Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-06 / 4. szám
1934 január 6. Zalamegyei Újság 3. forradalmi mozgalom keletkezik Olaszországban. A jóslat aztán Hitlerre tér át. A német kancellár sokat küzd majd az ellene forduló mágnásokkal és Németország pénzügyi helyzete súlyosbodni fog. Angliában és Amerikában szintén növekszik a nyomor. Amerikában erősödni fog a forradalmi mozgalom és egymást követik a merényletek. Él o múlt Szántó György. A szerző hallatlanul gazdag tehetségére és bámulatos aktivitására van, hogy az őszi szezonban, jóformán egymásután, két regényével jelent meg, amelyek mindegyike csak igazolja a tehetségéhez fűzött várakozást. Az „Élő múlt“ elgondolásban és konstrukcióban mestermunka. A regény elején soriüz dördül és a főhős elesik. A regényirodalom eddigi technikája szerint azt vár- nók, hogy az iró ezután a szó moru befejező aktus után csillagot tesz és elmondja, hogy a regény hőse hogy jutott el idáig. De Szántó György nem ezt a kézenfekvő megoldást választotta. A történet időbelileg onnan foly tatódik, amikor Pavlovics Roz- volszky elesik és a cár parancsára teljes vagyonát fiatal özvegye örökli. Nagyon gazdag Olga Korsakoff és nagyon fiatal, elutazik Európába, hogy felejteni tudja azt az éjszakát, ami idejuitatta. Mindenütt és minden országban azoknak az embereknek a társaságában fordnl meg, akik a békeidők legszebb ötven esztendejének számottevő egyéniségei voltak, akár művészetben, akár a politikában. De közben mind nagyobb érdeklődéssel fordul egynapos férje életének felkutatása iránt. És mikor teljes a kép és bezárul az utolsó láncszem is, amikor megtudja, mi vezette a legdélcegebb cári gárdakapitányt végzetes cselekedetére, akkor érzi, milyen elválaszthatatlanul hozzá tartozik ennek az embernek az emlékéhez, aki ugylátszik az e- gyetlen volt, aki számára kijelöltetett. Nemcsak két hallatlanul érdekes élettel, amely a maga titokzatos melankóliájával teljesen orosz tud lenni, — ismerkedünk meg, hanem feltárul előttünk, mint egy kaleidoszkópban minden szinével és fényével az az ötven esztendő, amelyet a békeidők boldog korszakának szoktunk nevezni. A konstrukciónak a tökéletessége az, amely leginkább bámulatba ejt Szántó György eme uj regényénél. Ára kartonkötésben P. 1.90. Kapható a „Zrinyi“ könyvkereskedésben, Zalaegerszegen. Reklám árak Va kg. kakaó . . . 3 doboz Sardinia . . IV2 kg tarhonya 2 tojásos ...................... 40 dkg emmenthali belf. it A magyar gazdaifjak bel- külföldi csereakciója. A Faluszövetség ez évben is megrendezi az immár tízéves mulital biró németországi, valamint az 1933. évben jósikerrel megrendezett olaszországi- és belföldi gazdaifjusági csereakciókat. A magyar gazdaifjak a tavasztól őszig terjedő idő alatt mintegy hat hónapot töltenek beosztási helyükön, ahol mint családtagok rész: vesznek az összes gazdasági munkákban és ez idő alatt díjtalan ellátásban részesüfnek. Úgy a bel- mint a külföldi csereakcióra csak olyan 17 évesnél I idősebb ifjakat vesznek fel, akiknek szülei önálló gazdasággal bírnak és egy magyar vagy kül földi csereifju családtagként való befogadását vállalják. A bejelentések a szülők részéről történnek, de a jelentkezőt ajánlania kell a szülők lakóhelyén levő Faluszövetségnek, gazdasági egyesületnek vagy gazdakörnek, továbbá a Hangya vagy hitelszövetkezet vezetőségének, ezenkivül a községi elöljáróságnak is. A belföldi csereakció részvételi dija (útiköltség nélkül) 10 pengő. A belföldi csereakcióra felvett ifjak kedvezményes vasúti jeggyel utaznak beosztási helyükre. A külföldi csereakció részvételi dija pedig 190 pengő, mely összeg két részletben fizetendő és ebben beníog- laltatik az oda- és visszautazás, valamint az őszi hazatérés alkalmával rendezendő tanulmányi kirándulás költsége teljes ellátással együtt. Jelentkezési határidő 1934, február hó 15. — Bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek a Falu Országos Földmives Szövetség (Budapest, V. kér. Báthory utca 24,) nyújt. VI DA füszerüzletében, Nagykanizsa Alsó templommal szemben. Az idő sodrában... Ötven év előtti dolgok. Nagy gondja volt ötven éve Zalaegerszeg tekintetes képviselő- testületének a közkórház építése. A miniszter jóváhagyta a terveket és költségvetést, amely a természetbeni hozzájáruláson kívül 20 ezer forintos készpénzkiadásról szólt. A megye 10 ezer forintot szavazott meg a kórházépítésre, a város pedig a pénzen kívül téglát adott. A képviselőtestület a nagy építkezésre való tekintettel elhatározta a városi téglagyárhoz uj száritó szín épitését. Mivel pedig ebben az évben — szól! a határozat — a városnak sok kiadása lesz, erdejéből nem egy, hanem két turnust fog kivágatni. Tehát a rendkívüli fa- kitermelés, mely a jövedelem emelkedését szolgálja, nem mai találmány. A virilisek névsora akkor Zalaegerszegen igy festett: Kaiser József, dr. Horváth Károly, issoó Alajos, Hubay György, Ruzsics Károly, Szigethy Antal, Hajmásy János, Hollósy József, Svastits Benő, Handler István, ifj. Grün- baum Ferenc, Krosetz János, Fischer László, Deutsch Manó, Árvay István, dr. Czinder István, Weisz Ede, Kovács Károly, dr. Mangin Károly, Gráner Jakab, * Majdnem csúfság esett Hora- csek Istvánnal, a szombathelyi püspökség novai uradalmi főerdészével. Esterházy herceg lenti uradalmának egyik erdőkerülője azt a bejelentést tette, hogy a főerdész a lenti uradalmi erdőben őzet lőtt volna. Ez alapon Gö csejben széliében elterjedt a hir, hogy a főerdészt oivvadászaton fogták. A hercegi uradalom a novai szolgabiróságnál panaszt emelt. A tárgyalás nagy érdeklődés mellett folyt le. Megjelentek a felek ügyvédei, a tanuk és a hercegi tisztviselők. A sok jelenlevők között az erdőkerülőnek meg kellett mutatni, hogy kit ért vadorzáson. A kerülő nagy bölcsen rámutatott a novai uradalmi ispánra, akiről köztudomású volt, hogy soha fegyverrel nem bánt. Így a tárgyalás és a vád is nevetségbe fűlt. Muzikális emberek mindig voltak Zalában; olyanok is, akik nemcsak muzsikáltak, de zenét is szereztek. 1884 elején a „Zala- megye“ elismeréssel szólt Bogdán Lajos zalaegerszegi törvényszéki jegyzőről és legújabb szerzeményéről, a „Kincsem“ cimü rezgő polkáról. Megjegyzi a lap, hogy a szerzőtől már 4 zenemű jelent meg. * Megyei tanszermúzeum felállítása érdekében erős mozgalom folyt ötven éve. Festetics Benő gróf segédtanfelügyelő vezetésével a megye előkelőségei fáradoztak abban az irányban, hogy beszerezzék a megye ásvány-, növény- és állatvilágában előforduló olyan példányokat, melyek ritkábban fordulnak elő, vagy egy-egy vidéknek jellegzetességei. A cél az volt, hogy egy megyei és több járási múzeumot állítsanak fel az iskolai nevelés elősegitése érdekében. A múzeumra többek között jelentős adományokat juttattak el a bizottsághoz Mihalovics József zágrábi biboros érsek és Kovács Zsigmond veszprémi megyéspüspök. — Hogy mi lett a tanszermúzeumok ügyéből, arról már nem szól a krónika. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület virágkorát éllé a nyolcvanas években és a zalai állat- tenyésztés érdekében rengeteget tett. Egymásután voltak az állat- dijazások, tenyészállatkiállitások, vásárok a megye főbb helyein. A legelőügy és a gyümölcstermelés fejlesztésével is sokat foglalkozott az egyesület. A Gazdakörök nagy része akkoriban keletkezett. * Izgalmas tisztujitás volt öt ven évvel ezelőtt Nemesapátiban. Két erős párt jelent meg a tisztújító gyűlésen és mikor az elnököl szclgabiró az egyes jelöltek neveit említette, izgatott felkiáltások hangzottak. Végül nagy többséggel megválasztották Grajczár Sándort 67 szavazattal Boncz Imre 20 szavazata ellenében. nem ázik ai, tartóssága csodával határos Az én talpam Okmatalp Kt&és péfízéti sohá {er' * * * Kevesen tudják, hogy a zalaegerszegi vasúti állomás majdnem Kaszaházára került, mikor 1884-ben megindult a mozgalom a zalaegerszeg-zalaszentiváni ösz- szekötő vonal megépítésére. A tervek kidolgozásával megbízott délivasuti mérnökök mindenképen ki akarták kerülni, hogy a vasútvonal a Zala folyó felett áthaladjon, mert a nagy árterületen sok hid kellett, ami nagy költséget jelentett. Először arra gondoltak, hogy a henye - kisfalud - csácsi hegyláncnál vezetik az összekötő vonalat, de ezt elvetették, mert még több költséggel járt volna. Ugyanis egy helyen alagutat kellett volna fúrni, más helyeken pedig a hegyoldalba vezetni a vasutat. Akkor azt kivánták, hogy a folyó kikerülése céljából ne a jelenlegi helyen, hanem Kaszaházán legyen az állomás, mert igy kikerülhető újabb zalai hidak j építése. Végül a város józan polgársága döntött, amely akkor már rájött, milyen baklövés történt a Délivasut kiengedésével. Kijelentették, hogy semmi áldozattól sem riadnak vissza, de az állomásnak a város déli részén kell megépülnie, mert ez jelenti Zalaegerszegnek és forgalmának fejlődését. így is történt. * Lakásínség volt ötven éve Zalaegerszegen. A város megyeszékhely jellege tulajdonképen csak akkor alakult ki a különböző hivatalok ideteleépitésében. Természetesen a tisztviselők és igy a lakosság száma lényegesen emelkedett, viszont tiz esztendő alatt a városban csak 2—3 uj ház épült, néhány átalakítási leszámítva. A „Zalamegye“ sürgette a lakásínség megszüntetésére az építkezést. Kifogásolta, hogy egyik takarékpénztár megvásárolta a város legszebb házát, ahelyett, hogy uj épületet emelt volna. Építkezést kívánt a lap a várostól és a tehetősebb magánosoktól is. * Ötven éves a Zalaegerszeg Kereskedelmi Kör. 1884 februá 3-án Balassa Benő kezdeménye“ zésére alakult meg Mayer Jakab korelnöklete és Rosenthal Gyula körjegyzősége mellett. Tiszteletbeli elnökké Handler Istvánt, elnökké Hollósy Józsefet, aleinökké Fischer Lászlói, titkárrá Balassa Benőt, jegyzőkké Rosenthal Samut és Fischer Pált választották meg.
