Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-01 / 25. szám
Zaiamegyei Újság 1934 február i. A természettudomány az ipar szolgálatában. * ii. A szén nagy energiaforrás és nem más, mint évezredeken, talán évmilliókon át elraktározott napfény és hő. Tudjuk, hogy földünk hajdan izzó gömb volt, belseje ma is még tüzes, izzó massza, de fokozatosan lehűl, s szilárd kérge ennek következtében állandóan zsugorodik. Ez a zsugorodás földrengésekkel, földomlásokkal, földcsuszamlásokkal jár. — Még az ember megjelenése előtt földünket óriási fák, hatalmas páfrányok és egyéb dús növényzet borította, amely a földrengések nyomása alatt szénné változott. A szenet először csak fűtésre használták, mig a XVIII. század végén s a XIX. század elején a gőzgépek feltalálása nyomán megindult a ma már hatalmas gépipar. Hogyan, milyen s mennyi munkát végeznek ma a gőzgépek, azt hiszem, ezt nem kell bővebben fejtegetnem. Elég rámutatnom a vasutakra, gődiajókra s áramfejlesztő gépekre stb. stb. A természettudomány átalakította a bányászatot is. A bányászat ősrégi eredetű. Már az ősember is bányászta a kőkorszakban a kőeszközei s előállítására szolgáló kovás tűzkövet, az itt- ott található íermésaranyat és termésrezet, amelyből résztárgyakat készített. Majd ónnal keverte a rezet s megkezdődött a bronzkor, legelőször Indiában kb. 3000 évvel Krisztus születése előtt. A vasbányászat és vaskohászat szintén Ázsiából indult ki. De mig az ókorban emberi erővel, csákánnyal, kalapáccsal fejtették ki a bányákban a sót, vasat, szenet stb. ma fúrógépekkel dolgoznak, s mig ré- gente az aknákba kötélre kötött csomókba ülve ereszkedtek le, kezükben, övükben bányaméccsel, addig ma felvonó készülék — lift — szállítja őket a villamos világítással ellátott bányákba. Fejlődőit a kohászat, az acélgyártás is és ma az iparost a legfinomabb, legjobb szerszámokkal, műszerekkel látja el. A textilipar növényi eredetű nyersanyagait a lent, kendert, jutát, pamutot s az állati eredetű gyapjút és selymet eleinte kézzel sodorták, majd guzsalyon, később rokkán fonták, s kezdetleges kézi szövőszéken szövetté dolgozták fel. A szöveteket, néha már a fonalat is, növényi eredetű festékanyaggal pl. indigóval, vagy állati anyaggal: biborcsigával festették meg. Ma már alig látunk itt-ott a falvakban egy-egy rokkát, azon is inkább csak zsáknak való durva kendert fonnak, a takácsok száma is megfogyatkozott. Szövő- és fonógyárak ontják ma a vegyi utón többnyire kőszénkátrányból nyert festékkel festett szöveteket, amelyek finomabbak, tetszetősebbek, mint a régi házi szőttes, de távolról se olyan tartósak. Ma már egy-egy lepedő vagy abrosz nem szolgál ki 2—3 generációt, s az unoka asztalán nem ékeskedik az az abrosz, amit még a nagyanya kapott „staffirungba.“ A szövetet, gyolcsot ma már a a legkisebb faluban is varrógép* Kukuljevic József dr. keszthelyi akadémiai tanárnak a zalaegerszegi Ipartestület kulturdélutánján tartott elő adása. 2 pel varrják meg, illetve alakítják át ruhává, alsó ruhává. A legújabb rendszerű varrógépekkel nemcsak varrni lehet, hanem stoppolni és hímezni is. Napjainkban igen divatos a különféle néven ismert müselyem, a pariséit, bemberg s nem tudom még ilyen néven emlegetett csillogó, fényes anyag. Ez a divatos holmi a kémiának, a vegytannak köszöni a létét. A műselyemnek ugyanis semmi köze sincs a valódi selyemhez, amelyet a kereskedelemben sokszor hernyóselyem néven jelölnek meg. A müselyem nem egyéb mint valamilyen rostanyagból — főleg pamutból, illetve gyapotból, nem gyapjúból! — előállított kollodium. (a rostot kén- vagy salétromsavban nitrocellozévá alakítják át s éterben oldják.) A kollodiumot aztán vékony csöveken sajtolják át, de, mert olyan gyúlékony, mint akár a puskapor, különleges eljárással denitrálják, vagyis kevésbé gyúlékonnyá, robbanékony- nyá teszik. A műselyemből harisnyákat, nyakkendőket s szebbnél- szebb szöveteket gyártanak. Mint fonalat is felhasználják kézimunkák, hímzések, kötések, horgolások készítésére. Az ember ősidők óta törekedett gondolatait megörökíteni. Az ókor népei agyagtáblákba vésték és kiégették törvényeiket és fontosabb eszméiket A kevésbé fontos dolgokat pl. leveleiket, ércvesszőkkel kaparták viasszal bevont fa- táblákra, az ércvessző neve volt stilus, innen ered a ma is szokásos megjegyzés: X Y-nak jó stílusa van. Ha az ilyen feljegyzésre többé nem volt szükség, a viaszt egyszerűen újra elsimitották a fatáblán s mást karcoltak helyébe, akárcsak manapság az iskolás gyerek a palatáblára. A régi egyiptomiak a papyrus- nád leveleit sajtolják egymásra s ezekre a tekercsekre Írtak. A középkorban áilaíbőrökre írtak. A valódi pergament állatbőrből készült. Utóbb rongyból készítették a papirt, de, mivel a rendelkezésre álló rongytömeg nem nőtt a papírfogyasztás arányában, pótlékról kellett gondoskodni. Szalmából, fából készített rostot kevernek tehát kisebb-nagyobb arányban a rongyból nyert rost közé. De nemcsak arra törekedett az ember, hogy gondolatait, törvényeit feljegyezze és megőrizze az utókor számára, hanem azokat távollevő társaival is közölni iparkodott. A hírszolgálat kezdetleges alakjai a tüzjelek, majd az egymástól bizonyos távolságra felállított jelző készülék, stb. A postaszolgálat a gyalogpostától a delizsáncon át fejlődött mai tökéletes alakjáig. (Foly. köv.) Munka után édes a pihenés! Jé sextant és díványt legolcsóbban Wiedemann Bélánál vásárolhat. Reklám sezlon 30 P. ía. sezlonok .... 45 P-tőí Szövet sezlonok . 55 P tői Párna matrac, ágybetétek, javítások, átdolgozások legolcsóbban. Kész árukban nagy raktár. | Wiedermann és I NAGYKANIZSA Eötvös-lér 23. A göcseji diapozitív sorozatból három példányt rendelt a kultuszminiszter. Az a lelkes propaganda, amit vármegyénk iskolánkivüli népmüve- ési bizottsága Göcsej megismertetése és megszerettetése .céljából folytat, meghozza a kívánt sikert. A párját ritkitó diapozitív sorozat és az azt kisérő szöveg felhívta már vármegyénk közönségének figyelmét Göcsejre. Ma ott tanunk már, hogy Göcsejt senki sem nézi „eldugott fészeknek, hanem íermészei szépségek ben bővelkedő vidéknek, mely az elődök nemtörődömsége folytán maradt egy ideig ismeretlenül. De megnyilvánult Göcsej iránt az érdeklődés országszerte. A kultuszminisztérium, a legelőkelőbb tudományos és társadalmi egyesületek nagy örömmel és elismeréssel vették tudomásul a Göcsej szépségének föltárását célzó mozgalmat ás azt minden lehető módon és eszközökkel kiszélesíteni iparkodnak. Ennek bizonysága az is, hogy a kultuszminisztérium most három pél- gányban rendelte meg a pompás 1 müvet a diapozitív központ számára azzal, hogy kölcsönözze ki azokat az egyesületeknek, köröknek, intézeteknek stb., amelyek azt bemutatni kívánják. Az eddigiekből azt állapíthatjuk meg, hogy a három példány kevés lesz. Hiszen a közeli és távolabbi vidékekről folytonosan ostromolják a népművelési bizottságot, hogy mutassa be a „szép“ Göcsejt. És, ahol