Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-07 / 251. szám

1933 november 7. 3 Zal am egyel Újság $ BDTO ém feifpitosirat min» den ixiésnek igénynek msgfeieldf óriási választékban, legolcsóbban és leg­kedvezőbb feltéte­lekkel szállít díjmen­tesen és felelős­séggel Alapitva liST-bin. butoráruházak Egész nap a templomban kell-e tartózkodni a vallásos zsidónak hosszunapkot* ? Érdekes pereskedés a zalaegeraseyi járásbiró* ségon egy xsidé vallási szabály körűi. A zalaegerszegi járásbíróság szombaton délután szokatlan és érdekes bűnügyet tárgyalt. A vád­lottak Singer Miklós zalaegerszegi kereskedő és Singer Zoltán dr. ügyvédjelölt voltak, akik ellen rá­galmazás és becsülelsértés miatt tett feljelentést a zalaegerszegi izr. hitközség három elöljárósági tagja : Kovács Ernő, Mi ke Gyula és Nemes György kereskedők. A feljelentés szerint ez év ok­tóber 2~ás és 3-án a terheltek beadványt köröztek aláírás végett a zsidó hitközség tagjai között és a beadványt eljuttatták Rosenthal Jenő dr. hitközségi elnökhöz. A beadványban az alá­írók rendkívüli ^közgyűlés össze­hívását kérték, mert „felháborító az a magatartás — Így szól a beadvány —, amit néhány elöl­járó tanúsított az engesztelés nap­ján (hosszú nap). Ahelyett, hogy a templomban imádkoztak volna az Egek Urához mindnyájunk jólétéért, példát mutatva tisztsé­gükhöz híven, megfeledkeztek zsidó mivoltukról s mindnyájunk szégyenére nyilvános helyen új­ságot olvasva töltötték idejüket, gyönyörködve, miként kugliznak és kártyáznak a többi, példájukat követő, hitükről megfeledkezett zsidók“. A beadvány azzal vég­ződik, hogy ilyen elöljárókkal szemben a helybeli zsidóság bi­zalommal nem viseltethetik s szük­séges, hogy a hitközség az ügy­ben állást foglaljon. A feljelentés szerint a rendkí­vüli közgyűlést összehívó ivet Singer Miklós adta át a hitköz­ségi elnöknek, aki közölte, hogy csak úgy veheti át az ivet, ha neveket is bejelentenek. Ekkor Singer Miklós közölte, hogy a dolog a ZTE vendéglői helyisé­gében történt, s a három elöljáró Kovács Ernő, Mi ke Gyula és Nemes György. A feljelentés egy másik vádat is emel, t. i. azt, hogy a vádlottak olyan kijelentést tettek nyilvánosan a három elöl­járóról, hogy azok hosszunapkor a ZTE vendéglőjében ettek, ittak, cigarettáztak és kártyáztak. A tárgyaláson, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, elő­ször Singer Miklóst hallgatták ki. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Nem állította, hogy az elöljárók ettek, ittak, csak azt, hogy hosszunapkor a vendéglőben voltak, s ezzel botrányt okoztak. Ez pedig valóság. A beadvánnyal célja a vallásosság emelése volt. Indítványozta a valóság bizonyí­tását. Singer Zoltán dr. szintén ta­gadta bűnösségét. Hangoztatta, hogy neki alig volt szerepe az ügyben. Egyébként szintén indít­ványt terjesztett elő a valóság bi­zonyítására. A zalaegerszegi fő­rabbi és mások kihallgatásával kívánta bizonyítani, hogy az elöljárók a vendéglő­ben való puszta megjele­nésükkel is vétettek a val­lás parancsai ellen, mert a zsidó törvények hosszu­napkor tiltják nemcsak a munkát, hanem a nyilvános helyen való megjelenést is. A járásbíróság ezután a beidé­zett tanukat hallgatta ki. Rosenthal Jenő dr. hitközségi elnök elmon­dotta az iv átadásának történetét, s kijelentette, hogy a beadványt, mint szabálytalant, visszautasítot­ták. Semmi pozitívumot nem tud arról, hogy a beadvány állításai megfelelnek-e a valóságnak. Singer Miklós azt kérdezte az elnöktől, vannak-e az elöljáróság­ban bünteteti előéletnek. A sér­tettek képviselője hevesen tiltako­zott a válasz ellen, ugyanakkor az egyik sértett, Kovács Ernő, heve­sen kiáltotta Singer felé : „Szem­telen disznó“. Az eljáró bíró nyomban 5 pengőre bírságolta Kovács Ernőt. Trauttmann Jenő elmondotta, hogy hozzá is elvitte az ivet Singer Zoltán, de ő nem irta alá. Singer dr. név nélkül említette, hogy hosszunapkor a ZTE ven­déglőjében egyes zsidók ettek, ittak. Löwenstein Zoltán vallomásá­ban elmondotta, hogy ő sem irta alá az ivet és meg is mondotta, Sing r Miklósnak, hogy az egész ügyben a ZTE elleni tendenciát lát. Különben sem elöljárósági tagok voltak, akik ettek és kár­tyáztak, sőt Kovács Ernő elöljáró­sági tag határozottan rendreutasi- tolt egy zsidó férfit, amiért az a vendéglőben az ünnep ellenére kártyázott. Arra nem emlékszik, hogy Singer neveket mondott volna neki. Bischitz Henrik azt vallotta, hogy ő sem irta alá az ivet. Singer Miklós neveket nem mon­dott. Az elsőrendű vádlott védője szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy komoly mozgalom indult meg a zsidóság körében az ügy tisztázására, de nem akarnak har­cot, Csak azt kívánták, jjhogy az elöljáróság saját kebelében tisz­tázza az ügyet, s amennyiben a vádak beigazolódnak, intse meg a szóbanforgó elöljárókat. Hangoz­tatta a védő, hogy a szigorú val­lási törvények értelmében hosszunapkor napnyugtá­tól napnyugtáig a temp­lomban kell lenni a vallá­sos zsidónak. Bizonyítást ajánlott arra, hogy az elöljárók a kérdéses napon a ZTE klubházban voltak, s ezzel közbotrányt okoztak, vagyis meg­sértették a vallási szabályokat. A másodrendű vádlott védője is azt vitatta, hogy az elöljárók puszta jelenlétükkel , már megsér­tették a törvényt. Ő is bizonyí­tást ajánlott arra vonatkozóan, mit jelent a vallásos zsidónak az engesztelő nap és hogyan kell e napon viselkedni. A főmagánvádlók képviselője hangoztatta, hogy nincs szükség további bizonyításra, mert már most is megállapítható a rágal- i mazás és becsületsértés. Szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom