Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-16 / 259. szám

Zalamegyel disag 1933 novemeber 16. Kéthénapi fogházra ítélték Trettina Jenét. lyek a tengeri szállítást bírják, szép kilátással vehetik fel a ver­senyt, ha Amerika a bor behoza­tali tilalmat valószínűen még a karácsonyi ünnepek előtt fel fogja függeszteni. Zalai méhészet Rovatvezető : ifj. Sztankovszky Imre a Z. M. E. elnöke. Ültessünk mézelőfákat. A sikeres méhészkedés alapfeltétele a jó méhlegelő és a kedvező idő­járás. Nem e kettőn múlik min­den, vannak más igen fontos kö­vetelmények is, mint pl. a méhész rátermettsége, a jó méhlakás, némi tőke és megfelelő értékesítés, — állítjuk azonban, hogy a jó méh- legelőt semmi nem pótolhatja, enélkül minden fáradozás hiába­való. Ennek ellenére azt látjuk, hogy méhészeink, különösen a kezdők, ezt az alapvető szempon­tot nem méltatják kellő figyelemre, miközben meddő kaptár- és ke­retvitákat folytatnak, a méhlegelő- ről megfeledkeznek és a kaptár üresen marad. Az olyan vidéken, ahol az akác adja a nagyhordást és rajta kívül egyéb bő nektárforrás nincs is — ilyen Zala jó része — a méhész­kedés csak szerencsejáték. Koc­kára van téve a méhész egész évi munkájának eredménye, mert min­den attól függ, hogy az akác 8—14 napi virágzása, (ha ugyan az előbb már el nem fagyott) miként sikerül. Hűvös, szeles, esős időjárás esetén, ami ebben az év­szakban épen nem ritkaság, sze­gényesek lesznek a mézkamrák; a méhcsalád, ha a nyarat át is huzza, a téli élelmét már beta­karni nem tudja. Sajnálatos példa erre az idei esztendő, midőn az akáchordás a szeszélyes tavaszi időjárás miatt nem volt kielégítő, ugyannyira, hogy méhészeink nemhogy mézet tudtak volna el­adni, de méhcsaládaikat szükség­etetésben részesíteni voltak kény­telenek. Önként adódik a gondolat, — ha már az időjárás esélyeitől nem is tudjuk függetleníteni magunkat, hogy vidékünknek egyhordásu jeliegét megváltoztassuk, illetve méheinknek kiadós nyári és őszi hordási lehetőséget biztosítsunk, miáltal méhészkedésünket bizto­sabb alapokra fektethetnénk. A megoldás tehát: állandó méhlegelö létesítése, mely cél érdekében minden emberileg lehetőt meg keli tennünk, ha az amúgy is súlyos viszonyaink közölt boldo­gulni akarunk. Bizonyos, hogy nehéz, évekre nyúló munka lesz ez, de nem kivihetetlen és semmiesetre sem eredménytelen. Hatóságnak, egye­sületnek, egyesnek keményen ösz- sze kell fogni, hogy sikert ér­hessünk el. Egyesületünk — Zalavármegye Méhészegyesülete — legutóbb elő­terjesztéssel fordult Zalavármegye alispánjához, kérve oly szabály­rendelet megalkotását, mely pa- rancsolóan előírná a közutaknak mézelő fákkal való tervszerű sze­gélyültetését, ugyancsak a mézelő faegyedeknek a községi faisko­lákba való feltételét. Beadványunk­ban felsoroltuk mindazon faneme­ket, melyek utszéli fásításra szám- bajöhetnek. Őméltóságaga szemé­lyesen is előadott kérelmet jóaka- ratú megértéssel fogadta és a le­hetőséghez mérten kilátásba he­lyezte támogatását. (Folyt, köv.) Budapest, november 15. Az utóbbi sokat szerepelt Trettina Jenő a Magyarság egy régebbi számában azt irta, hogy Borbély- Maczky Emil borsodi főispán, mint a háziipari szövetkezet el­nöke a szövetkezettől kölcsönt vett fel, s ennek fedezete elér­téktelenedett. Továbbá azt állította, A vármegyei iskolánkivüli nép­művelési bizottság elhatározta, hogy azokban a községekben, amelyekben iskola nincs s ame­lyek távol feküsznek az iskolával rendelkező községektől, a három téli hónapban elemi ismeretter­jesztő tanfolyamot rendez. A tan­folyamon résztvehetnek azok a tanköteles gyermekek, akik részint a kellemetlen idő, részint ruha-, lábbeli hiány miatt nem látogat­hatják a távol fekvő iskolát, — valamint felnőttek is. A tanfolya­mok vezetését a bizottság állás- nélküli férfitanerőkre bízza, akiket az állami helyettestanitókat meg­illető díjazásban részesít. Helyi­ségről, annak berendezéséről, fű­téséről és tisztogatásáról az illető Ezt az indokolást mondta ki a királyi tábla abban a perben, amelyet egy kekszgyár indított egy ostyasütő eilen. A kekszgyár még 1930 ban elhatározta, hogy ostyából készült hollandi babát hoz forgalomba. Ezt a kreációt habbal és csokoládéval töltve 20 fillérért árusította. A gyár később tömegesen kapta a panaszokat, hogy csak a nagyobb, 23 filléres babák jók és Ízletesek, a kisebb babák, amelyeknek 10 fillér az ára, rossz, silány, izetlen anyag­ból készültek, úgyhogy azok tel­jesen ehetetlenek voltak. A kisebb babákat „Jancsi és Juliska“ név alatt egy ostyakészilő hozta for­galomba, silány minőségben. A kekszgyár tisztességtelen verseny miatt indított eljárást az osíya- készitő ellen, akinek a védekezése az volt, hogy az ő babája nem azonos a kekszgyár készítményei­vel és attól már az első pillanat­ban megkülönböztethető. Azzal is Horváth István (Furu), a hír­hedt betörő cigány, aki végig­fosztogatta a Dunántúlt s akit a tavasszal a zalaegerszegi törvény­szék 6 évi szigorított dologházra ítélt, ma ismét szerepelt a bíró­ság előtt. Ezúttal azonban nem mint vádlott, hanem tanúként. A vádlottak Furu orgazdái voltak, akik az első tárgyaláson nem je­lentek meg s ezért csendőrök vezették elő őket Alsódunántúl különböző községeiből. Tizenkét hogy a főispán 50 ezer pengő­vel nem számolt el. A főispán pert indított Trettina ellen, aki­nek ügyét ma tárgyalta a buda­pesti törvényszék. Trettina bizo­nyítani nem tudott, s igy a bí­róság 2 hónapi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és 2 ezer P vagyoni kártérítésre ítélte. község gondoskodik. Azok a férfi­tanerők, akik ilyen tanfolyamnak vezetésére vállalkoznak, Bődy Zoltán alispánhoz, mint a nép­művelési bizottság elnökéhez cím­zett bélyegtelen kérvényüket sür­gősen adják be a vármegyei isko­lánkivüli népművelési bizottság titkári hivatalában. A bizottság ezzel az intézkedé­sével kulturális és szociális célo­kat szolgál: biztosítja azoknak a tanköteles gyermekeknek tanítását, akik más községekben fekvő is­kolákba az emlitett okok miatt nem járhatnak s biztosítja egyben a felnőttek oktatását is, másrészt pedig három hónapra keresethez juttat néhány állásnélküli tanítót. A tett önmagát dicséri. védekezett, hogy Jancsi és Juliska név alatt védjegyeztette ő is az áruját. A törvényszék Ítéletében elutasította a kekszgyár keresetét, azzal az indokolással, hogy a babák alakjukban, nagyságukban, díszítésükben, annyira eltérőek, annyira mások, hogy azokat össze­téveszteni nem lehet. A keksz­gyáros megfelebbezte a királyi táblához a törvényszék Ítéletét. A tábla meg is változtatta a törvény­szék döntését, s megállapította a tisztességtelen verseny tényét és az osiyakészitőt Ítéletében arra kötelezte, hogy az utánzást azon­nal hagyja abba és a kekszgyár kárát térítse meg. A tábla ítéleté­ben kimondta, hogy az ostya­babák ötlete a kekszgyáré volt, ez hozta forgalomba először az ostyababákat és igy az üzleti ötlet vagyon, értékkel bir, s annak ki­sajátítása és a vele kapcsolatos ! előirt utánzása tilos cselekmény, | amely a jó erkölcsökbe ütközik. csendőr jelent meg, akiket a tár­gyalás megkezdése előtt a folyo­són Furu mint régi ismerősöket üdvözölt. A megbilincselt cigány rámutatott láncára s kijelentette, hogy a csendőrök segítették hozzá, de azért nem haragszik rájuk, mert a betörő meg a csendőr mindig megértik egymást. Aztán a régi „szép“ időkről humorizált, amikor még szabadon garázdál­kodhatott. A „szabadság“ szó fölött el is érzékenyült, de hama­rosan megvigaszíalódott azzal, hogy majd jól viseli magát és akkor hat év múlva kiszabadul. Negyed tízkor feltűnt a folyosón a tárgyaló terembe tartó királyi ügyész. Furu kihúzta magát és igen illedelmes meghajlással kö­szöntötte, majd komolyan meg­jegyezte, hogy a kir. ügyésznek is része van az ő hat esztende­jében. Fél tiz órakor megkezdődött a tárgyalás és bevonultak a vádlot­tak : özv. Hencz Györgyné 53 éves döbrőközi, veje, Pap János 28 éves mecsekszabolcsi, Molnár Mártonné 70 éves, döbrőközi, Bencs Mátyásné 73 éves, fiadi, Lakatos Ádámné 55 éves és leá­nya Gizella 21 éves németladi, Szilvás Józsefné 21 éves taszári, Szép Józsefné 50 éves cserszegtomaji, Parragi Ilona 47 éves keszthelyi és Torma Mihályné 45 éves döbrőközi lakósok. A vád ellenük : orgazdaság. Elsőnek Parragi Ilona, keszt­helyi vendéglői cselédet hallgatták ki. Ö Kaposmérőn volt egy hétig, Furu egy barátjával állított be hozzájuk azzal, hogy Pestről ol­csó portékát hoztak s fölszólítot­ták, hogy adja el azokat. Éjszaka ment el a két cigány s neki ajándékba egy viseltes kendőt ad­tak, amit Hévizén a csendőrök vettek el tőle. H e n c z n é nagy bőbeszédű­séggel adta elő, hogyan jelentek meg nála három ízben Furuék. Vittek élelmiszereket, ruhanemüe- ket, bort, kényszeriíették őt, hogy készítse el az eledeleket s ő, aki aki az erdőszélen lakik, engedel­meskedett, mert legyilkolással fe­nyegették. A lopott ruhanemüek javát kiválogatták, a javát elvitték, a selejteseket vejével, Pap János­sal együtt, Furu kivitte az erdőbe, hol elásták azokat. A németes ruhákra, miket Kurdon loptak, azt mondták, alakítsák át, hogy rá ne ismerjenek. Mindenre kény- szeiitették őket. Veje, Pap János majdnem ugyanazt vallja, mint anyósa. A többiek már keveseb­bet mondtak s többé-kevésbé bűnösnek érzik magukat, mert nem tettek följelentést, de ezt azzal indokolják, hogy féltek, mivel Furu nem is egyszer revolvert fogott rájok és lelő véssél fenye­gette őket. Az öreg Bencsné 10 pengőért vett a betörőktől zsírt. Először tisztességes kereskedők­nek nézte őket s azt mondotta nekik, hogy zsirra van szüksége. Azért, mikor odavitték, kénytelen volt megvenni, bár akkor már tudta, kikkel van dolga, de ellen­kezni nem mert, mivel félt, hogy meggyilkolják. A vádlottak kihallgatása után sor került F u r u n a k, mint tanúnak a kihallgatására. Megbilincselve ve­zette be őt a fogházőr. Furu sze­rencsés jónapot kívánt, majd vi­gyázz állásban megállt a bíróság előtt. Kovács János dr. elnök kö • zölte vele, hogy most tanúként hallgatják, mire Furu azt vála­szolta, hogy tudomásul vette. Az elnöknek arra a kérdésére, miféle jelvényt visei, igy felelt: „Aki rekordbetöréseket csinál, annak jelvény jár.“ Az elnök további kérdéseire bátran és komolyan válaszolgatott. Elmondotta, hogy Parragi Ilonának egy kendőt adott, de a leány nem tudta, hogy az lopott holmi. Hencz Az iskolánkivüli népművelési bizottság a téli hónapokra keresethez juttat néhány állásnélküli tanitót. Pereskedés „Jancsi és Juliska“ körűi. A jól bevált üzleti ötlet kopirozása tisztességtelen verseny. n_ni-u-u-ij->i—i-v— — »*»*****■ Horváth Furu orgazdái a törvényszék előtt. Furut mint tanút hallgatták ki. — Szépen elmondta! mit tud mindegyik vádlottról. A törvényszék Ítélete

Next

/
Oldalképek
Tartalom