bemutatják azt, a hozzáfűzött várakozások minden tekintetben kielégülést is szereznek. A kultuszminiszternek elhatározása iehetővé teszi, hogy az országnak minden pontján megismerhessék a „szép“ Zalának másik szép vidékét, aminek következménye mindenesetre az lesz, hogy megindul az idegenforgalom is Göcsej felé. Nem lesz eldugott, elfelejtett, hanem keresett és megszeretett hely, ahova szívesen látogat el mindenki, aki kedveli a vadregényes vidéket. Rabiőgyilkosaág a letenyei hogyan. A letenyei csendőrség kegyetlen rablógyilkosság '„ügyében in- ditoii nyomozást. Egyik letenyei gazda tegnap reggel kiment a szőlőhegyére és ott egy borzalmasan összemarcangolí férfi- holttestet talált egy rakás venyige alatt. A holttesten csak alsóruha volt. A gazda értesítette a csendőrséget, amely hamarosan megállapította, hogy az áldozat egy szentadorjáni cipészmesíerrel azo nos, aki még karácsony előtt eltávozott hazulról ás azóta nem tért vissza. Mivel a cipész jelentős összeget tartott magánál, minden vaiószinüség szerint rab- lógyiikosság történt. A csendőrség a gyilkosság gyanújával terhelten őrizetbe veti 3 egyeduiai és egy béci iakóst, akik azonban tagadnak Kijelentették, hogy semmi közük sincs a gyilkossághoz. A nyomozás tovább folyik. Ki irt a főispánboa névtelen levelet ? Az országos Írásszakértő Szép Ferenc, az Arany Bárány tulajdonosát zsarolás vétségének kísérletével vádolja a zalaegerszegi kir. ügyészség. A vád szerint Szép Ferenc a múlt év június 3-án névtelen levelet irt Gyömörey György főispánhoz, melyben megfenyegeti őt, hogy kinevezéseit kritika tárgyává teszi a miniszterelnök előtt, amiből pedig nagy baj származhaiik a főispánra nézve, ha unoka- öccsét, dr. Szép Ferencet nem nevezi ki vármegyei díjas közigazgatási gyakornokká. A főtárgyaiást ez ügyben ma tartották meg a zalaegerszegi kir. törvényszéken. Szép Ferenc kihallgatásakor tagadta, hogy a levelet ő irta volna, Mészáros Árpád államrendőrségi detektív, tanú, elmondja az általa teljesített nyomozás részleteit. Szép Ferenc dr. Írásának összehasonlításánál azt állapította meg, hogy a levél nem az ő kezeirása. Ellenben Szépnek a rendőrségnél és a városnál kiadott beadványain és a névtelen levélben a „M“ betű között teljes hasonlatosságot fe dezett föl. Talált Szépnek íróasztalában ugyanolyan levélpapirost, amilyent a névtelen levélhez használtak. mond azügyben véleményt A másik tanú Szép Ferenc dr., a vádlott unokaöccse. Tudomása szerint 16 pályázó volt, köztük 5 díjtalan gyakornok. Ezután a bíróság Fára József dr. vármegyei főlevéltárost, mint írásszakértőt akarja kihallgatni. Tóth József dr. szombathelyi ügyvéd, védő, azonban elfogultsági kifogást emel a szakértő ellen, mig a kir. ügyész ragaszkodik dr. Fára Józsefhez, mint szakértőhöz. A bíróság rövid tanácskozás után a védő kérését elutasította. Majd felolvasta az elnök Fára József dr.-nak Írásban beadott szakértői véleményét, mely szerint kétségtelen, hogy a névtelen levelet Szép Ferenc irta. Egyes betűk, szavak helyesírás, mind ezt bizonyilják. Véleményét Fára József dr. fentartotta. A tanuk megesketése után az elnök kijelentette, hogy mivel a a névtelen levél és Szép Ferenc több írása között az azonosságot kiderítve a bíróság nem látja, a névtelen levelet és Szép Ferenc Írásait a budapesti törvényszék vizs- gálóbirája utján az országos Írásszakértőnek beküldi és a tárgyalást elnapolja. Jó házi kosztot kaphatnak aboaensek gr. Apponyi utca 58.
