Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-06 / 4. szám
2 Zaiamegyeí Újság 1934 január 6. Krónika. Minden jó, ha a vége jó, — Szól bölcsen a közmondás, — Ép ezért van nálunk mindig Minden után áldomás. Nem szeretjük beismerni, Hogy rosszul megy a dolgunk, így azután bút, bánatot Áldomásba is fojtunk. Szilveszterkor pont igy tettünk, Egész éjjel ittunk, ettünk, Virradatig mulattunk, Táncoltunk és kurjangtunk. Pedig a múlt rossz év után Áldomás hát nem pászolt, Harminchárom egyfolytában Csak egy szörnyű nagy gyász volt. S ha Szilveszter éje szerint Vetnék ki az adókat, Elszedhetnék a népségtől Az utolsó bankókat. No, de egyszer hát egy évben Szilveszteri sötét éjben Egyet mért ne kurjantsunk, Jót miért ne mulassunk?! A kilépés az óévből Belépés a farsangba, Mikor ismét mulatni kell, — Ennek ez a divatja — Milyen jó, hogy vannak, kik még Manapság is mulatnak És a súlyos gondok mellett Farsangolni is tudnak! Őfensége Karneválnak Hivei már készen állnak, Hogy méltókép fogadják És pár hétig uralják. A városhoz volna pár szóm Elején a farsangnak. De reméien, hogy magamat Nem teszem ki haragnak. Világítson éjjelenként Valamivel jobbacskán, Mert farsangon éjidőben Többen járnak az utcán. S a sötétben kik nem látnak, Haza tehát nem találnak, Kénytelenek maradni S virradatig mulatni. Ipszilon. Nagy politikai és köz- gazdasági botrány Franciaországban. Páris, január 5. A francia köz- gazdasági életben nagy botrány pattant ki, amely egyre inkább politikai botránnyá dagad. Egy Stavinsky nevű ember, akit az eddig ismert szélhámosoknál is nagyobbnak tartanak, bekerült a legelőkelőbb politikai körökbe s nagyszabású visszaéléseket követett el. Bankot alapított és összeköttetéseinek segítségével nagy jövedelmekre tett szert. Egyik szélhámosságát a gyarmatügyi miniszter ajánlólevelével követte el. Stavinsky megszökött s most Európaszerte körözik. A lapok támadják a kormányt, mert az már december 25-én tudott a botrányról és mégis engedte, hogy Stavinsky 200 millió frankot sikkasztott el. Halottak a duxi bányában eltemetett munkások. Prága, jan. 5. Ma reggel hivatalosan is közöllék, hogy a duxi bányában benrekedt 131 munkás és 9 felügyelő halottnak tekinthető, mive! a lángok közül már nincs menekvés. Az egész országban nagy a gyász a katasztrófa miatt. A kamatfizetésre adott gazdaváltók nem új adósságok. A pénzügyminiszternek tudomására jutott, hogy egyes pénzintézetek a gazdákra nézve igen károsan járnak el azáltal, hogy a már tőkésitett kamatok után, mint ujonan keletkezett adóssá gok után 8 százalékos kamatot számítanak. A pénzügyminiszter ezért utasítást adott ki, hogy az ilyen lejárt kamatok, illetőleg azok a váltók, amelyeket a ka matfnetés ellenértékéül adtak, nem tekinthetők újonnan keletkezett adósságoknak. Épen ezért nem is szedhető utánuk 8 százalékos kamat, miután a gazdavédelmi rendelet hatálya alá kerültek. Kihasználják a balatonvidéki bauxit mezőket. A Balaton vidéken és a Bakonyban, mint ismeretes, hatalmas bauxit területek vannak, melyek mindeddig kiaknázatlanul hevertek. A bauxit tudvalévőén bizonyos vegyi anyagok és az aluminium nyersanyaga. Eddig Magyarországon nem volt timföldgyár, sem aluminiumgyár, pedig a bauxit csak igy használható ki gazdaságosan. Vittek ugyan ki külföldre bauxitot, de csak kis mennyiségben, mert a szállítási költség drága. Most a bauxit hasznosítására nagyjelentőségű lépés történt. A Bauxit Tröszt Magyaróvárott timföldgyárat létesít timföld, timsó és aluminiumsók előállítása céljából. Ugyanakkor Csepelen Weisz Manfréd aluminiumgyáraí állít fel. A timföldgyár kezdő termelése 4 ezer tonna timföldhidrát lesz, a csepeli gyáré pedig 900 tonna aluminium. A két vállalat létesítése többmilliós beruházással jár, s a két gyár körülbelül évi 2.5 miilió pengős behozatalt tesz feleslegessé. Az aluminiumfo* gyasztás, mely eddig évi 600 tonnát lett ki, előreláthatóan lé nyegesen fellendül. Az igények megnövekedése és a közállapotok. Hol találhatjuk a mai „rossz világ“-nak egyik f Sokát? meg, hogy azok is pénzbe kerülnek. De mennyi pénzt emészt meg mindkét nembeli ifjúságnak ruházkodása! Meg kell még emlékeznünk a cselédviszonyokról is, mert a cselédek leginkább falusi leányok. Valamikor megszokott dolog volt az, hogy egy háznál két- három évig szolgált a leány, azután férjhez ment, de nem üres kézzel, hanem szép megtakarított summával. Ma ritkaság- számba megy, ha valahol 3—4 hónapot tölt egy cselédleány, keresménye pedig föltétlenül ruhára megy, vagy legalább is úgy úgy „színezi ki,“ amint a nagyságája, vagy kisasszonya. A vasárnap délutáni cselédkorzó egyébként mindent megmagyaráz. Vannak tiszteletreméltó kivételek minden osztályból szép számban. Csak okosan osztják be jövedelmüket. Élnek szerényen, dolgoznak csendesen. A nagy többség azonban rohan vakon, hogy megnövekedett igényeit kielégíthesse. És ha nem jut, panaszkodnak. ítélje meg előbb mindenki önmagát és csak azután pocskondiázza a közállapotokat. Melyik jóslás válik be? A mai nyomorúságos állapotoknak okául sok mindenfélét állapítanak meg hivatalos és nemhivatalos helyeken, de a Eok ok között nem találunk meg egyet, amit pedig elsőnek kellene említeni : az igények megnövekedését. Az igények pedig jelentkeznek lakásban, ruházatban, szórakozásban. Az igények megnövekedését gyakran egészségügyi és gyakorlati szempontok követelik, azért ilyen vonatkozásban nem is nyilatkozhatunk elítélően. Mert vegyük például a lakásviszonyokat. Régente a falusi nép egy, legfölebb két kisablakos, földes szobában és nyitott (füstös) konyhában lakott. A legritkább esetben volt csak a falusi embernek padlós szobája és takaréktüzhe- lyes konyhája. A mai ember azonban már nem elégszik meg, mint ahogy nem is elégedhetik meg ezzel. Házát magasabbra építi, vert fal és a vályog kezd kimenni a divatból, szobájára nagy ablakokat vág, padlóztatja, konyháját takaréktüzhellyel látja el. Lakása igy megfelel az egészségi és gyakorlati követelményeknek. Háztetőre nem kerül ma szalma, vagy nád, hanem cserép, pala, bádog. Ha tehát ezen a téren magasabb igényei vannak s azokat akarja kielégíteni, csak elismerést érdemel. A kulturember lakjék valóban emberhez méltó lakásban. Csakhogy, amikor arról 'a bizonyos „rossz világról“ beszélünk, figyelemmel kell lenni az itt mondottakra is, mert a lakóháznak felépítése és fentar- tása ma jóval többe kerül, mint a régi „jóidőkben.“ Azonban, a ruházkodás terén megnövekedett igények ellen már szólhatunk, sőt kell is szót emelnünk. Ünnepnapokon olyan öltözetben látni a falu társadalmát, amelyből megállapítható, hogy mindegyik társadalmi osztály magasabbra taksálja magát, mint amely anyagi és szehemi helyzete szerint megilletné. Ebből az önosztályozásból következik az, hogy ruházatra, szórakozásra ma jóval többet költenek, mint ameny- nyit helyzetük megenged. Ma nem kell a saját termelésű lenből és kenderből készült ruha, mert a leányok majdnem mind elegáns dámák, a fiuk pedig „úri“ jelmezben járnak. Ma nem látunk már a leányoknál és asszonyoknál jó meleg fejkendőt, nagykendőt, hanem sapkát, meg prémeskabátot, ami mellől elmaradhatatlan a selyemharisnya. A kivágott cipő mellé pedig már hócipő jár. A szórakozásokról nem szólunk. Csak épen annyit jegyzünk Január Boldogasszony hava, télhó, régenie: Vízöntő hava, 31 napos. Elsején a nap hossza 8 óra 31 p, a hó végéig 58 perccel nő. — Időjárás tapasztalás szerint: Szép és állandó idő szokott faggyal következni : ha a délnyugati szél északnyugatira változik. Ha keieti széllel apró hó esik. Ha nyugati tájon sürü köd keletkezik. Rossz, általán langyos idő következik: ha a keletészaki szél változik. Ha a gödrök bűzösek. — Időjárás Herschel szerint: 1—8-ig derült hideg. 9—15-ig szép, enyhébb idő. 16 26 ig csapadék, 25—30-ig havazás, 31 kellemes és derült. — Mit jövendöl a 100 éves naptár. A hónap első fele hideg, a harmadik héten hó és eső. Az utolsó hét nap enyhébb. — Szinusz horoszkópja szerint a január szeszélyesnek Ígérkezik. Havazni fog, eső is lesz. De lesznek zord napok is. Sziriusz az esztendőről a következő horoszkópot állította fel: 1934 évben jó termés és bő gyümölcstermés Ígérkezik. Az 1934-ik esztendő egyebekben is sok szépet és jót igér. A leghíresebb francia csillagászok egyike, Privat nevű jós szomorú képet rajzol az elkövetkezendő 1934-es esztendőről. Privat szerint Franciaországban erősödni fog az agrárválság és a földművelők zavargásokban fognak kitörn.i. Általában agrárválságot jósol az összes mezőgazdasági államokban, de véleménye szerint a kereskedelem helyzete is még jobban meginog és a bankárok tönkre mennek. Az Uranus és a Neptun bolygók állásából arra következtet, hogy a népek legbölcsebb vezetőit is érthetetlen zavar, sőt őrület fogja majd el. A föld több pontján nagy éhínség lesz és járványok tizedelik a lakósságot. Az olasz miniszterelnök megbetegszik és újra iiilai mii LÁTÁSA TÖKÉLETES lesz, ha szemüvegét szaküzletben vásárolja. Szemüveget szak- szerűen készít és javít optika és fotószakűzlete ZALAEGERSZEG, Kossuth Lajos’ucca 4.
