Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-05-06 / 103. szám
Xfii évfolyam 103 »ám. «»»«» 10 fillér ,a?4. május, 6 Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonsz.ám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin GÖCSEJ propagandája egyre erősebbé és eredményesebbé válik. A sok cikk és a diapozitivsorozat megtette hatását. Bődy Zoltán alispán, mint a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság elnöke, egymás-- után kapja az elismerést és dicséretet azért, hogy lelkes buzgalmával lehetővé tette ennek a szép vidéknek megismertetését országszerte. Serényi Árpád gyönyörű fölvételei és Fára József dr. vármegyei levéltárosnak ezeket magyarázó pompás előadásai az egész ország figyelmét Göcsejre irányították. Fára dr. alig képes eleget tenni annak a sok kérésnek, amely minden oldalról érkezik hozzá, hogy nagyszerű előadásában mutassa be a szép Zalának ezt a másik, eddig még ismeretlen szép vidékét. A népművelési bizottság göcseji levelezőlapok készítésével és forgalom- bahozásával bővitette ki a propagandát. Egyelőre tiz legszebb képről készíttetett levelezőlap-sorozatot s a közönség dicséretreméltó megértése azt eredményezte, hogy a készlet rövid pár hét alatt elfogyott és most tiz újabb szép kép kerül levelezőlapokra. Remélhetően ezek is mihamar elfogynak, mert a közönség nagyon keresi a szép és értékes göcseji levelezőlapokat. A propaganda eredményességét bizonyítja az is, hogy a Magyar Képírók Társasága, a festőművészek egyesülete, bejelentette az alispánnak, hogy tagjai közül a nyáron többen hosz- szabb időre lerándulnak a Gö- csejvidékre — ihletet meríteni. Most tehát majd festőművészeink örökítik meg vásznukon Göcsej természeti szépségeit s a tárlatok műértő közönsége gyönyörködhetik a nemrég még olyannyira lenézett Göcsej szépségeiben s göcseji képek díszítik majd az úri szobák falait. A művészek természetesen kérik, hogy elhelyezked- hetésöket biztosítsa az alispán. A kérést kész örömmel teljesitik és iskolatermeket bocsátanak rendelkezésökre. Az elhelyezés munkáját Tuboly Aladár csonkahegyháti földbirtokos vállalta. Göcsej népe szeretettel várja a művészeket. De várja a weekend mozgalommal kapcsolatban azokat a látogatókat is, akik hosszabb rövidebb ideig itt kívánnak nyaralni, Göcsej vadregényes tájain. Jelentkezők van nak már és, ha a lakósság megértéssel fogadja őket, ha ellátásukat úgy biztosítja, hogy megelégszik a „tisztességes polgári haszonnal,“ akkor ezek a vendégek igen jó, ingyen reklámozói lesznek Göcsejnek. Nem mulaszthatjuk el, hogy ismételten föl ne hívjuk az illetékes körök figyelmét arra, aminek bevezetését a reklámozás eredményesebbé tétele érdekében föltétlenül szükségesnek tartunk: göcseji postabélyegző alkalmazását.Most került kezünkbe egy veszprémi levél, amelynek postabetüzőjén ez áll: „Nyaraljunk a vadregényes Bakonyban.“ Ha ezt megcsinálhatták Veszprémben, megcsinálhatnák Zalaegerszegen is ezzel : „Nyaraljunk a szép Göcsejben.“ A város, az iskolánkivüli népművelési bizottság s a v/eekend egyesület közösen magukra vállalhatnák ennek a bélyegzőnek elkészíttetését. Ennyi áldozatot megérdemelne még a szép Göcsej. A pénzügyminiszter beszéde a költségvetési vitában. Budapest, május 5. A képviselőhöz tegnapesti ülésén Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolt a vita során elhangzottakra. A parlamenti felszólalások magas szin- vonaluak voltak, a parlamenten kívüli kritikák azonban szerinte nem tárgyilagosak. Foglalkozott a miniszter a deficitre vonatkozó kifogásokkal, majd azt fejtegette, hogy a kormány az ország pénzügyi helyzetét a legnagyobb nyíltsággal tárja fel. A nyugdíjbiztosítás gondolatát el kellett vetni, mert nem volt megfelelő ajánlat. A közterhek csökkentésére szükség van, de bizonyos határokon túl nem szabad apasztani a kiadásokat. Az adórendszert igyek szik enyhíteni. Az egyke ellen ■ felsorakoztatott érvek meggyőzték, 1 hogy a gyermeket figyelembe kell venni az adó és az illeték terén is. A házadómentességet hajlandó megadni, de nem túlzott mértékben. Az erre vonatkozó rendelet még ebben a hónapban megjele nik. A beruházások sorrendjét igy állapította meg: 1. a legfontosabb összekötő utak építése, 2. a transzverzális utak építése és a Balatonhoz vezető utak építése, 3. az államvasutak alépítményeinek megújítása, 4. a Tisza hajózhatóvá tétele. Szükséges a bankreform. Majd azt hangoztatta, hogy a kapitalizmust meg kell valahogy nemesíteni a szolidaritás szellemében. Ezután Gyömörey Sándor szállt vitába a pénzügyminiszter egyes I kijelentéseivel. Érdekes adatok a zalai ipartestüief ékről. A soproni kereskedelmi és j iparkamara most készítette e! J 1933. évi jelentését az ipartesíü- | letekről. A kimutatás szerint Zala ! megyében 14 ipartestület van összesen 6.124 főnyi taglétszámmal. Legnépesebb a nagykanizsai, utána a tapolcai és keszthelyi, majd a zalaegerszegi. Megjegyezzük, hogy a keszthelyi és a tapolcai testület a járás iparosait is magában foglalja. A belajstro- mozotí segédek száma Zala megyében 1.598, a tanoncoké 1.359. A legnagyobb költségvetéssel a nagykanizsai ipartestület dolgozik, aztán a tapolcai, és balatonfüredi, majd a zalaegerszegi következik. Vagyon tekintetében az elsőheiyen a nagykanizsai, második helyen a keszthelyi, harmadik helyen a zalaegerszegi áll. A megye, sőt az egész kamara területén legszorgalmasabb volt a zalaegerszegi testület elöljárósága, amely a múlt évben 19 ülést tartott. Újabb nyomozás indult a szélhámos ukki bérlő ügyében Néhány hónappal ezelőtt országszerte nagy port vert fel Németh Béla József ügye, aki a zalame- gyei Ukk községben birtokot bérelt és a bérlet kapcsán különféle szélhámosságokat követett el. Némethiét a csendőrség letartóztatta és beszállította a zalaegerszegi törvényszék fogházába. A szélhámoson később az elmezavar tünetei mutatkoztak, ezért beszállították a kórház elmeintézetébe megfigyelés céljából, s az orvosok ! elmebetegnek is nyilvánították. Németh Béla ügye ismét foglalkoztatja az igazságügyi hatóságokat. Kiderült ugyanis, hogy az ukkihoz hasonló szélhámosságokat követett el Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen is. Ezért visszaszállították a törvényszéki fogházba, s a hatóságok most folytatják ellene az eljárást az újabban kiderült szélhámosságok miatt is. Egyidejűén az elmemegfigyelésre vonatkozó adatokat felterjesztették az igazságügyi orvosi tanácshoz, s ez mondja ki az utolsó szót abban a kérdésben, hogy a szélhámos beszámitható-e ? Jubileumi hangverseny Zalaegerszegen Nagy eseménye lesz városunknak a május 13-án tartandó egyházi hangverseny. Két magasni- vóju egyházi énekkar, a kőszegi és a zalaegerszegi, tárja tudásának és tehetségének a legjavát a zalaegerszegi közönség elé. A jubileumi évben, Krisztus szenvedésének és halálának 1900-as évfordulóján rendezik a hangversenyt és a műsort úgy állították össze, hogy történeti egymásután adja elő a Megváltó szenvedését és halálát. Volt alkalmam meghallgatni a hatalmas programm néhány számát Kőszegen, Nagypénteken a plébániatemplomban vettem részt a szertartásokon. Az elején nem is sejtettem, hogy a ritka szertartások mély hatásán kivül még nagy zenei élvezetben is lesz részem. A jó katolikus hívek szokása szerint én is elővettem imádságos könyvemet, hogy abból kísérjem a szertartást végző papot. Mig az. halkan az oltárnál Krisztus Urunk kínszenvedését olvasta, addig a kóruson az Üdvözítő érzésvilágába vonzott minket a kar. Tristis est anima mea . . . Szomorú az én lelkem, énekelték Deák—Bárdos földolgozásában. Tele van az egész darab nagypéntek, a szenvedés, a gyötrelem és a reménytelenség hangulatával. Körülzsongják lel- kemet a bánatos, fájdalmas akkordok. Lehangolnak, magukkal ragadnak. Érzem az Üdvözitő szavainak súlyát: „szomorú az én lelkem mindhalálig“. Észre sem veszem, hogy a a nagyszerű kórus utolsó zsolozs- maszerü akkordjai befejeződtek, amikor hirtelen fölharsan a „Cru- cifigalur“ ugyancsak Deák—Bárdostól. „Feszittessék meg“ követelik a zsidók erőszakos vad lármával. A különböző szólamok Crucifigatur kiáltásai egymásba fonódnak, szi'ajul, szenvedélyesen hullámzanak, csoportosulnak, mig végre egyesülve elemi erővel törnek ki és együtt kiáltják : Feszittessék meg ! Mintha ott kiabálna, hullámzanék előttünk a fölbujtott, fékevesztett tömeg öklét rázva és ruháját tépve, úgy hat ez a darab. Óriási az énekkar hanganyaga. Visszhangzanak tőle a falak. Az ember szinte összerezzen. Sajnálja Krisztust, szánja a zsidó népet. A következő számban a kereszten függő Megváltó panaszos szavait éneklik : Éli! Éli ! Atyám, miért hagytál el engem. A szenvedő, magárahagyott Istenember haláltusáját remekül érzékelteti Deák-Bárdos müve. Az Isten akaratát cselekszi Krisztus, világos előtte a cél, amiért szenved, azért harmonikus a darab. De a szöveg értelmében néha mégis mintha a test fájdalma erőtvenne a lélek uralmán, bántóan, szinte
