotta. 1830 ban létszámuk negyede, 188J-ban pedig fele jut a városokba. A zsidó telepek ekkor már szinte teljesen megegyeztek a gazdasági élet fontosabb pontjaivai. Nagykanizsán például ebben az időben 2.875 a számuk. Zala megyében az 1830. évi 2 5 százalékkal szemben 1880 ban számuk már 4 6 százalék, de ekkor is alacsonyabb az országos arányszámnál. Mai terülelünkön a zsidóság 1880 körül érte el a legnagyobb lérfoglalását. 1910-ig van még mérsékeltebb gyarapodás, utána azonban visszaesés következett be mind a természetes, mind a tényleges szaporodás tekintetében. 1927 óta a természetes szaporo dás teljesen megszűnt, a tényleges szaporodás pedig a kommu nizmus utáni tömeges áttérések Jön az Edisonban spREZf láfszerész és fényképészeti szaküzlete Pécs. Zalaegerszeg. zamtmsmmmammmmnmammSk, és a kivándorlási többlet folytán az utolsó éviizedben szintén csökkent (6'2) Egyes városokban, főleg Budapesten, az 1930 as népszámlálás még a zsidóság számának emelkedését tünteii fel, mert a városokba való áramlás tovább folyt, de a vidéken erősen megfogyatkozott lélekszámúk. 1930 ban már a zsidóság háromnegyed része városlakó. A falusi zsidóság száma 1880 óta 43 százalékkai csökkent. A Dunámul falvaiban na jóval kevesebb a zsidó, mint száz év előtt. Erre mutat Zala megye adata, ahol 1880 óta félévéi, 1920 óta pedig ölödével csökkent a zsidóság száma. Benisch Artur dr. szerint Veszprém és Zala megyében, s még néhány megyékben a csökkenés már olyan arányú, hogy szinte gyors kihalásnak tűnik fel. Pápán, meiy 1930 ban az ország legnépesebb zsidó telepe volt, most kevesebb a zsidó, mint száz éve. Megállapítja a szerző, hoáy a zsidóság száma Trianon óta egyes városokban szembetűnő mértékben csökkent, például Nagykanizsán 22 százalékkal. Ezt a zsidóság mozgékonyságával magyarázza. T. i. a zsidóság ot hagyja a hinterlandjukat veszített és ezzel gazdaságilag legyöngült városokat, s inkább az újabban fellendült városokba költözik. A zsidóság megfogyatkozásának okát vizsgálva a szerző arra az eredményre jul, hogy a főok a természetes szaporodás megállása. A zsidóságnak az 1927-es év óta már csak 3 keleti vármegyében van erőtartaléka, a többi megyékben egyáltalán nincs, vagy alig van teimészetes szaporodása az erősen uralkodó egyke miatt. A lefolyt évtized kevés természetes szaporodását is elvitte a sok áttérés. Igen nagy mértékben csökkent azonkívül a zsidóság a kivándorlás által. A ki- és elván dorlás különösen nagy északkeletről, ahol tuileli'e tség mutatkozik a zsidóság által elsősorban űzött foglalkozásokban a vidék kedvező len gazdasági helyzete miatt. Megállapítja a tanulmány, hogy 1930 óla a zsidóság szaporodása még kedvezőtlenebb, mert a csökkenés állandósult. Valószínűnek tartja, hogy az ország középső és nyugati részein a falusi zsidóság hova tovább teljesen eltűnik. A városokba vándorol be, hogy átvegye helyét az egyre inkább csökkenő városi zsidóságnak. Mivel pedig a falusi telepek túlnyomó része keletre esik, előrelátható, hogy a keleti zsidóság foglalja el a városokban a művelt, nyugafi zsidóság helyét. 3ÓÍŐÍÜÍÍII fillérekért kaphatók a „ZRÍNYI“ könyvkereskedésben Nagy élvezet a Fehérképi teakeverék Teáink dgk-int 16 fillér-töl SBIiaVléSZ miHItial Ananász rum 2 0—360 pengő fehérképi csemege áruháza
