Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-07 / 251. szám

2 Zalamegyeí Újság 1933 novemeber 7. két léptessenek életbe, melyek le­hetővé teszik azt, hogy minden vármegyei ipartes­tületi körzetben legalább egy kisipari hitelszövetke­zet állíttassák föl és ez kapcsoltassák be a kis­ipari hitelek lebonyolitá sába. Kívánja a kézművesiparosság, hogy törvényes érdekképviseleti szerve, az Iparíestületek Országos Központja, valamint az Iparosok Országos Központi Szövetkezete szoros kapcsolatba kerüljenek egy­mással és a kézművesiparosság­nak szervei — a kézművesipari érdekek biztosítása végett — be­folyást gyakorolhassanak az Ipa­rosok Országos Központi Szövet­kezetének irányításába. A határozati javaslatokhoz kü- lön-külön szólott M a 1 e k Ru­dolf, aki örömmel üdvözölte a mozgalmat és a javaslatokat el­fogadásra ajánlotta, A taggyűlés egyhangúan el is fogadta azokat és megküldi az IPOK-nak, Kray István báró országgyűlési képvi­selőnek és a soproni kereske­delmi és iparkamarának. A javaslatok elfogadásával a taggyűlés befejeződött. * Itt említjük meg, hogy a „Lenti és Vidéke Ipartestület“ november 1-én tartott rendkívüli ülésén fog­lalkozott e kérdésekkel s a zala­egerszegi ipartestülettel azonos határozati javaslatokat fogadott el. A javaslatokat Thunhárdt Jenő, ipartestületi jegyző terjesztette elő. Tüzoltótiszti tanfolyam Zalaegerszegen. Városunkban ma kéthetes tüz­oltótiszti tanfolyam nyilt meg, melyre 87 hallgató jelentkezett, nagyobbára jegyzők, tanítók és kisgazdák. A tanfolyamot a tör­vényhatóság képviseletében az al­ispán megbízásából Tomka János dr. vármegyei másodfőjegyző nyi­totta meg a hallgatókhoz intézett buzdító beszéddel. Rámutatott a tűzoltói intézmény nagy jelentő­ségére és fejlesztésének szüksé­gességére. A vármegyei tűzoltó- szövetség és a város nevében Fülöp László dr. városi tanácsos szólt a hallgatókhoz, serkentve őket lelkes munkálkodásra. — A tanfolyam előadóinak sorában van nak az ország legismertebb tűz­oltói : Erdélyi Jenő győri és vitéz Rontsik Jenő dr. debreceni pa­rancsnokok. A hallgatókat az Olai-utcai vendéglőkben szállá­solták el s ott kapnak élelmezést is. Akik a tanfolyamot sikeresen elvégzik, községekben és gyár­telepeken lehetnek tűzoltóparancs­nokok. Kiosztották Zalaegerszegen a hadirokkantjelvényeket. Vasárnap szép ünnepség kere­tében osztották ki Zalaegerszegen a hadirokkant-jelvényeket. Az ün­nepély délelőtt 11 kor kezdődött a városháza nagytermében, ame­lyet egészen megtöltöttek a rok­kantak és az érdeklődők, sőt sokan a folyosóra szorultak ki. Megjelentek a hatóságok, testüle­tek és egyesületek képviselői is. Az ünnepséget a HONSz. helyi elnöke, vitéz Tamásy István dr. h. polgármester nyitotta meg. Be­jelentette, hogy az ünnepség célja nemcsak a rokkant, de a sebesü­lési jelvények kiosztása is azok számára, akik sebesülési érmet még nem ksptak. Az ünnepi beszédet Udvardy Jenő dr. kormányfőtanácsos, vá­rosi tisztifőügyész mondotta, aki először közölte, hogy a polgár- mestert halaszthatatlan teendői tartják távol, továbbá köszönetét mondott diszelnökké történt meg- j választásáért. Ezután lendületes ■ szavakkal mutatott rá, hogy azok, akiket ma a város közönsége ün­nepel, a legnagyobb áldozatot hozták a hazáért, mert vérüket ontották, s testi épségüket áldoz­ták. Sajnálatos, hogy ennyi hősi­esség, ennyi véráldozat hiába volt és az ország a hősi harcok elle­nére is elbukott. Mivel azonban az elbukás igazságtalanságokból fakadt, bíznunk kell abban, hogy elnvomottságunk nem tart soká és az isteni igazságszolgáltatás visszajuttatja valamennyi magyar álmát: Nagymagyarországot. Végül ismét a tisztelet és a hála hang­ján szólt a rokkantak példamuta­tásáról. A tetszéssel fogadott beszéd után kiosztotta a jelvényeket a rokkantaknak és sebesülteknek, akik a következők: Szőke Kálmán, Kovács István, Janzsó István, Rohonczi István, Németh József, Fekete Imre, Lő- winger Sándor, Fried Samu, Ebedli Lajos, Miilei István, Ka­szás Kálmán, Himfi Lajos, Harcz Lajos, Tóth Károly, Tóth Ferenc, Simon Ferenc, Göncz Kozák István, Horváth István, Farkas Sándor, Bencze János, Kerkai Kálmán, Sommer Lajos, Bocz Lajos, Füleki Lajos, Jankó József, Répás István, Gyürki Károly, Horváth Ferenc, Molnár Antal, Kiss János, Nagy János, Farkas Ferenc, Németh Mihály, Császár József, Tóth István, Horváth Gyula, Pers Gyula, Bors Imre, Kaj István, Szabó János, Derva- rics István, Weisz József, Forgács Gyula Antal, Győrgyfalvai Ferenc, Balázs Péter, Szilágyi Mihály, Schmidt Viktor, Békefi Sándor, Komarik Miklós, Léránt Imre, Börcz István, vitéz Tamásy István dr., Fitos Jenő, dr., Zsömböly József, Serényi Árpád. Vitéz Tamásy István dr. elnök köszönetét mondott a tisztifő­ügyésznek, majd a rokkantakat buzdította, hogy nehéz sorsukban se veszítsék el bizalmukat, mert fokozatosan majd jobb idők jön­nek a rokkantakra. A rokkant­törvény tető alá került és sor kerül a végrehajtásra. Minden ügyüket szivén viseli a vármegye és a város 'is. A bensőséges ünnepség után a HONSz helyi választmánya tartott ülést és azon több, a rokkantakat érintő belső ügyet tárgyaltak le. n; i i i MOSSMER vászon, fehérnemű és kelengye üzlet új helyisége Budapest, iV. Váci utca 1—3. megnyílt Türr István u. sarok, a Kristóf térrel szemben. 51 I I A reálgimnázium szülői érte­kezlete a francia nyelv tanítása mellett foglalt állást. Szombaton délután tartotta a reálgimnázium szülői értekezletét, amelynek egyetlen tárgya : kiván- ják-e a szülők a második modern nyelv tanítását és ez nem jelent-e túlterhelést a növendékeknek? Az elnöklő igazgató örömmel üdvözölte a nagyszámban megje­lent szülőket. Felolvasta a V. K. M. erre vonatkozó rendeletét, kérte a szülőket, hogy szóljanak hozzá ehhez a kérdéshez. Nem akarja senkinek a véleményét semmi irányban befolyásolni, hanem azt kéri, hogy a szülők saját tapasz­talataik alapján szóljanak hozzá a tárgyalandó kérdéshez. Szeliáiiszky Nándor árvaszéki h. elnök értékes és figyelemre­méltó hozzászólásában a követke­zőket mondta : A latint föltétien meg kell hagyni, sőt még jobban fejleszteni, mert később ezen az alapon a növendék minden nyel­vet megtanulhat. Minden intelli­gens embernek azonban még egy nyelvet kell tanulnia és ez nem lehet más, csak a német, hiszen erre már Sopronban szükség van. Kár volna tehát a francia nyelvet tanítani. A növendék a latin nyelvből tanulja meg mindazt, ami alapja lehet az idegen nyel­vek tanulásának. Nem érik el azt az eredményt, hogy iskolai isme­reteik alapján modern nyelven beszélni tudjanak. Két nyelv tanu­lása is nagyon igénybe veszi a tanulót, úgy hogy a harmadik nyelv tanulása túlterhelést jelent. Matematikára, fizikára és a többi tantárgyak tanulására is idő kell, a harmadik modern nyelv min­denképen túlterhelés. Nincs elég idő erre. Az volna a cél, hogy a rendkívüli órákon tanulja meg az idegen nyelvek elemeit, olva­sását és kiejtését. A német nyelv tanítása minden sallangtól men­tesen (irodalomtörténet stb.) tör­ténjék. Tanuljon meg írni, olvasni, beszélni, hogy a mindennapi élet­ben használatos fogalmakat ki tudja fejezni. A többi modern nyelvre is adassék mód, de nem mint rendes tárgy, csak egy-két óra. MiháJovich Géz a földbirtokos a német nyelv intenzív tanítását kétségbe vonja. Szerinte lehetet­lenség, hogy az iskolában modern nyelven megtanuljanak beszélni. A tanulóknak az iskolákban a nyelvek egy bizonyos alapját kell .elsajátítatok, melyre később épít­hetnek. Tapasztalata szerint a francia nyelv tanitása nem tú! terhes. Lengyel András állatorvos szín­ién helyesli a francia nyelv taní­tását, megterhelést nem jelent. A tudományos pályákon igen fontos, hogy ne csak németül tudjanak. Popovics Lajos rendőrtanácsos hasoníóképen nem tartja túlterhe­lésnek a franciát. Kivánja azon­ban a francia és német nyelv egyenlő mértékét a heli óraszámra vonatkozóan. Szeliánszky Nándor újabb fel­szólalásában hangsúlyozza, hogy a göcseji gyerek számára a német is nehéz, Annak a gyereknek, aki nem kapja hazulról az idegen nyelvet, feltétlenül megterhelést jelent három idegen nyelv tanu­lása. Boncz Imre rendőr kívánatos­nak tartja a francia nyely taní­tását is. Végül az elnöklő igazgató fel­teszi a kérdést, tapasztalják-e a szülök, hogy két modern nyelv tanulása túlterhelést okoz ? Erre a szülők úgyszólván majdnem egyhangúan „nem“-mel felelnek. Arra a kérdésre pedig, hogy a német nyelv tanításától nem vol- na-e nagyobb eredmény várható, ha a második modern nyelv ta­nitása elmaradna — egyöntetűen „igen“ nel válaszoltak. Általános vélemény tehát, hogy nem tapasztalják a tanulók túl­terhelését. A magyar gyereknek szüksége van a két nyelv tudá­sára, hogy erre az alapra épít­hessen. A szülői értekezlet jegyző­könyvét felküldik a kultuszmi­nisztériumba. Keveset használt, elegáns fekete fé?»fi télikabát középmagas, vékony termetre ol­csón eladó, Berzsenyi-u. 21 sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom