Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-24 / 290. szám
11933 december 24 Zalamegyei Újság 3. Zala megye vasúthálózatáról. Mit kíván & Balaton, Hévíz és a székhely érdeke? Vármegyénk vasúti közlekedési viszonyai még ma sem mondhatók kielégítőknek, bár az utóbbi idők folyamán e?en a téfen sok javulást tapasztalhatunk. A javu lás megnyilvánult a vonatok sza- poritáijáöan, a személy- és teherszállítás szétválasztásában és, ami evvel szorosan egybefügg, a menetidő megrövidítésében, a csatlakozások megkönnyitéseben. Többet a jelenlegi vonalhálózaton a mai viszonyok mellett alig is tehetett volna a vasút igazgatósága. Hogy azonban gyökeres javulás álljon be a megye vasúti közlekedésében, ahoz még nagyon sok keli. Fői kell mindenekelőtt sorolni a szükségleteket s azoknak megfelelően kell terveket készíteni s azután szorgalmazni az életrevaló tervek kiviteléi. A megye területén két fővonal is fut s mellettük egy csomó vicinális. Azonban a vármegyének keleti és nyugati fele nem ismeri egymást, nem közleked- hetik egymással, mert erre alkalmas vasútvonal nincs, Zalaegerszegre, a megyeszékhelyre majdnem óránként érkezik egy egy vonat, de azért megközelítése mégis nehézkes, körülményes. A Balaton a megye nyugati vidékének megközelíthetetlen. Hévíznek, ennek a világhíres gyógyfürdőnek nincs vasútja! vid utón, minden vargabetű elkerülésével legyen megközelíthető a Balaton. Ez a vonai hozná közelebb a megye nyugati vidékét a keletihez és igy a Balatonhoz, mert Bakon torkolnék bele a celldömöik-rédicsi vonalba. Azonban a keszihely zalaegerszegi vonal megépítésével változást szenvedne a tűrje-balatonszentgyörgyi vonai, ammi azt a jegyzőegyesület gyűlése ajánlotta is és ami megfelelne a minden tekintetben Keszthely felé gravitálő Zalavölgy érdekeinek. Ma a zala- apáti és sármelléki embernek előbb le kel! mennie Balaton- szentgyörgyre, ha vasúton akar Keszthelyre menni. A jegyző- egyesület (indítványozó Takács Mihály alsópáhoki jegyző) azt javasolja, hogy a zalavölgyi vasút változtasson Sármelléknél irányt, vagyis ne menjen Balatonszení- györgyre, hanem Alsópáhokon es Hévizén át Keszthelyre. Ezzel megoldást nyerne Hévíz- fürdő vasutügye is. Természetes, hogy a Keszthelyről Zalaegerszegen át Szentgotthárdig építendő vonal első osztályú fővonal lenne. Ennek a vonalnak kiépítésével a balatoni vasút lenne Zalaegerszegnek és vidékének budapesti útja. Másodosztályú fővonallá kellene átépíteni a celldömölk-rédicsi vonalat, amint azt már tervezték, sőt „legközelebbie“ be is ígérték, — de természetesen Zaiaszenti- vánon át, s igy megszűnnék a kisfaludpusztai csatlakzás. Ugyancsak másodosztályú fővonal lehetne az ukk-keszthelyi szakasz is. Még csak arra volna szükség, hogy Héviz északi irányból is kapjon vasutat. Ha ezek a tervek megvalósulnak — mintahogy meg is kell valösulniok, akkor lesz csak vármegyénk vasúti közlekedése kielégítő, akkor lesz igazi balatoni vasul, nem marad Héviz vasút nélkül, a megyeszékhely minden irányból könnyen megközelíthető lesz, ériníkezhetik egymással a vármegye keleti és nyugati vidéke és a Göcsejvidék is kezet szoríthat a megye másik szép részével a Balatonvidékkel. Tizenöt évvel ezelőtt volt a legszomorubb karácsonya Zala megyének. Akkor szállták meg a szerbek Muraközt és a Vend-vidéket, Fővonalak: a volt Déli vasul, melynek nagykanizsa- zalaszenii- váni szakasza keleti és nyugati félre osztja a vármegyét. Nagykanizsa-budapesti szakasza a vármegye kisebb déli részét érinti s ellenkező irányban Murakereszí- urig megy. Az úgynevezett balatoni vasút Alsóörstől Tapolcáig fut. Vicinálisok : az ukk-türje-zala- egerszeg rédicsi; a zalaegerszeg- zalalövőí, a zalaegerszeg-zala- szentiváni ; íürje-balaíonszent- györgyi; ukk-sümeg-tapolca-keszt- hely-balatonszentgyörgyi vonalak. Terbeveíték már régebben a de- vecser-sümegí és zalaapáti-so- mogycsurgói helyiérdekű vasút kiépítését, de hát, hogy ezeknek megépítésére mikor kerül, vagy egyáltalában kerül-e sor, azt megmondani senki sem tudja. A vasúti közlekedés szempontjából az fontos, hogy a Balaton és a megyeszékhely a vármegye minden részéből kényelmesen, gyorsan megközelíthető legyen. Álljanak tehát rendelkezésre megfelelő vasútvonalak s azokon a személyforgalom bonyolódjék le minél kevesebb átszállással, vagy —■ ami valóban kívánatos, — átszállás nélkül. A Balaton érdekében föltétlenül kívánatos az, hogy a balatoni vasút végállomása Keszthely legyen, vagyis a fővonalat a szigligeti átvágással vezessék Keszthelyig. De épüljön ki a keszt- hely- zalaegerszeg - szentgotthárdi vonal, hogy Stájerországból röÉvről-évre szomorú karácsonyokat érünk, de az utolsó évtizedekben soha sem volt annyira szomorú karácsonya Zala megyének, mint 15 évvel ezelőtt, 1918- ban. Az ősi vármegyét akkor érte az a megcsonkítás, amit Trianon már csak megerősített. A karácsony szent estéjére készülődő 1918 december 24-én délután terjedt el a hir, hogy a szerbek aznap reggel megszállották Csáktornyát, Perlakot és Lete- tenyét, valamint egész sor községet. A karácsonyi ünnepek alatt pedig bevonultak Aisólendvára és Felsőszemenyére is. Még a karácsonyi ünnepek alatt különféle rémhírek terjedtek el. Elterjedt annak a hire, hogy a szerbek megszállták Nagykanizsát, Murakereszturt, sőt számoltak Zalaegerszeg megszállásának lehetőségével is. A tömeg ezt a hirt fosztogatásra használta fel. Felelőtlen elemek azzal érveltek, hogy ha a szerbek bejönnek, azok úgyis elkobozzák a katonai ruharaktár készletét, jobb lesz hát, ha megelőzik őket. Ennek az érvelésnek hatása alatt december 27-én a városi és falusi csőcselék megtámadta a jelenlegi rendőrpalota helyén fekvő katonai ruharaktárt és kifosztotta. A rendőrség gépfegyverrel vonult ki és riasztó lövéseket adott le, mire a tömeg fejvesztetten menekült, elszórva a zsákmány egy részét. A többit a házkutatások során szedték össze. December 29-én a zalaegerszegi Nemzeti Tanács is foglalkozott a város megszállásának lehetőségével. Megállapították, hogy egyelőre veszély nincs, s csak akkor foglalnak állást, ha annak szüksége merül fel. Szerencsére Zalaegerszeg és Nagykanizsa megszállására nem is került sor, de a Muraköz és a Vendvidék a szerbek kezén maradt. A Csáktornyái fő- szolgabiróság tisztviselőit a szer- bek csak pár napig hagyták helyükön, aztán kiűzték őket és helyüket szerb tisztviselőkkel töltötték be. A szerb katonaságot csőcselék kísérte, amely a magyar lakosság házait fosztogatta. Muranöz és Vendvidék sorsával a magyar kormány nem sokat törődöd és a védekezésre jóformán csak a zalai közigazgatási és katonai hatóságok gondoltak. Az alispán utasította a hatóságokat, hogy a vármegye magyarlakta vidékeit fenyegető megszállásra való tekintettel a szabadságos katonákat azonnal vonultassák be. Nagykanizsa katonasága felkészült a védelemre. Parlamentair-bizottság utján értesítették a Csáktornyái szerb parancsnokot, hogy ha átlépnék a Murát, illetőleg Nagykanizsa ellen vonulnának, akkor a magyar katonaság fegyveresen száll szembe. Közben megmozdult a vendvidéki kormánybizottság is, amely együttesen szervezte Zala és Vas megye védelmét. A határt tüzérséggel látták el, s megindult a nemzetőrség szervezése. A két megyében 2.500 fegyelmezett kafá!"íósscg«3 csctdáv©8 hesíáros Az én talpam Okmtsialp Kevés pénzért soká fart tona állott rendelkezésre. Majd a diplomáciai tárgyalások is megindultak a főispán és az alispán közbelépésére, akik személyesen jártak el a kormánynál. A kormány ekkor tiltakozást jelentett be Muraköz és a Vendvidék megszállása miatt Vyx francia alezredesnél. A tárgyalások során a szembennáiló felek megállapodtak abban, hogy a Mura lesz a határ, mire a szerbek kiürítették Alsólendváí, a többi vendvidéki községet, valamint Letenyét. Ekkoriban történt, hogy a Zalaegerszeg-Csáktornyái vasútvonal sínéinek egy részét felszedték. A szerbek a kivonulás utáni napokban még néhányszor próbálkoztak a Mura átlépésével, tűzharcok keletkeztek, de a magyar határőrség a szerbeket mindig visszaverte. Sajnos, az ellenállás a kommun alatt megszűnt és 1919*ben a szerbek ismét megszállották a Vendvidéket, amely ma is kezükben van. Karácsony napján szerzett tudomást Zala megye lakossága az akkori Zalamegyei Újságból és más zalai lapokból még több szomorú tényről is, igy Kolozsvár, Lőcse, Arad és Szeged megszállásáról. A sok szomorú hir közepette csak egy örvendetes hírrel szolgálhatott a Zalamegyei Újság. Közölte, hogy a zalaegerszegi hatos honvédhuszárok 3 osztaga egyhavi kínos vergődés, fosztogató ellenségek tőrei között hazajutott Ukrajnából Moys Elemér alezredes vezérlete alatt. Vesz lőtt vadat különösen mezei és üregi nyulat, fácánt, minden tételt azonnali fizetéssel: Briegert Hermann, német vadkivite! Képviselet: Schulze Ottó, Sárvár 2 Vasmegye. Telefon 26. Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A^Beivárossjközpontjábaa.) Az Erzsébet pincében I pincér rendszer! 100 modem kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. Menü fa60 pengő.
