Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-24 / 290. szám
2 Zalamegyeí Újság 1933 december 24. A legutóbbi időben mind nagyobb méreteket ölt hazánk gyümölcstermelése és fogyasztása, továbbá exportja is ami nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen értéket jelent. Ezt a körülményt tovább ki kell használnunk és főleg a minőségi terme- j lést fokozni, azonfelül a ' mennyiséget is, lehetőleg újabb megterheltetések, újabb kiadások nélkül. Hazánk egy k legrégibb és legismertebb nyugatmagyarországi gyümölcstermelő vidéke, Kőszeg városa és környéke, mely átnyúlik Sopron megyébe is. Évtizedekre visz- szamenően tanulmányozva e város és vidéke gyümölcstermelését, megállapíthatjuk, hogy Kőszeg városának egyik legfőbb jövedelmi forrása régente is már a gyümölcs- termelés volt és az export a szomszédos Ausztriába. Azonban nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a kőszegiek nem elégedtek ineg az eredménnyel, hanem törekedtek azt fokozni, tökéle- tesbiteni. Ezt a törekvésüket egy véletlen segítette elő és oly szerencsésen, hogy azóta Kőszeg városa és vidéke e téren vezető szerepet játszik. Ugyanis chernelházi Chernél István, a világhírű ornitho- logus, Kőszeg szülötte és la- kósa, — aki madárvédelmi munkáival világhírre tett szert —, még 1902-ben alakította meg hazánkban az első, a kőszegi madárvédelmi egyesületet e sorok írójával egyetemben, ő csinálta meg a ma már törvényes alapon nyugvó „Madarak és fák napja“ intézményt, amely ma országunkban minden rendű és rangú iskolában kötelező ünnep és ezzel a madárvédelmet ethikai vonatkozásban is fontos tényezővé tette. Kezdetben a cél csak a mezőgazdaságilag hasznos madarak elszaporiíása volt, azoké a madaraké, amelyek állandóan nálunk tartózkodnak, pusztítják (főleg a gyümölcsösökben) káros rovarokat és igy elsősorban szolgálják a gyümölcstermelés ügyét, de pusztítják a mezőgazdaságilag (vetések stb.) nézve káros rovarokat, férgeket stb. Csakhamar azt tapasztalta mindenki, hogy fokozódik a gyümölcs mennyisége és lényegesen javul a gyümölcs minősége. Csakhamar az egész környék bele kapcsolódott e nemes munkába és híre ment a Kőszeg és vidéke gyümölcsének és egyszer csak azon vették észre magukat a kőszegiek, hogy mind nagyobb a kereslet az ott termett gyümölcs iránt, főleg a külföld részéről. Nem maradt el az ethikai hatás sem, amennyiben a diákság is beállt e nemes feladat szolgálatába, maga gyakorolta legjobban a madárvédelmet, felhasznált minden kedvező alkalmat, végre elérkezett a mozgalom oda, hogy a város minden jóra- való kertjében, gyümölcsösében nagyban folyt a gyakorlati madárvédelem, beszolgáltatták az emberek a sok madárkinzó eszközt, a fíóbert puskákat, gummi csúzlikat, megszűnt a madárfészkek kiszedése, a madarak kínzása, iéppel való fogása és ezzel karöltve elszaporodtak a madarak és a ligetek, berkek, gyümöicsöskertek. sétányok mind hangosabbak lettek a madárdaltól. Mindezt elértük a mesterséges fészekodvaknak nagy tömegben való kihelyezésével, a madarak rendszeres téli etetésével és madárvédelmi ültetvények létesítésével. Miután mindezt házilag csináltuk, nem jelentett ez megterhelést, de jelentett te- tetemes, észrevehető jövedelmet és a gyümölcstermelés fellendülését a gyümölcs minőségi javulását. Külön fejezetet érdemelne különösen a íaniíóság szempontjából a gyakorlati madárvédelem ethikai kihatása, de talán erről majd más alkalommal. Ezúttal csak röviden arra akarok rámutatni, hogy miképen állítsuk a ! gyakorlati madárvédelmet a gyümölcstermelés szolgálatába. Sok helyütt az országban kiirtották a ligeteket, cserjéseket, a trianoni béke folytán elvesztettük erdőségeinknek legnagyobb részét, tehát a madarak buvó s fészkelő helyeit. Maga a háború, a kommunizmus, az erkölcsök eldurvulása, igen sok madarat pusztított el és miután meggyérült fészkelő lehetőségük, számuk is feltűnően leapadt. Minded a hiányt mesterségesen kell pótolnunk. Elsősorban már most kell mesterséges fészkelőket kihelyezni az állandóan nálunk tartózkodó hasznos, rovarpusztitó madarak számára a különböző cinkék (szén, kék, barát, cinege,) csuszka, fakusz, barázdabillegető, nyaktekercs, kerti rozsdafarkú fülemüle, kormos, légykapó és kis fakopács, harkály számára.|Eze- ket a fészkelőket a madarak életszokásaihoz mérten kell megfelelő számban, nagyságban, távolságban és magasságban kihelyezni. A fészkelőkbe fürészport tenni, hogy ezzel mintegy utánozzuk a fa korhadt voltát, mert hisz közismert, hogy különösen a harkály kikopogtatja a fát és csak az odvas fát keresi ki magának. A fészkelőket lehetően fára helyezzük, délkeleti irányban a röpnyilást, vegyük körül tüskével, hogy macskák s más ragadozók ne férhessenek hozzá, ne nyugtalanítsák a költést. A madarakat már most kell a házak tájára szoktatni, kertjeinkbe a lugasokba, főleg gyümölcsösökbe, már most kell zsiradékkal avas dióval, disznóbőrkével, olajos magvakkal (napraforgó, tök, tengeri, len) odaszoktatni, csalogatni, hogy hirtelenüi bekövetkező ólmns, jeges eső, zúzmara, ne találja őket készületlenül.. Nem a hideg teszi őket tönkre, hanem az, hogy gyomruk üres és megdermednek, nincs, arai- szervezetóket fütse^ A sok zsiradék élénk anyagcserét idéz elő szervezetükben és igy nem dermednek meg, élénken mozognak és nem fagynak meg. A legtöbb madárhulíát váratlan jeges eső után találjuk. Ezzel az etetéssel odaszoktatok, ahol a legtöbb szolgálatot várjuk tőlük és, ha egyszer valahová odaszoktak, akkor percnyi pontossággal* jönnek meg, elvégzik rovai> irtó munkájukat felosztva maguk között a terepet és munka?, de azután oly precizitással végzik azt, hogy nincs az az emberi szem, az a szerszám, permetező szer, mely oly tökéletesen felelné és megsemmisítené a szabad szemmel egyáltalán nem látható réseken lévő férgeket, álcákat, petéket. Minden egyes madárnak más és más a szerepe, a fa más és más helyén végzi el munkáját és igy semmi rés nem marad eltitkoltan. Ha ebbe a munkába belekapcsoljuk megfelelő felügyelettel és vezetéssel a gyermeksereget, az csakhamar rabja lesz ennek, percnyi pontossággal fog felkelni — még a leghidegebb téli napon is, — sietni fog, hogy madarait megetesse és gyönyörFigyelem! Csakaz lesz szerencsés az Újesztendőben, aki a Szilveszter nagy kabaréestélyén ott lesz az IpartestUlet vendéglőjében. Nagy sze> rencse ajándékot kap min- ________den vendég.________ ködn i fog azok boldogságában, vidám kedvében, ugrálásában. Az a gyerek, aki egy zimankós téli napon, a jó meleg, fütött szoba ablakából végignézi munkájának gyümölcsét, szánalmat, irgalmat fog érezni az élőlények, Isten teremtményei iránt, annak leikéből kihal a durvaság, annak lelkében feltámad a természet iránti érzék, feltámad a vallásos érzés, az Isten iránti szeretet, Isten teremtményeinek megbecsülése és szeretete, de ebből a gyerekből a későbbiekben megfelelő vezetés mellett kialakul egy, a természet kincseit, igy a gyümölcsöt megbecsülő ember. E csak vázlatosan felsorolt példák is világosan bizonyítják, hogy a gyakorlati madárvédelem olyan eszköz kezünkben, mellyel fokozhatjuk a gyümölcstermelést minőségileg^ mennyiségileg* de ethikai szempontból is, egy olyan nevelő eszközt ad kezünkbe, mellyel többet érhetünk el, mint bármily fenyitő eszközzel. Nagyon eltérítene a tárgytól ennek további részletezése és épen asért, aki ezek iránt a dolgok iránt érdeklődik, megfelelő gyakorlati szakmunkákat beszerezhet az Országos Állatvédő' Egyesülettől (Budapest, IX., Ernő-u. 13,) a Magyar Madártani Központtól (Budapest, II., Hermann Ottó u. 15.), továbbá a Magyar Ornitholo- gusok Szövetségétől (Budapest, Vili., Baross-u. 13.) Megfelelő etetőket mindenki maga készíthet, bár annyira olcsók a gyárilag előállítottak, hogy nem érdemes vesződni velők. Kaphatók az állami felügyelet alatt álló Első Magyar Fészekodu- gyárban, Baranyakárászon, (Kühnel Márton), ugyanitt kaphatók a Madártani Központ előírása szerint készült fészekodvak is. (Dr. K—c.) Loden vadászkabát és Hubertus TÓTH szabónál. A gyakorlati madárvédelem a gyümölcstermelés szolgálatában.
