Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-22 / 188. szám

izsrít : zalísaeríiez, széciieiyi-tér 4. Teitftisz: 128. — FíólrszarKesztőség: Kesztnely, Kossiti L.-a, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed' évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Történjék, aminek történnie kell, — vála­szolja bátran Hlinka András, fel­vidéki papképviselő, a katolikus tótságnak vezére, azokra a fenye­getésekre, amelyekkel a csehek illetik őt nyitrai beszédeér?. Ez a beszéd megszalasztoita Nyítrárói a cseh miniszterelnököt, aki azért volt otl, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa" a cseh tót egységet és Hlinka épen annak a bizony­ságát szolgáltatta, hogy nemcsak hogy nem egy és ugyanaz a cseh és a tót, de oiyan áthidalhatatlan ür tátong közöttük, amibe bele­szédül minden cseh politikus, aki egységről beszél. Hlinkát, aki a tótok autonómiáját követelte, meg vádolják azzal, hogy erősítette a magyar reviziós törekvéseket és előkészítette útját a tótok vissza- csatlakozásának. Így azután perbe is akarják fogni őt. De Hlinka fennen hangoztatja, hogy nem fél a börtöntől, mert ő már látta a börtön kapuit becsukódni, de látta azokat kinyílni is : tör­ténjék tehát, aminek történnie kell. — Hlinka nem volt sohasem magyarbarát. Nem szeretett soha­sem bennünket. Fönt, a Kárpátok magas bércei között, Rózsahegy városkában mindig csak a tótok különválásáról, önállóságáról ál­modozott s kész volt bárkivel is szövetkezni, hogy tói testvéreit a magyar „járomból“ kiszabadít­hassa. Kapóra jött ez a csehek­nek, akik, tudjuk, mir mindent Ígértek a tótoknak. És Hlinka hallgatott a szirénhangokra: a Felvidék elszakadt Magyarország­tól 1918. október 28-án. Azonban 1919. október 9-én Hlinkának Poprádrói már menekülnie kellett a csehek elől, mert, még mielőtt egyéves évfordulóját ünnepelhet­ték volna a nagy egyesülésnek, Hlinkáék észrevették, mennyire becsapták a csehek a tótokat s ez ellen szónokolt már akkor Hlinka, aki nagy kerülővel Párisba ment s ott valamikép elintézést nyert a kis ügy. Hlinka azután ismét behódolt a cseheknek, de sohasem érezte magát teljesen jól a csehek társaságában. Mikor az­után látta, mint megy tönkre a Felvidék ipara s vele együtt a tót nép, miképen kényszerülnek a tótok cseh testvéreik fojtó ölelé­sei elől kivándorolni Amerikába, az a meggyőződés érlelődött meg benne, hogy a tót népnek nem kell a cseh testvér, nem kell an­nak semmiféle autonómia, hanem kell kenyér, amit azonban csak akkor szerezhet meg, csak akkor biztosíthat magának, ha a Felvi­dék a maga teljességében vissza­csatlakozik Magyarországhoz, ahová egy évezreden át tartozott. A Felvidéknek csak Magyarország adhat kenyeret, hiábavaló tehát mindenféle „tudományos“ fejtege­tés, de hiába mindenféle fegyve­res erőszak is, a lótok csak visz* szakivánkoznak ide és ez a kí­vánságuk teljesedik is. Európa már nem hajlandó tovább öl be­tett kezekkel nézni azt a rettene­tes zűrzavart, ami itt a békeszer­ződések nyomán uralkodik s azért változtat eddigi politikáján. A tó­tok megmozdulása sokkal többet jelent, mint holmi kis elégedetlen­kedést. Az ő fellépésük parancs Európának, hogy állítsa helyre a Dunavölgyben a régi állapotokat. És ez a parancs erősebb, mint néhány lepénzelt politikusnak ha- zudozása. Nagy fénnyel tartották meg az idei Szent István ünnepet. Budapest, augusztus 21. A fő­városban a vidék lakosságának bevonásav ú az idén pazar disz- ben ünnepelték Szent István ki­rály napját. Kora reggel zarán­dokoltak már a várba az emberek, hogy résztvegyenek a Szent Jobb körmeneíben. Festő népviseletben jelentek meg a vidéki küldöttsé­gek, amelyek közül kitűntek a Gyöngyösbokréta szereplői. A Várkápolnában gyülekeztek az or­szág előkelőségei. Megjelent a kormányzó is. A koronázó temp­lomban Serédi hercegprímás poníifikált ünnepi szentmisét, majd 7211 órakor megindult a körme­net, amelyben 40 ezer ember vett részt, köztük a sok külföldi cser­kész és felnőtt. Szent István napján avatta fel a Ludovika végzett növendékeit hadnagyokká a kormányzó képvi­seletében vitéz Kárpáthy Kamilló, a honvédség főparancsnoka. Délután adták elő a Városi Színházban a Gyöngyösbokrétát rengeteg idegen jelenlétében, akik­nek nagyon tetszett a bemutatás. A német Hitler-ifjak, akik szin­tén résztvettek a délelőtti körme­netben, délben megkoszorúzták a Névtelen Hős emlékkövét. Este 10 órakor pompás tűzi­játék volt a Gellérthegyen. Külföldről érkező jelentések szerint a külföldi magyar kolóniák Szent István napján ünnepi isten­tiszteleteken vettek részt. Nagy lelkesedéssel fogadták az angol cserkészeket Zalaegerszegen. A peviziópől beszélt az angol cserkészek vezetője A Zalavármegye meglátogatása céljából a jamboree után Magyar- országon maradt 82 angol cser­kész ma délben Keszthelyről Za­laegerszegre érkezett. A város vezetősége nagy előkészületeket telt fogadásukra, s igy az angol cserkészek látogatása ünnepélyes keretek között folyt le. A Szent István napjára kitűzött magyar zászlók hétfőre is a há­zakon maradiak, jeiezve, hogy ez a nap is ünnepe Zalaegerszeg­nek, mert annak az országnak fiait fogadja, amely az elsők kö­zött volt a magyar fájdalom fel­ismerésében. A magyar zászlókon kívül a főtéren angol zászlót is lengetett a szél. A közönség délelőtt fél 12 órára teljesen megtöltötte a Szenthárom­ság-szobor előtti teret. Felvonultak a zalaegerszegi cserkészek, a tisz­tikar tagjai, a hatóságok és egye­sületek képviselői, magyar ruhás leányok, valamint a társadalom minden rétegének tagjai. Mikro­font és hangszórót szereltek fel a térre az ünnepély közvetítése céljából. Az angol cserkészek kora dél­előtt indultak e! Keszthelyről. Út­közben Bakon, a Károlyi-urada lomban bőséges tízórai fogadta őket a grófnő előzékenységéből. A cserkészcsapat a szokásos tá­borozási helyen, a Fülemüle­völgyben helyezkedett el s ott költötték el jóízűen a finom étele­ket és iíalokat. Innét folytatták útjukat és fél 12 óra után érkez­tek meg Zalaegerszegre, négy autóbusszal. Az állomásnál ma­gyar cserkészek szálltak fel az első autóbuszra magyar és angol zászlókkal. A vármegyeháza előtt megállották a kocsik, a vendégek kiszáilottak és menetbe fejlődve megindultak a Szentháromság­szobor elé parancsnokuk, Mr. Morrison, továbbá Pásztor Imre megyei elnök és Bődy Zoltán dr. főtitkár vezetésével. A magyar cserkészek és a közönség éljen­zéssel, valamint Hip-Hip-Hurrá­val fogadta őket. Az üdvözlés. A téren való felállás után a hangszóróból kiáradt a térre az angol himnusz, majd Farkas Tibor dr. országgyűlési képviselő állott a mikrofon elé és angol nyelvű beszédben köszöntötte a vendégeket. Rámutatott, mennyire fontos az idegen országbeliek számára ama ország lelkének megismerése, amelyben utaznak. Egy ország lelkét azonban inkább a falvak­ban és a kisvárosokban lehet megismerni, mint a fővárosban. Az angol cserkészek erre vállal­koztak, s ez alkalomból szívélye­sen üdvözli őket Zalaegerszegen. Az angolok vezetője, Morrison hálás köszönetét fejezte ki vála­szában a szives fogadtatásért. Kijelentette, hogy városról-vá­rosra járva mindenütt sok ked­vességet, szeretetet tapasztaltak, s már alig talál köszönő szava­kat. Ők országuk követeinek te­kintik magukat és nem jöhettek volna követekként szebb or­szágba, mint Magyarországba. Beszédét azzal fejezte be, hogy az angolok kívánják, hogy Ma­gyarország vágyai és kívánságai valóra váljanak. Ezekkel a tö­rekvésekkel a mostani látogatás után még inkább azonosítják ma­gukat. Az angolnyelvü beszédeket az angolok egyik kísérője, Bődy Jó­zsef keszthelyi tanító tolmácsolta magyarul. A revízióra vonatkozó kijelentést kitörő éljenzés követte. Az angol cserkészek ekkor hip, hip, hurrában törtek ki, majd a magyarruhás leányok virágot nyújtottak át minden angol cser­késznek. A fogadtatási ünnepsé­get a magyar Himnusz fejezte be. Utána az angol cserkészek cso­portokra oszlottak. Egyik részük fürdeni ment, más részük a vá­rost tekintette meg. Fél 2 órakor társas ebéd volt az Arany Bárány­ban. Délután angol-magyar fut­ballmérkőzés és családias tánc- mulatság lesz a Move pályán. A leányiskolák igazgatóságai meg­engedték, hogy ezen a családias összejövetelen növendékeik szüleik kíséretében megjelenhessenek. A francia csendesség megszállotta Andorrát. Páris, augusztus 21. Szomba­ton 50 francia csendőr megszál­lotta a Pyrenneusokban fekvő kis Andorra köztársaságot. Egy fran­cia társaság nemrég nagy villa­mos művet épített Andorrában a vizi erő kihasználása céliából. Az erőmű miatt viszály keletkezett a köztársaság és a társaság között s ezért történt a beavatkozás a francia hatóságok részéről. An­dorra elnöke tiltakozó gyűlést hi­vott össze a megszállás ellen, de a gyüies megtartásai a franciák nem engedélyezték. Az elnök nem hajlandó átadni a parlament kul­csait. Andorra semlegességét utóljára 1894-ben sértették meg, amikor 900 francia forradalmár szállta meg a köztársaságot, mert azt hitték, hogy lakói a spanyolokat támogatják. Ghandi megbetegedett. London, augusztus 21. Ghandi vesebántalmakban megbetegedett, ezért a börtönből kórházba szál­lították. Ennek ellenére sem hagyta abba „mindhalálig“ tartó éhség- sztrájkját. Hivei nagy aggoda­lommal figyelik állapotát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom