Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-24 / 290. szám
Zaiamegyei Újság 1933 december 23 A hatvanéves tanítóegyesületről Zalai tanítók Ferenc József király efőtt. A Zalavármegyei Általános Tanítótestület ez évi december hó 4'én ünnepelte fennállásának 60. esztendejét. A jubiláns diszgyü- lésen Szalay Sámuel, zalaegerszegi áll. el. iskoiai igazgató, akkori elnök, — kit a testület ugyanakkor örökös diszeinökévé választott, — ismertette az egye sülét keletkezésének történetét és hat évtizedes munkálkodását. Érdekes jelentéséből a következőket emeljük ki: Az egyesület keletkezése abba az időbe nyúlik vissza, amikor az 1868. évi XXXVIII. t. c. megalkotásával népoktatásunkra is egy új kor hajnala virradt. Báró Eötvös József, akkori vallás- és köz- oktatásügyi miniszter az említett törvény 147. §-ába belefoglalta azt a rendelkezést, hogy: „A községi nép- és polgári iskoiák tanítói minden tankerületben kötelesek tanítói testületekké alakulni. A tanítói testület annyi körre oszlik fel, ahány járása van a megyének. A § zárófejezete pedig azt mondja, hogy a tanítói értekezletek szabályozására a miniszter rendeleteí bocsát ki. Hogy milyen rokonszenvvel fogadta a megye tanítósága a törvénynek eme rendelkezéseit, mutatja az, hogy be sem várta a kilátásba helyezeti rendelet megjelenését, hanem megindította a mozgalmat úgynevezett tanító* egylet alakítására, a mozgalomban vezetőszerepet vitt a megye akkori tanfelügyelője, Bója Gergely, tollnoka Győrffy János és a nagykanizsai tanítóság. Majd Zalaegerszeg, Csáktornya, Keszthely, Sümeg, Tapolca ianíestüleieínek körében talált nagy pártolásra a mozgalom és olyan gyorsan terjedt, hogy 1870. március 23-án Nagykanizsán nagygyűlésre jöttek össze a varmegye tanítói s Bója Gergely tanfelügyelő indítványára kimondották nagy lelkesedéssel a „független Zaiamegyei tanítói egylet“ megalakítását. Megválasztották elnökké Bója Gergely tanfelügyelőt, alelnökké Nusecz Józsefet, főjegyzővé Hajgató Sándort Nagykanizsáról, megalakították a választmányt, védnöknek fölkérték az akkori főispánt, Szapáry Géza grófot, aki e tisztet örömmel vál- lalta. Az új egyletről az akkori idők krónikása igy ir: „Megyei népoktatásunk történetében kitörölhetetlen belükkel lesz följegyezve az 1870. év március 23-ika, amelyen megalakult a „Zaiamegyei általános tanítói egylet“, melynek jelszava volt: a nevelés es oktatás terén előhaladni, a tanítói állást hivatásához méltóan tiszteidé és tekintélyessé tenni, az önművelődésre szükséges eszközöket megszerezni ; a munkaképtelenné vált tanítókat, ezek özvegyeit és árváit erkölcsileg és anyagilag segélyezni; a törvény követelményeinek és a kor szellemének megfelelő sikert felmutatni, a hazának erkölcsös, művelt, hazafias szellemű, munkás polgárokat neve'ni“. Már az alakuló közgyűlésen hozzáfogtak a kitűzött célok megvalósításához i s ezért megalapították a „Zalai | Tanközlöny“-t, melynek szerkesz tését Bója Gergely vállalta. A fönmaradt lappéldányok arról tanúskodnak, hogy már akkor élénk és pezsgő volt az egyesületi tevékenység. Megalakult a „segélyezési alap“ is. Az egyesület belekapcsolódott az országos tanítói közéletbe is, amennyiben az 1870. évi augusztus 17. és 18 án tartott országos tanítói nagygyűlésen 6 taggal képviseltette magát. Tartalmas gyűléseket tartott az egyesület 1871. augusztus 9-én és 1872. augusztus 8-án Keszthelyen. Ez utóbbiban bejelentette Bója Gergely, hogy budapesti I tanfelügyelővé történt kinevezése j miatt az elnökségről lemond. Meg- í választották tiszteletbeli elnöknek, í elnök pedig lett Nusecz József, j nagykanizsai elemi és felsőleány- j iskolai igazgató, kit az egyesület j kérésére 1873-ban a vármegye tanfelügyelőjévé nevezett ki a miniszter. Ez időben a tanitóegylet mellett működtek a balatoniéi vidéki, muraközi, zalaegerszegi, tapolcai, türjei, Szent Balázs és vidéke, kiskomáromi és Csáktornyái fiókkörök. 1872. szeptember 2 án megjelent a miniszteri rendelet a megyei általános tanítótestület i megalakítására és Krób Pál, má- | sód tanfelügyelő (az első tanfel- ! ügyelői állás üresedésben volt), j ’872. november 21 re Zalaeger- \ szegre hívta össze a megye köz- ! ségi nép- és polgári iskolai tanítóit a miniszteri rendelet érielmében a megyei tanítótestület meg- ; alakítására. Bár a tanítóság ; jelentette, hogy működik már a I tanító egylet, a miniszter azt az I óhaját fejezte ki, hogy az alakítandó tanítótestület a már évek óta fönnálló s minlegy 300 tagot számláló tanitóegylettel egyesit- tessék. A tanitóegylet ennek a rendelkezésnek érteimében módosította alapszabályait és a most is működő Zaiamegyei Általános Tanítóegyesület alakuló közgyűlését 1873. szeptember 25-én Nagykanizsán meg is tartották. Mivel azonban Nusecz János, akkor már első tanfelügyelő, az elnöki tisztet nem vállalhatta, elnökül Hajgató Sándor nagykanizsai elemi és felsőleányiskolai igazgatót válaszíotlák ; I. aielnök lett Kovács Sándor, II. Hoffmann Mór Nagykanizsáról, főjegyző Udvardy Ignác Zalaegerszegről. Hamarosan megalakult a 11 járáskor is. A járáskörökben mindenütt a legkomolyabb, a legértékesebb munka folyt, mely iránt megértő érdeklődést tanúsított a vármegye közönsége. Hogy milyen nagy volt a tanítótestületnek erkölcsi súlya és tekintélye, bizonyítja az is, hogy az 1878. szeptember 8.és 9 iki hadgyakorlatok alkalmával L Ferenc József király a sok fényes küldöttség mellett Csáktornyán fogadta Ruzsicska Kálmán dr, kir. tanfelügyelő veze tése mellett a tanitótes tület küldöttségét és a küldöttségnek minden egyes tagját megszólításával tüntette ki. Az elnöki tisztel: Bánfi Alajos viselte 1882-től 1886-ig, majd Udvardy Ignác zalaegerszegi polgári és felsőkereskedelmi iskolai igazgató vette át, kit három ízben választottak meg és igy az elnöki tisztet 1895-ig viselte. Utána Fel- méry Albert, Csáktornyái tanító * képzőintézeti tanár leit az elnök 3 évre. Őt követte az elnöki székben Szalay Sándor, nagykanizsai áll. el. isk. igazgató. A világháború kitörésekor a miniszter felfüggesztette az egyesület működését s az 7 évig szünetel t. A vármegyéből 304 tanító vonult be katonai szolgálatra. A trianoni „békeszerződéssel 1 tanítóképzőt, 3 polgári, 93 elemi iskolát és ]7, mintaszerűen berendezett ovod'ü veszített a vármegye.. A Zaiamegyei Általános Tanítótestület (Egyesület) az összeomlás után 1922 október 3 án tartotta első közgyűlését, melyet Csiszár József, zalaegerszegi áll. el. isk. )£Fy a márka csokoládé. igazgató, elnök, vezetett. A ő utóda lett Szalay Sámuel, zalaegerszegi igazgató, 1926-ban, kit most Iwsits Gyula, keszthelyi községi elemi iskolai igazgató váltott föl. ~smsMtyuN» v.«¥ a* rtflniawqMaigatMpssBa Kilátásban a fehér január. — 0— Óriást havazás a Dunántúlon. Tegnap még azt hittük, hogy a meleg légáramlás beözönlése véget vet a hótakarónaK és nem lesz fehér karácsonyunk, reggelre ébredve pedig friss hóréteg borítja vastagon a főidet. Éjjel indult meg a havazás és tart szün • teíenül sürü, apró pelyhesben, nagy szomorúságára azoknak, akik utazni készülnek, mert kérdés, hogy az újabb nagy hóakadályban, ha elindulnak is, nem fognak-e útközben kényszerpihenőt tartani. A meteorológiai intézet jelentése szerint egész Dunántúlon havazik és további és erős hóesés várható. Fehér lesz a karácsony, az újév, de fehér lesz a január és az egész farsang is. Csengő szánok viszik majd a farsangi muiatozókaí és a iakadaimas meneteket. Szánkók hozzák a falu népét a városokba vásárolni, kell a kelengye, mely patyolat-fehér, mint a Sió, mert jön a farsang, a házasságkötések ideje. Olcsóbb lett azsi*'1 rendű sertés zsír í’40 P ért kapható». hentes m üzletében, Kossuth Lajos utca 3! Kiad® íixlcihotysség. A plébánia épületben levő kézimunka üzlet helyisége 1934. évi január hó 1-től kiadó Bővebb felvilágosítás az üzletben kap ható. mm 5&3KZS2 Karácsonyra már most vegye meg ajándékét! mmmmBBsss Efiypitr* „fcu&zfciwraiá»** í9WiirtfB|*a&&iinigíÉ hócipőt, Egypátr vizhataflsm. vadas», vagy korcsolya c»pftf9 BeggMjtsste divatta ::5 vagy félcipőt) ♦ ■ : : ■ . Hiheietle olcsó Divatáruk s Kalapok, férfi és női fehérneműk, bftrkeztyfik, legújabb divatul ntanicurekészletefc, finom kötött áruk a leg- nagyobb választékban helfen, a ái*ak! ... ,3 II aiVATCS-fi INOKBAN (V:&s«c;sházzal s z e sií b«n )