Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-01 / 25. szám

Xtf!I. évfol^asn 25. saséin. 7H» A f6^end6 ipa 10 fillér . Február I. Csütörtök. GosX \otvVx L«1'6 p ^élo&noS utt\a^ Xa\a' .csitfl 54 Szerkesi Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng?, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A német veszedelem. Ausztria a világháború befejez- téig 14 tartományból álló császár­ság volt, a békeszerződések azon­ban egy kis életképtelen állammá zsugorították. A szláv vidékeket megkapta Cseh- és Lengyelország, délen Szerbia, a kis olasz nyelv- területet Olaszország és kárpótlás- képen lekanyaritottak neki Ma- gyarorzság nyugati részéből egy darabot. Számítottak a békeko­vácsok arra, hogy így Magyar- ország Ausztriával nem barát­kozik össze, mert tőle is köve- teinivalója van. Az összezsugo riíott Ausztria úgyszólván teljesen német nemzetiségű állam s azért Németország vezető köreiben meg-megnyilvánul az az óhaj, hogy ezt a másik német államot, mely egymagában valóban élet- képtelen, a nagy német biroda­lomhoz csatolják. A Németország­ban úrrá lett nemzeti szociáiiz- mttsnak legfőbb törekvése ez, folytatja is tüzön-vizen keresztül ezirányú propagandáját s ezért vám most az óriási harc Ausz­triában a csatlakozás hívei és a függetlenség bajnokai között. A propaganda egyre erősbödik és, mint tekintélyes angol lapok írják, a német-lengyel tízéves megnem­támadási szerződés nemcsak afe­lől biztosítja Németországot, hogy Keletről nem fenyegeti veszede­lem, de, épen ennek folyamánya- képen nagyobb erővel küzdhet Ausztria elnyeréséért. Még nem tudjuk, milyen lesz a harc kime­netele Ausztriában, de azt teljes bizonyossággal állítjuk, hogy Né­metország Ausztria bekebelezésére irányuló törekvéseivel belátható időn belül föl nem hagy. És, ha terve valamiképen sikerül, akkor nagy veszedelem fenyeget minket is. Azoknak tehát, akik Ausztriát Magyarországgal együtt meg akar­ják menteni attól, hogy Német­ország hatalmába kerítse őket, nem lehet más utat válaszíaniok, mint azt, hogy a fennyegetett két országot minél szorosabb kap­csolatba hozzák egymással. Mus­solini, akinek éles szemei már régen észrevették, hova irányul a nagynémet politika, szoros gaz­dasági és politikai kapcsolatok létesítését javasolja a két fenye­getett országnak. A gazdasági kapcsolatok tehát Mussolini sze­rint sem elegendők a nagynémet- veszedelem ellen való eredményes védekezésre. Politikai jjkapcsola- tokra is szükség van. Ezt be kell látnia mindenkinek, aki csak is­meri a helyzetet. El kell azért hallgatniok azoknak a hangok­nak, amelyek azt mondják, hogy nem lehet ezt a kát koldús or­szágot, Magyarországot és Ausz­triát, szorosabb viszonyba hozni egymással, mert hát mit csinálna, mihez kezdene a két koldús ? — Szálló ige volt ez a nyáron a kormánypárti alakuló gyűléseken, amikor még nem látszott a ben­nünket is fenyegető német vesze­delem a maga nagyságában. Kü lönösen a legitimisták mellének szegezték ezt a nagy mondást és szinte utcahosszat hallható volt ez olyanoknak a szájábó', akik csak akkor tanultak íörtényelmet, amikor egy-egy kormánypárti élharcos szónokolt. — Az tehát bizonyos, hogy veszély fenyeget bennünket Németország felől és, ha így áll a dolog, védekeznünk kell. — Ha Ausztria most meg­nyeri a harcot a nemzeti szoci- álisták ellen, — vele ügyüít. De hogyan képzelhető ez el ? Ho­gyan léphetünk mi szoros politi­kai összeköttetésbe Ausztriával ? Ez a fordulat, ami most történt a német politikában, minden bi­zonnyal érinti a magyar király­Páris, január 3S. Daladier eL nökletével véglegesen megalakult az uj francia kormány. Összeté­tele általános csalódást keltett, aminek a félhivatalos Temps is ki­fejezést ad. Azt írja, hogy helye­sebb lett volna a megszokott módszerekkel szakítani és uj emberekkel jönni. Daladier bizal­mat élvez, de a radikális párt nyomása miatt nem tudta kor­mányát megfelelőbb emberekből Berlin, január 31. A birodalmi gyűlés a nemzeti szocialista állam évfordulóján ülést tartott, amelyen nagyfontosságu törvényjavaslatot fogadott el. Az új törvény szerint az országok népképviseieteit fel­függesztik, az országok felségjo­gai a birodalomra szállnak át, az országos kormányokat a birodalmi kormány alá rendelik, a birodalmi helytartók a birodalmi belügymi­niszter felügyelete alatt állanak, a birodalmi kormány új alkotmány­jogokat léptethet életbe. Az új törvény teljesen egységessé tette a német birodalmat. A javaslattal kapcsolatban Hit­ler kancellár nagy beszédet mon­dott. Beszéde elején azt hangoz­tatta, hogy a nemzeti szo­cializmus nagy szolgálatokat tett a világnak a kommunizmus meg­fékezésével, majd kifejtette, hogy a német birodalom tiszteletben tartja más népek becsületét és szabadságát, viszont egyenlő jo­gokat követel a maga számára. kérdést is, — bárrha ezt egye­lőre cáfoljál is. Úgyiátszik, ebben a kérdésben most már nyíltan szint kell vallania Magyarország­nak, még mielőtt a revízió meg­történhetnék. Ha a helyzet úgy parancsolja, hogy előbb kell megoldani a királykérdést, akkor ennek a kérdésnek megoldása elől kitérni nem lehet. De Ausz­tria sem maradhat tovább a mai hideg-meleg álláspontján. Ha most a csatlakozás ellenzői győz­nek, akkor erős védelmi szerve­zetet kell kiépíteniük, de mellet­tük kell iáíniok Magyarországot is. Gömbös Gyuia miniszterel­nöknek alighanem hamarosan revízió alá kell vennie a király- kérdésben elfoglalt álláspontját, avagy másra kell hagynia az Ausz­triával való szoros politikai együttműködés tervének kidolgo- | zását és végrehajtását. összeállítani. A lap azt az intel­mei intézi a pártokhoz és a par­lamenthez, hogy hallgassanak a közvélemény szavára, különben válságba kerülnek. Beavatott körök szerint Dala­dier a közvetlen német-francia tárgyalások híve, s ezért elhatá­rozta, hogy Berlinbe utazik és ott Hitlerrel megvitatja a leszere­lés kérdéséi. Az osztrák-német viszonnyal részletesen foglalkozott. Visszauta­sította az osztrák kormánynak azt az állítását, mintha a birodalom részéről bármily akció folynék az osztrák állam ellen (!) s rámutatott, hogy az osztrák nép nem hive a mai rendszernek. Szerinte az osztrák kormány intézkedései ak­kor volnának jogosultak, ha az osztrák nép véleményét megkér­dezné. Az ausztriai német nép akaratának megkérdezése után hajlandó a német birodalom baráti kezet nyújtani Ausztriának. ^Melegen emlékezett meg Hitler az olasz barátságról, majd a né­met-francia visszonnyai foglalko­zott. Kijelentedé, hogy a francia- német megbékülésnek létre kell jönnie, különben szakadás követ­kezik be Európában. Németország nem akarja veszélyeztetni Francia- ország biztonságát. A Saar vidék az egyetlen terület, amely miatt vita lehet a két állam között. Ha ezt a kérdést megoldják, akkor többé a két ország között nem lesz területi konfliktus. London, jan. 31. Az angol sajtó óvatosan, de barátságos hangon ir Hitler beszédéről, s abból kedvező következtetéseket von le Franciaország javára. A Times megállapítja, hogy Hitler nagyobb lépést tett a belső re­formok és a külső megbékülés terén, mint elődjei. Németország jó szomszéd tud lenni, ha meg­adják neki az egyenlőséget. A lengyel-német szerződés mutatja, hogy Hitler szavait tettek is kö­vetik. Ausztriát illetőleg az a véleménye a lapnak, hogy Hitler­nek nem keil ráznia a fát, mert gyümölcse már majdnem megé­rett és rövidesen lehull. Róma, január 31. A lapok rész­letesen foglalkoznak Hitler be­szédévei. A Lavoro Fascista azt írja, hogy Ausztria katolikus ál­lam kell, hogy maradjon és be kell töltenie hivatását a Duna völgyében. Bécs, január 31. Grácban az egyetemen ismét terrorisztikus cselekmények történtek. Ezért a hatóságok elrendelték számos diáknak és az egyetemi iroda igazgatójának a wöllersdorífí tá­borba való szállítását. Rövid táviratok. Orosz stratosféra repülők felszálltak a világűrbe és azóta nincs hir róluk. Vagy az űrben vannak még, vagy pedig leszáll­tak olyan helyen, ahonnét ne*" tudnak életjeit adni. — A tele­pítést még ebben az évben meg akarja oldani a kormány. A meg­oldásnál szerepük lesz a mező- gazdasági kamaráknak, amelyeket ebből a célból megreformálnak. — jegy nélküi utazott a vona­ton Reich Emil kereskedő, s mikor a kalauz közeledett, Káí- kápolna körül ijedtében kiugrott a vonatból és halálra zuzía magát. Zsebében ezer pengőt taláitak. — Amerika 1184 hadi repülőgé­pet épit. — Az ausztráliai Cal- cary városban az őslakósság na­pok óta harcoi folytat az idege­nek, nagyobbrészt cseh és len­gyel bányászok ellen, mivel azok lenyomják a béreket. Az idege­nek a városon kivü! lövészár­kokat ástak és úgy védekeztek, de véres veszteségekkel onnét is elűzték őket. Az idegenek lakásait kifosztották. A harcnak több halottja van. — Roosevelt elnök születésnapján negyedmillió táviratot kapott. — Huszonkét fiúgyermeke volt egy 79 éves angol asszonynak. Az utolsót most temette el. — Beszakodt a jég Hernádnéme- tiben a korcsolyázó gyermekek alatt és 3 a vizbefult. A francia miniszterelnök a leszerelés ügyében Berlinbe utazik. Angiiéban kedvezően fogadták Hitler külpolitikai fejtegetéseit. A kancellár nagy b@8xéd@ után a birodalmi gyűlés alkotményreformof fogadott e§.

Next

/
Oldalképek
Tartalom