Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-16 / 259. szám
Zalamegyel disag 1933 novemeber 16. Kéthénapi fogházra ítélték Trettina Jenét. lyek a tengeri szállítást bírják, szép kilátással vehetik fel a versenyt, ha Amerika a bor behozatali tilalmat valószínűen még a karácsonyi ünnepek előtt fel fogja függeszteni. Zalai méhészet Rovatvezető : ifj. Sztankovszky Imre a Z. M. E. elnöke. Ültessünk mézelőfákat. A sikeres méhészkedés alapfeltétele a jó méhlegelő és a kedvező időjárás. Nem e kettőn múlik minden, vannak más igen fontos követelmények is, mint pl. a méhész rátermettsége, a jó méhlakás, némi tőke és megfelelő értékesítés, — állítjuk azonban, hogy a jó méh- legelőt semmi nem pótolhatja, enélkül minden fáradozás hiábavaló. Ennek ellenére azt látjuk, hogy méhészeink, különösen a kezdők, ezt az alapvető szempontot nem méltatják kellő figyelemre, miközben meddő kaptár- és keretvitákat folytatnak, a méhlegelő- ről megfeledkeznek és a kaptár üresen marad. Az olyan vidéken, ahol az akác adja a nagyhordást és rajta kívül egyéb bő nektárforrás nincs is — ilyen Zala jó része — a méhészkedés csak szerencsejáték. Kockára van téve a méhész egész évi munkájának eredménye, mert minden attól függ, hogy az akác 8—14 napi virágzása, (ha ugyan az előbb már el nem fagyott) miként sikerül. Hűvös, szeles, esős időjárás esetén, ami ebben az évszakban épen nem ritkaság, szegényesek lesznek a mézkamrák; a méhcsalád, ha a nyarat át is huzza, a téli élelmét már betakarni nem tudja. Sajnálatos példa erre az idei esztendő, midőn az akáchordás a szeszélyes tavaszi időjárás miatt nem volt kielégítő, ugyannyira, hogy méhészeink nemhogy mézet tudtak volna eladni, de méhcsaládaikat szükségetetésben részesíteni voltak kénytelenek. Önként adódik a gondolat, — ha már az időjárás esélyeitől nem is tudjuk függetleníteni magunkat, hogy vidékünknek egyhordásu jeliegét megváltoztassuk, illetve méheinknek kiadós nyári és őszi hordási lehetőséget biztosítsunk, miáltal méhészkedésünket biztosabb alapokra fektethetnénk. A megoldás tehát: állandó méhlegelö létesítése, mely cél érdekében minden emberileg lehetőt meg keli tennünk, ha az amúgy is súlyos viszonyaink közölt boldogulni akarunk. Bizonyos, hogy nehéz, évekre nyúló munka lesz ez, de nem kivihetetlen és semmiesetre sem eredménytelen. Hatóságnak, egyesületnek, egyesnek keményen ösz- sze kell fogni, hogy sikert érhessünk el. Egyesületünk — Zalavármegye Méhészegyesülete — legutóbb előterjesztéssel fordult Zalavármegye alispánjához, kérve oly szabályrendelet megalkotását, mely pa- rancsolóan előírná a közutaknak mézelő fákkal való tervszerű szegélyültetését, ugyancsak a mézelő faegyedeknek a községi faiskolákba való feltételét. Beadványunkban felsoroltuk mindazon fanemeket, melyek utszéli fásításra szám- bajöhetnek. Őméltóságaga személyesen is előadott kérelmet jóaka- ratú megértéssel fogadta és a lehetőséghez mérten kilátásba helyezte támogatását. (Folyt, köv.) Budapest, november 15. Az utóbbi sokat szerepelt Trettina Jenő a Magyarság egy régebbi számában azt irta, hogy Borbély- Maczky Emil borsodi főispán, mint a háziipari szövetkezet elnöke a szövetkezettől kölcsönt vett fel, s ennek fedezete elértéktelenedett. Továbbá azt állította, A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság elhatározta, hogy azokban a községekben, amelyekben iskola nincs s amelyek távol feküsznek az iskolával rendelkező községektől, a három téli hónapban elemi ismeretterjesztő tanfolyamot rendez. A tanfolyamon résztvehetnek azok a tanköteles gyermekek, akik részint a kellemetlen idő, részint ruha-, lábbeli hiány miatt nem látogathatják a távol fekvő iskolát, — valamint felnőttek is. A tanfolyamok vezetését a bizottság állás- nélküli férfitanerőkre bízza, akiket az állami helyettestanitókat megillető díjazásban részesít. Helyiségről, annak berendezéséről, fűtéséről és tisztogatásáról az illető Ezt az indokolást mondta ki a királyi tábla abban a perben, amelyet egy kekszgyár indított egy ostyasütő eilen. A kekszgyár még 1930 ban elhatározta, hogy ostyából készült hollandi babát hoz forgalomba. Ezt a kreációt habbal és csokoládéval töltve 20 fillérért árusította. A gyár később tömegesen kapta a panaszokat, hogy csak a nagyobb, 23 filléres babák jók és Ízletesek, a kisebb babák, amelyeknek 10 fillér az ára, rossz, silány, izetlen anyagból készültek, úgyhogy azok teljesen ehetetlenek voltak. A kisebb babákat „Jancsi és Juliska“ név alatt egy ostyakészilő hozta forgalomba, silány minőségben. A kekszgyár tisztességtelen verseny miatt indított eljárást az osíya- készitő ellen, akinek a védekezése az volt, hogy az ő babája nem azonos a kekszgyár készítményeivel és attól már az első pillanatban megkülönböztethető. Azzal is Horváth István (Furu), a hírhedt betörő cigány, aki végigfosztogatta a Dunántúlt s akit a tavasszal a zalaegerszegi törvényszék 6 évi szigorított dologházra ítélt, ma ismét szerepelt a bíróság előtt. Ezúttal azonban nem mint vádlott, hanem tanúként. A vádlottak Furu orgazdái voltak, akik az első tárgyaláson nem jelentek meg s ezért csendőrök vezették elő őket Alsódunántúl különböző községeiből. Tizenkét hogy a főispán 50 ezer pengővel nem számolt el. A főispán pert indított Trettina ellen, akinek ügyét ma tárgyalta a budapesti törvényszék. Trettina bizonyítani nem tudott, s igy a bíróság 2 hónapi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és 2 ezer P vagyoni kártérítésre ítélte. község gondoskodik. Azok a férfitanerők, akik ilyen tanfolyamnak vezetésére vállalkoznak, Bődy Zoltán alispánhoz, mint a népművelési bizottság elnökéhez címzett bélyegtelen kérvényüket sürgősen adják be a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság titkári hivatalában. A bizottság ezzel az intézkedésével kulturális és szociális célokat szolgál: biztosítja azoknak a tanköteles gyermekeknek tanítását, akik más községekben fekvő iskolákba az emlitett okok miatt nem járhatnak s biztosítja egyben a felnőttek oktatását is, másrészt pedig három hónapra keresethez juttat néhány állásnélküli tanítót. A tett önmagát dicséri. védekezett, hogy Jancsi és Juliska név alatt védjegyeztette ő is az áruját. A törvényszék Ítéletében elutasította a kekszgyár keresetét, azzal az indokolással, hogy a babák alakjukban, nagyságukban, díszítésükben, annyira eltérőek, annyira mások, hogy azokat összetéveszteni nem lehet. A kekszgyáros megfelebbezte a királyi táblához a törvényszék Ítéletét. A tábla meg is változtatta a törvényszék döntését, s megállapította a tisztességtelen verseny tényét és az osiyakészitőt Ítéletében arra kötelezte, hogy az utánzást azonnal hagyja abba és a kekszgyár kárát térítse meg. A tábla ítéletében kimondta, hogy az ostyababák ötlete a kekszgyáré volt, ez hozta forgalomba először az ostyababákat és igy az üzleti ötlet vagyon, értékkel bir, s annak kisajátítása és a vele kapcsolatos ! előirt utánzása tilos cselekmény, | amely a jó erkölcsökbe ütközik. csendőr jelent meg, akiket a tárgyalás megkezdése előtt a folyosón Furu mint régi ismerősöket üdvözölt. A megbilincselt cigány rámutatott láncára s kijelentette, hogy a csendőrök segítették hozzá, de azért nem haragszik rájuk, mert a betörő meg a csendőr mindig megértik egymást. Aztán a régi „szép“ időkről humorizált, amikor még szabadon garázdálkodhatott. A „szabadság“ szó fölött el is érzékenyült, de hamarosan megvigaszíalódott azzal, hogy majd jól viseli magát és akkor hat év múlva kiszabadul. Negyed tízkor feltűnt a folyosón a tárgyaló terembe tartó királyi ügyész. Furu kihúzta magát és igen illedelmes meghajlással köszöntötte, majd komolyan megjegyezte, hogy a kir. ügyésznek is része van az ő hat esztendejében. Fél tiz órakor megkezdődött a tárgyalás és bevonultak a vádlottak : özv. Hencz Györgyné 53 éves döbrőközi, veje, Pap János 28 éves mecsekszabolcsi, Molnár Mártonné 70 éves, döbrőközi, Bencs Mátyásné 73 éves, fiadi, Lakatos Ádámné 55 éves és leánya Gizella 21 éves németladi, Szilvás Józsefné 21 éves taszári, Szép Józsefné 50 éves cserszegtomaji, Parragi Ilona 47 éves keszthelyi és Torma Mihályné 45 éves döbrőközi lakósok. A vád ellenük : orgazdaság. Elsőnek Parragi Ilona, keszthelyi vendéglői cselédet hallgatták ki. Ö Kaposmérőn volt egy hétig, Furu egy barátjával állított be hozzájuk azzal, hogy Pestről olcsó portékát hoztak s fölszólították, hogy adja el azokat. Éjszaka ment el a két cigány s neki ajándékba egy viseltes kendőt adtak, amit Hévizén a csendőrök vettek el tőle. H e n c z n é nagy bőbeszédűséggel adta elő, hogyan jelentek meg nála három ízben Furuék. Vittek élelmiszereket, ruhanemüe- ket, bort, kényszeriíették őt, hogy készítse el az eledeleket s ő, aki aki az erdőszélen lakik, engedelmeskedett, mert legyilkolással fenyegették. A lopott ruhanemüek javát kiválogatták, a javát elvitték, a selejteseket vejével, Pap Jánossal együtt, Furu kivitte az erdőbe, hol elásták azokat. A németes ruhákra, miket Kurdon loptak, azt mondták, alakítsák át, hogy rá ne ismerjenek. Mindenre kény- szeiitették őket. Veje, Pap János majdnem ugyanazt vallja, mint anyósa. A többiek már kevesebbet mondtak s többé-kevésbé bűnösnek érzik magukat, mert nem tettek följelentést, de ezt azzal indokolják, hogy féltek, mivel Furu nem is egyszer revolvert fogott rájok és lelő véssél fenyegette őket. Az öreg Bencsné 10 pengőért vett a betörőktől zsírt. Először tisztességes kereskedőknek nézte őket s azt mondotta nekik, hogy zsirra van szüksége. Azért, mikor odavitték, kénytelen volt megvenni, bár akkor már tudta, kikkel van dolga, de ellenkezni nem mert, mivel félt, hogy meggyilkolják. A vádlottak kihallgatása után sor került F u r u n a k, mint tanúnak a kihallgatására. Megbilincselve vezette be őt a fogházőr. Furu szerencsés jónapot kívánt, majd vigyázz állásban megállt a bíróság előtt. Kovács János dr. elnök kö • zölte vele, hogy most tanúként hallgatják, mire Furu azt válaszolta, hogy tudomásul vette. Az elnöknek arra a kérdésére, miféle jelvényt visei, igy felelt: „Aki rekordbetöréseket csinál, annak jelvény jár.“ Az elnök további kérdéseire bátran és komolyan válaszolgatott. Elmondotta, hogy Parragi Ilonának egy kendőt adott, de a leány nem tudta, hogy az lopott holmi. Hencz Az iskolánkivüli népművelési bizottság a téli hónapokra keresethez juttat néhány állásnélküli tanitót. Pereskedés „Jancsi és Juliska“ körűi. A jól bevált üzleti ötlet kopirozása tisztességtelen verseny. n_ni-u-u-ij->i—i-v— — »*»*****■ Horváth Furu orgazdái a törvényszék előtt. Furut mint tanút hallgatták ki. — Szépen elmondta! mit tud mindegyik vádlottról. A törvényszék Ítélete
