Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-16 / 259. szám
XVI. évfolyam 259. szám. ÄV*S 10 fillér 1933. November 16. CaCt5rt5k. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* érre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Régmúlt és a ma jelenségei. Nagy és örvendetes esemény megünneplésére készült Jeruzsálem városa Urunk 624. esztende* jében annak örömére, hogy a perzsáktól sikerült visszaszerezni Krisztus keresztjét, Herákiius császár ünnepélyes körmenetben maga akarta a szent keresztet vállain Jeruzsálembe bevinni. Császári bíborba öltözve, aranykoronával fején vette vállaira a keresztet, de, amint a város kapujához ért, mintha földbegyökereztek volna lábai s egy láthatatlan titokzatos ető tartotta volna vissza, egy lépést sern tudott előre tenni s mozdulatlanul állott helyén. Az óriási népíömeg megdöbbenve nézte a történteket s nem tudta mire vélni a dolgot. Ekkor Zakariás, jeruzsálemi pátriárka egy, nyilván isteni sugallatra, a császár elé lépett s igy szólt: „Te bíborba s bársonyba öltözködtél. mig az Üdvözítőnek csak szegényes ruhája volt; a te fejedet aranykorona disziti, mig Jézus íöviskoronát hordott; mindez nem illik ahoz az alázatossághoz, mellyel a Istenfia a keresztet Jeruzsálem utcáin vállain vivé“. A császár erre leteszi a bibort, a koronát s levetvén saruit, megindult a szent kereszttel Jeruzsá lembe. Évek óta van a mi vállainkon is a gazdasági válság, a nélkülözés és szenvedés súlyos keresztje s keressük a kibontakozás, a szabadulás útjait, de mintha minket is egy láthatatlan erő tartana vissza, nem tudunk csak egy lépést sem tenni előre a kibontakozás, a javulás jobb jövője felé. Mert mig a társadalom 90 százaléka a bajok és csapások súlya alatt roskadozik, nélkülöz, ron- gyoskodik s fázósan didereg, — a 10 százalék ma is bíborban, bársonyban ékeskedik s a legfrissebb divat fantasztikus kreációiban hivalkodik s kiáltja a világba : Jertek, éljünk a jelenvaló jókkal, koszoruzzuk meg magunkat rózsákkal. .. Ennek a jólétben úszkáló 10 százalékos világnak is egy Zakariás pátriárkára volna szüksége, aki oda dörögné neki: ti bíborba vagytok öltözve és bársonyba s nem látjátok-e a szegény nélkülözők személyében, szegényes ruháiban és rongyos öltözetében közietek járó üdvözítőt ? ! Mindez nem illik ahoz az alázatossághoz, mellyel az Istenfia a keresztet Jeruzsálem utcáin vitte! Szegénységben, ruhátlanságban, nélkülözésben vergődik a társadalom nagyrésze s azok a kevesek, akiknek még jut az élet javaiból fényűző éietre és a divat szertelenségeire, gondolják meg: mindez nern illik ahoz az alázatossághoz, mellyel az Istenfia nemcsak Páris vadonában, nemcsak Budapest külvárosaiban, de úgyszólván az egész ország szegényeinek ruhátlanságában közöttünk jár. — Azok a kevesek te hát, akiknek még a jólétből gondtalan napjaik vannak, szállítsák le igényeiket, hogy asztaluk morzsáiból a szegényeknek is jusson. Tél küszöbéhez értünk el. Ilyenkor a szegénység és nélkülözés kétszeresen fájó. Enyhítsen a fájó seben ki-ki tehetsége szerint. Adjon Isten sok Szent Mártont, aki Amién kapujában kettévágta katonai köpenyét, hogy a didergő koldus fázó tagjait befödje vele. Azon éjjel megjelent neki Krisztus e szavakkal: Márton, e köpennyel fedtél be engem! A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt értekezletén Túri Béla a párt nevében válaszolt Gömbös miniszterelnöknek vasárnapi beszédére. Megállapította, hogy a vallási békét a kereszténypártnál és a katolikusoknál senki türelmesebben nern kezeli. Majd visszautasította azt a „terrort és azt a hangot“, ahogy a miniszterelnök a keresztény politikáról beszélt, mert a párt a keresztény politikát a nemzet alapjának tartja. Ezután ezeket mondotta : — Felhozza a miniszterelnök a protestáns Németország példáját. Bocsánatot kérek, a magyar katolicizmusnak nem lehet szemrehányást tenni, hogy talán felekezet szerint ítéli meg az embereket, vagy az állam vezetőit. Mi élünk Horthy Miklós kormányzó ur uralma alatt közel 13 éve, ez a párt támogatta tiz évig azt a kormányt, amelynek a református Bethlen István állott az élén és senki kifogás! nem tett Gömbös Gyula kinevezése aikalmából az ő luteránus volta iránt. Minket ne akarjon tanítani más nemzetek példájával arra, mintha itt a vallási békesség ellen a magyar katolicizmus és a keresztény párt cselekednék valamit. — Mondotta a miniszterelnök ur, hogy zsidó, protestáns, katolikus egyformán tagja a nemzetnek. Ezt nem tagadta soha senki. Páris, november 15. Sarraut miniszterelnök a kamara éjszakai ülésén nyilatkozott a német-francia viszonyról. Élutasitotta a preventív háború gondolatát s örömét fejezte ki, De, ha mostani nagy mozdulatlanságunkból valamikép elindulni akarunk a kibontakozás felé, az egész társadalomnak, az államnak is követnie kell Hérák- lius példáját. A boldog békeidők bíborát, pompáját s fényét a mai nagy szegénység már nem birja el. Be kell ismernünk, szegény ország lettünk, szegénységünkhöz nem illik a régi gazdagság bíbora. A ma életének jelenségei természetes tünetek. De bennük is a digitus Deit, az Isten ujját kell felismernünk, mely tévedhetetle- nül jelöli meg az általános nagy nyomorból kivezető utat. Minden azon fordul meg, felismerjük-e j ezt az útmutató kezet ?! Németh János. Mi nem hirdettünk olyan fajpolitikát sem, amely „üsd a zsidót“ és hasonló jelszavakkal indult, de azt az egyenjogúságot igen is követeljük a nemzet vezetésében, hogy a katolicizmus a maga súlyához mérten érvényesüljön, Nekünk nem tehet senki szemrehányást, hogy a vallási békétlenséget szítottuk volna. Neküak, keresztény politikusoknak, ezt a szemrehányást annál is inkább vissza kell utasítanunk, mert olyasvalaki hangoztatta, aki a keresztény politika hullámain ért oda, ahova elért. Egyenesen pecsenyesütőknek nevezi a keresztény politikusokat. Azt mondja, azért nem mehet előre a nemzet ügye, mert mindig vannak törzsfőnökök és pártelnökök. Hát hol vannak azok a nagy ambíciók, amelyeket a keresztény párttal szemben felhozhat ? Hiszen itt senki sem verekedett államtitkári pozícióért, senki miniszterséget nem kívánt és a legtöbbször ott is hagyta, amikor már nem tudott kitérni előle. Ez riem az a hang, amellyel a nemzeti egység ügyeit szolgálni lehet. Emiatt érzem a keresztény politikát és a keresztény politikusokat, akik évtizedeken keresztül mocsoktalanul, tisztességgel állnak az ügy szolgálatában, megbántva és sértőnek találom, hogy azokat bármilyen álarcban valaki ki merje pellen- gérezni. hogy a kamara is egyhangúan állást foglalt ilyen gondolat ellen. Évek óta dolgozunk — folytatta — a biztonság megszervezésén és biztonságunkat nem engedjük meggyengiteni. Csak bizonyos feltételek mellett szerelünk le. A francia anyák nyugodtan alhatnak, mert megvan a kellő erkölcsi és katonai erőnk határaink megvédéséhez. Nyiltan szólok Hitlerhez: Mi is akarjuk a megértést. Nem akarjuk Németországot sem fenyegetni, sem sanyargatni, sem megalázni. Azt akarjuk, hogy Németország megtalálja méltó helyét a nemzetek békés közösségében. Megértjük Németország szenvedéseit. Bizonysága ennek, hogy soha nem zárkóztunk el Németország gazdasági érdekei elől s a francia külkereskedelmi mérleg egymilliárd frank hiánnyal zárult Németország javára. A Németországgal való tárgyalások megkezdésének két feltétele van. Az egyik, hogy a nemzetközi nyilvánosság előtt vagyunk hajlandók tárgyalni. Tanukat akarunk. A második feltétel, hogy előzőleg tudni akarjuk, miről fogunk tárgyalni. Ezért Németországnak a rendes diplomáciai utat kel! követnie. Térjen vissza Németország Genfbe. Mi feltétlen ott maradunk. A miniszterelnök végül felvetette a bizalmi kérdést, s a kamara meg is adta a bizalmi nyilatkozatot. A miniszterelnök után Franklin Bouillon képviselő ezekkel a szavakkal fordult a miniszterelnökhöz: Ön továbbra is bízik Genf fontosságában. Mussolininek nem ez a véleménye. A duce úgy vélekedik, hogy Népszövetség elvesztette minden politikai jelentőségét. Páris, november 15. Az Intran- sigeant azt irja, hogy a német választások hatása alatt London és Róma ismét hatni fog Párisra, hogy egyezzék bele Németország katonai egyenjogúságába. Francia- ország dilemma elé kerül: vagy hozzájárul az egyenjogúsághoz és ezzel a békerevizióhoz vagy kitart álláspontja mellett. Az utóbbi esetben azonban elszigetelődés lesz a sorsa az angol-olasz-német blokkal szemben. Genf, november 15. Henderson lemondott a leszerelési konferencia elnökségéről az értekezlet kilátás- talansága miatt és most nincs rá remény, hogy az értekezlet belátható időn belül folytathassa munkáját. __________ Bo rszindikátus alakul. Hir szerint a külkereskedelmi hivatal azokat a termelőket és pinceszövetkezeteket, akik boraikkal a felszabaduló amerikai piac felé törekszenek, szindikátusba akarja tömöríteni. A szindikátus előmunkálatai hir szerint már előrehaladott állapotban vannak. A tervezet szerint a termelők állami márkakedvezményben és fuvarvisszatéritésben fognak részesülni. Szakemberek szerint a nehéz magyar borok, ameA kereszténypárt éles válasza a miniszterelnöknek. A francia miniszterelnök békéshangu beszédében visszautasította a védelmi háború gondolatát. Genfbe hívja tárgyalni Németországot.
