Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-07 / 251. szám
2 Zalamegyeí Újság 1933 novemeber 7. két léptessenek életbe, melyek lehetővé teszik azt, hogy minden vármegyei ipartestületi körzetben legalább egy kisipari hitelszövetkezet állíttassák föl és ez kapcsoltassák be a kisipari hitelek lebonyolitá sába. Kívánja a kézművesiparosság, hogy törvényes érdekképviseleti szerve, az Iparíestületek Országos Központja, valamint az Iparosok Országos Központi Szövetkezete szoros kapcsolatba kerüljenek egymással és a kézművesiparosságnak szervei — a kézművesipari érdekek biztosítása végett — befolyást gyakorolhassanak az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének irányításába. A határozati javaslatokhoz kü- lön-külön szólott M a 1 e k Rudolf, aki örömmel üdvözölte a mozgalmat és a javaslatokat elfogadásra ajánlotta, A taggyűlés egyhangúan el is fogadta azokat és megküldi az IPOK-nak, Kray István báró országgyűlési képviselőnek és a soproni kereskedelmi és iparkamarának. A javaslatok elfogadásával a taggyűlés befejeződött. * Itt említjük meg, hogy a „Lenti és Vidéke Ipartestület“ november 1-én tartott rendkívüli ülésén foglalkozott e kérdésekkel s a zalaegerszegi ipartestülettel azonos határozati javaslatokat fogadott el. A javaslatokat Thunhárdt Jenő, ipartestületi jegyző terjesztette elő. Tüzoltótiszti tanfolyam Zalaegerszegen. Városunkban ma kéthetes tüzoltótiszti tanfolyam nyilt meg, melyre 87 hallgató jelentkezett, nagyobbára jegyzők, tanítók és kisgazdák. A tanfolyamot a törvényhatóság képviseletében az alispán megbízásából Tomka János dr. vármegyei másodfőjegyző nyitotta meg a hallgatókhoz intézett buzdító beszéddel. Rámutatott a tűzoltói intézmény nagy jelentőségére és fejlesztésének szükségességére. A vármegyei tűzoltó- szövetség és a város nevében Fülöp László dr. városi tanácsos szólt a hallgatókhoz, serkentve őket lelkes munkálkodásra. — A tanfolyam előadóinak sorában van nak az ország legismertebb tűzoltói : Erdélyi Jenő győri és vitéz Rontsik Jenő dr. debreceni parancsnokok. A hallgatókat az Olai-utcai vendéglőkben szállásolták el s ott kapnak élelmezést is. Akik a tanfolyamot sikeresen elvégzik, községekben és gyártelepeken lehetnek tűzoltóparancsnokok. Kiosztották Zalaegerszegen a hadirokkantjelvényeket. Vasárnap szép ünnepség keretében osztották ki Zalaegerszegen a hadirokkant-jelvényeket. Az ünnepély délelőtt 11 kor kezdődött a városháza nagytermében, amelyet egészen megtöltöttek a rokkantak és az érdeklődők, sőt sokan a folyosóra szorultak ki. Megjelentek a hatóságok, testületek és egyesületek képviselői is. Az ünnepséget a HONSz. helyi elnöke, vitéz Tamásy István dr. h. polgármester nyitotta meg. Bejelentette, hogy az ünnepség célja nemcsak a rokkant, de a sebesülési jelvények kiosztása is azok számára, akik sebesülési érmet még nem ksptak. Az ünnepi beszédet Udvardy Jenő dr. kormányfőtanácsos, városi tisztifőügyész mondotta, aki először közölte, hogy a polgár- mestert halaszthatatlan teendői tartják távol, továbbá köszönetét mondott diszelnökké történt meg- j választásáért. Ezután lendületes ■ szavakkal mutatott rá, hogy azok, akiket ma a város közönsége ünnepel, a legnagyobb áldozatot hozták a hazáért, mert vérüket ontották, s testi épségüket áldozták. Sajnálatos, hogy ennyi hősiesség, ennyi véráldozat hiába volt és az ország a hősi harcok ellenére is elbukott. Mivel azonban az elbukás igazságtalanságokból fakadt, bíznunk kell abban, hogy elnvomottságunk nem tart soká és az isteni igazságszolgáltatás visszajuttatja valamennyi magyar álmát: Nagymagyarországot. Végül ismét a tisztelet és a hála hangján szólt a rokkantak példamutatásáról. A tetszéssel fogadott beszéd után kiosztotta a jelvényeket a rokkantaknak és sebesülteknek, akik a következők: Szőke Kálmán, Kovács István, Janzsó István, Rohonczi István, Németh József, Fekete Imre, Lő- winger Sándor, Fried Samu, Ebedli Lajos, Miilei István, Kaszás Kálmán, Himfi Lajos, Harcz Lajos, Tóth Károly, Tóth Ferenc, Simon Ferenc, Göncz Kozák István, Horváth István, Farkas Sándor, Bencze János, Kerkai Kálmán, Sommer Lajos, Bocz Lajos, Füleki Lajos, Jankó József, Répás István, Gyürki Károly, Horváth Ferenc, Molnár Antal, Kiss János, Nagy János, Farkas Ferenc, Németh Mihály, Császár József, Tóth István, Horváth Gyula, Pers Gyula, Bors Imre, Kaj István, Szabó János, Derva- rics István, Weisz József, Forgács Gyula Antal, Győrgyfalvai Ferenc, Balázs Péter, Szilágyi Mihály, Schmidt Viktor, Békefi Sándor, Komarik Miklós, Léránt Imre, Börcz István, vitéz Tamásy István dr., Fitos Jenő, dr., Zsömböly József, Serényi Árpád. Vitéz Tamásy István dr. elnök köszönetét mondott a tisztifőügyésznek, majd a rokkantakat buzdította, hogy nehéz sorsukban se veszítsék el bizalmukat, mert fokozatosan majd jobb idők jönnek a rokkantakra. A rokkanttörvény tető alá került és sor kerül a végrehajtásra. Minden ügyüket szivén viseli a vármegye és a város 'is. A bensőséges ünnepség után a HONSz helyi választmánya tartott ülést és azon több, a rokkantakat érintő belső ügyet tárgyaltak le. n; i i i MOSSMER vászon, fehérnemű és kelengye üzlet új helyisége Budapest, iV. Váci utca 1—3. megnyílt Türr István u. sarok, a Kristóf térrel szemben. 51 I I A reálgimnázium szülői értekezlete a francia nyelv tanítása mellett foglalt állást. Szombaton délután tartotta a reálgimnázium szülői értekezletét, amelynek egyetlen tárgya : kiván- ják-e a szülők a második modern nyelv tanítását és ez nem jelent-e túlterhelést a növendékeknek? Az elnöklő igazgató örömmel üdvözölte a nagyszámban megjelent szülőket. Felolvasta a V. K. M. erre vonatkozó rendeletét, kérte a szülőket, hogy szóljanak hozzá ehhez a kérdéshez. Nem akarja senkinek a véleményét semmi irányban befolyásolni, hanem azt kéri, hogy a szülők saját tapasztalataik alapján szóljanak hozzá a tárgyalandó kérdéshez. Szeliáiiszky Nándor árvaszéki h. elnök értékes és figyelemreméltó hozzászólásában a következőket mondta : A latint föltétien meg kell hagyni, sőt még jobban fejleszteni, mert később ezen az alapon a növendék minden nyelvet megtanulhat. Minden intelligens embernek azonban még egy nyelvet kell tanulnia és ez nem lehet más, csak a német, hiszen erre már Sopronban szükség van. Kár volna tehát a francia nyelvet tanítani. A növendék a latin nyelvből tanulja meg mindazt, ami alapja lehet az idegen nyelvek tanulásának. Nem érik el azt az eredményt, hogy iskolai ismereteik alapján modern nyelven beszélni tudjanak. Két nyelv tanulása is nagyon igénybe veszi a tanulót, úgy hogy a harmadik nyelv tanulása túlterhelést jelent. Matematikára, fizikára és a többi tantárgyak tanulására is idő kell, a harmadik modern nyelv mindenképen túlterhelés. Nincs elég idő erre. Az volna a cél, hogy a rendkívüli órákon tanulja meg az idegen nyelvek elemeit, olvasását és kiejtését. A német nyelv tanítása minden sallangtól mentesen (irodalomtörténet stb.) történjék. Tanuljon meg írni, olvasni, beszélni, hogy a mindennapi életben használatos fogalmakat ki tudja fejezni. A többi modern nyelvre is adassék mód, de nem mint rendes tárgy, csak egy-két óra. MiháJovich Géz a földbirtokos a német nyelv intenzív tanítását kétségbe vonja. Szerinte lehetetlenség, hogy az iskolában modern nyelven megtanuljanak beszélni. A tanulóknak az iskolákban a nyelvek egy bizonyos alapját kell .elsajátítatok, melyre később építhetnek. Tapasztalata szerint a francia nyelv tanitása nem tú! terhes. Lengyel András állatorvos színién helyesli a francia nyelv tanítását, megterhelést nem jelent. A tudományos pályákon igen fontos, hogy ne csak németül tudjanak. Popovics Lajos rendőrtanácsos hasoníóképen nem tartja túlterhelésnek a franciát. Kivánja azonban a francia és német nyelv egyenlő mértékét a heli óraszámra vonatkozóan. Szeliánszky Nándor újabb felszólalásában hangsúlyozza, hogy a göcseji gyerek számára a német is nehéz, Annak a gyereknek, aki nem kapja hazulról az idegen nyelvet, feltétlenül megterhelést jelent három idegen nyelv tanulása. Boncz Imre rendőr kívánatosnak tartja a francia nyely tanítását is. Végül az elnöklő igazgató felteszi a kérdést, tapasztalják-e a szülök, hogy két modern nyelv tanulása túlterhelést okoz ? Erre a szülők úgyszólván majdnem egyhangúan „nem“-mel felelnek. Arra a kérdésre pedig, hogy a német nyelv tanításától nem vol- na-e nagyobb eredmény várható, ha a második modern nyelv tanitása elmaradna — egyöntetűen „igen“ nel válaszoltak. Általános vélemény tehát, hogy nem tapasztalják a tanulók túlterhelését. A magyar gyereknek szüksége van a két nyelv tudására, hogy erre az alapra építhessen. A szülői értekezlet jegyzőkönyvét felküldik a kultuszminisztériumba. Keveset használt, elegáns fekete fé?»fi télikabát középmagas, vékony termetre olcsón eladó, Berzsenyi-u. 21 sz. a.