Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-16 / 259. szám

XVI. évfolyam 259. szám. ÄV*S 10 fillér 1933. November 16. CaCt5rt5k. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* érre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Régmúlt és a ma jelenségei. Nagy és örvendetes esemény megünneplésére készült Jeruzsá­lem városa Urunk 624. esztende* jében annak örömére, hogy a perzsáktól sikerült visszaszerezni Krisztus keresztjét, Herákiius csá­szár ünnepélyes körmenetben maga akarta a szent keresztet vállain Jeruzsálembe bevinni. Császári bíborba öltözve, arany­koronával fején vette vállaira a keresztet, de, amint a város kapu­jához ért, mintha földbegyökerez­tek volna lábai s egy láthatatlan titokzatos ető tartotta volna vissza, egy lépést sern tudott előre tenni s mozdulatlanul állott helyén. Az óriási népíömeg megdöb­benve nézte a történteket s nem tudta mire vélni a dolgot. Ekkor Zakariás, jeruzsálemi pátriárka egy, nyilván isteni sugallatra, a császár elé lépett s igy szólt: „Te bíborba s bársonyba öltöz­ködtél. mig az Üdvözítőnek csak szegényes ruhája volt; a te feje­det aranykorona disziti, mig Jé­zus íöviskoronát hordott; mindez nem illik ahoz az alázatossághoz, mellyel a Istenfia a keresztet Je­ruzsálem utcáin vállain vivé“. A császár erre leteszi a bibort, a koronát s levetvén saruit, megin­dult a szent kereszttel Jeruzsá lembe. Évek óta van a mi vállainkon is a gazdasági válság, a nélkülö­zés és szenvedés súlyos keresztje s keressük a kibontakozás, a sza­badulás útjait, de mintha minket is egy láthatatlan erő tartana vissza, nem tudunk csak egy lé­pést sem tenni előre a kibontako­zás, a javulás jobb jövője felé. Mert mig a társadalom 90 száza­léka a bajok és csapások súlya alatt roskadozik, nélkülöz, ron- gyoskodik s fázósan didereg, — a 10 százalék ma is bíborban, bársonyban ékeskedik s a leg­frissebb divat fantasztikus kreá­cióiban hivalkodik s kiáltja a vi­lágba : Jertek, éljünk a jelenvaló jókkal, koszoruzzuk meg magun­kat rózsákkal. .. Ennek a jólétben úszkáló 10 százalékos világnak is egy Zaka­riás pátriárkára volna szüksége, aki oda dörögné neki: ti bíborba vagytok öltözve és bársonyba s nem látjátok-e a szegény nélkü­lözők személyében, szegényes ru­háiban és rongyos öltözetében közietek járó üdvözítőt ? ! Mindez nem illik ahoz az alázatossághoz, mellyel az Istenfia a keresztet Je­ruzsálem utcáin vitte! Szegénységben, ruhátlanságban, nélkülözésben vergődik a társa­dalom nagyrésze s azok a keve­sek, akiknek még jut az élet ja­vaiból fényűző éietre és a divat szertelenségeire, gondolják meg: mindez nern illik ahoz az aláza­tossághoz, mellyel az Istenfia nemcsak Páris vadonában, nem­csak Budapest külvárosaiban, de úgyszólván az egész ország sze­gényeinek ruhátlanságában közöt­tünk jár. — Azok a kevesek te hát, akiknek még a jólétből gond­talan napjaik vannak, szállítsák le igényeiket, hogy asztaluk mor­zsáiból a szegényeknek is jusson. Tél küszöbéhez értünk el. Ilyen­kor a szegénység és nélkülözés kétszeresen fájó. Enyhítsen a fájó seben ki-ki tehetsége szerint. Ad­jon Isten sok Szent Mártont, aki Amién kapujában kettévágta ka­tonai köpenyét, hogy a didergő koldus fázó tagjait befödje vele. Azon éjjel megjelent neki Krisztus e szavakkal: Márton, e köpennyel fedtél be engem! A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt értekezletén Túri Béla a párt nevében válaszolt Gömbös miniszterelnöknek vasár­napi beszédére. Megállapította, hogy a vallási békét a keresz­ténypártnál és a katolikusoknál senki türelmesebben nern kezeli. Majd visszautasította azt a „ter­rort és azt a hangot“, ahogy a miniszterelnök a keresztény po­litikáról beszélt, mert a párt a keresztény politikát a nemzet alap­jának tartja. Ezután ezeket mon­dotta : — Felhozza a miniszterelnök a protestáns Németország példáját. Bocsánatot kérek, a magyar kato­licizmusnak nem lehet szemrehá­nyást tenni, hogy talán felekezet szerint ítéli meg az embereket, vagy az állam vezetőit. Mi élünk Horthy Miklós kormányzó ur uralma alatt közel 13 éve, ez a párt támogatta tiz évig azt a kor­mányt, amelynek a református Bethlen István állott az élén és senki kifogás! nem tett Gömbös Gyula kinevezése aikalmából az ő luteránus volta iránt. Minket ne akarjon tanítani más nemzetek példájával arra, mintha itt a val­lási békesség ellen a magyar ka­tolicizmus és a keresztény párt cselekednék valamit. — Mondotta a miniszterelnök ur, hogy zsidó, protestáns, kato­likus egyformán tagja a nemzet­nek. Ezt nem tagadta soha senki. Páris, november 15. Sarraut miniszterelnök a kamara éjszakai ülésén nyilatkozott a német-francia viszonyról. Élutasitotta a preventív háború gondolatát s örömét fejezte ki, De, ha mostani nagy mozdu­latlanságunkból valamikép elin­dulni akarunk a kibontakozás felé, az egész társadalomnak, az államnak is követnie kell Hérák- lius példáját. A boldog békeidők bíborát, pompáját s fényét a mai nagy szegénység már nem birja el. Be kell ismernünk, szegény ország lettünk, szegénységünkhöz nem illik a régi gazdagság bíbora. A ma életének jelenségei termé­szetes tünetek. De bennük is a digitus Deit, az Isten ujját kell felismernünk, mely tévedhetetle- nül jelöli meg az általános nagy nyomorból kivezető utat. Minden azon fordul meg, felismerjük-e j ezt az útmutató kezet ?! Németh János. Mi nem hirdettünk olyan fajpoli­tikát sem, amely „üsd a zsidót“ és hasonló jelszavakkal indult, de azt az egyenjogúságot igen is követeljük a nemzet vezetésében, hogy a katolicizmus a maga sú­lyához mérten érvényesüljön, Ne­künk nem tehet senki szemrehá­nyást, hogy a vallási békétlensé­get szítottuk volna. Neküak, ke­resztény politikusoknak, ezt a szemrehányást annál is inkább vissza kell utasítanunk, mert olyasvalaki hangoztatta, aki a ke­resztény politika hullámain ért oda, ahova elért. Egyenesen pe­csenyesütőknek nevezi a keresz­tény politikusokat. Azt mondja, azért nem mehet előre a nemzet ügye, mert mindig vannak törzs­főnökök és pártelnökök. Hát hol vannak azok a nagy ambíciók, amelyeket a keresztény párttal szemben felhozhat ? Hiszen itt senki sem verekedett államtitkári pozícióért, senki miniszterséget nem kívánt és a legtöbbször ott is hagyta, amikor már nem tu­dott kitérni előle. Ez riem az a hang, amellyel a nemzeti egység ügyeit szolgálni lehet. Emiatt érzem a keresztény politikát és a keresztény politikusokat, akik év­tizedeken keresztül mocsoktalanul, tisztességgel állnak az ügy szol­gálatában, megbántva és sértőnek találom, hogy azokat bármilyen álarcban valaki ki merje pellen- gérezni. hogy a kamara is egyhangúan állást foglalt ilyen gondolat ellen. Évek óta dolgozunk — folytatta — a biztonság megszervezésén és biztonságunkat nem engedjük meggyengiteni. Csak bizonyos feltételek mellett szerelünk le. A francia anyák nyugodtan alhatnak, mert megvan a kellő erkölcsi és katonai erőnk határaink megvé­déséhez. Nyiltan szólok Hitlerhez: Mi is akarjuk a megértést. Nem akarjuk Németországot sem fenye­getni, sem sanyargatni, sem meg­alázni. Azt akarjuk, hogy Német­ország megtalálja méltó helyét a nemzetek békés közösségében. Megértjük Németország szenvedé­seit. Bizonysága ennek, hogy soha nem zárkóztunk el Német­ország gazdasági érdekei elől s a francia külkereskedelmi mérleg egymilliárd frank hiánnyal zárult Németország javára. A Németországgal való tárgya­lások megkezdésének két feltétele van. Az egyik, hogy a nemzet­közi nyilvánosság előtt vagyunk hajlandók tárgyalni. Tanukat aka­runk. A második feltétel, hogy előzőleg tudni akarjuk, miről fo­gunk tárgyalni. Ezért Németor­szágnak a rendes diplomáciai utat kel! követnie. Térjen vissza Németország Genfbe. Mi feltétlen ott maradunk. A miniszterelnök végül felve­tette a bizalmi kérdést, s a ka­mara meg is adta a bizalmi nyi­latkozatot. A miniszterelnök után Franklin Bouillon képviselő ezekkel a sza­vakkal fordult a miniszterelnök­höz: Ön továbbra is bízik Genf fontosságában. Mussolininek nem ez a véleménye. A duce úgy véle­kedik, hogy Népszövetség elvesz­tette minden politikai jelentőségét. Páris, november 15. Az Intran- sigeant azt irja, hogy a német választások hatása alatt London és Róma ismét hatni fog Párisra, hogy egyezzék bele Németország katonai egyenjogúságába. Francia- ország dilemma elé kerül: vagy hozzájárul az egyenjogúsághoz és ezzel a békerevizióhoz vagy kitart álláspontja mellett. Az utóbbi eset­ben azonban elszigetelődés lesz a sorsa az angol-olasz-német blok­kal szemben. Genf, november 15. Henderson lemondott a leszerelési konferencia elnökségéről az értekezlet kilátás- talansága miatt és most nincs rá remény, hogy az értekezlet belát­ható időn belül folytathassa mun­káját. __________ Bo rszindikátus alakul. Hir szerint a külkereskedelmi hivatal azokat a termelőket és pinceszövetkezeteket, akik boraik­kal a felszabaduló amerikai piac felé törekszenek, szindikátusba akarja tömöríteni. A szindikátus előmunkálatai hir szerint már előrehaladott állapotban vannak. A tervezet szerint a termelők állami márkakedvezmény­ben és fuvarvisszatéritésben fog­nak részesülni. Szakemberek sze­rint a nehéz magyar borok, ame­A kereszténypárt éles válasza a miniszterelnöknek. A francia miniszterelnök békéshangu beszédében visszautasította a védelmi háború gondolatát. Genfbe hívja tárgyalni Németországot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom