Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-04-25 / 92. szám

IHI> é«lot|am 92. szám, Ára 10 fillér i933 április 25. Kedd. na * F6,|S,We«» 0“*“’' 54 i László plébános Zalacsány Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. iieiiesiiDseE és £iaűúti?&taí: Zalaeaeisien, Si§cneayi-!ér 4. Telelőn; 128 h. — FíóíszEfíesztöies: KesiiMy, KossHíh l.-d. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az adózás és az állattenyésztés kérdésével foglalkoztak a Gazdakör gyűlésén. A zalaegerszegi Gazdakör va­sárnap délelőtt tartotta közgyűlé­sét saját székházában Kováts Fe­renc elnökletével. A gyűlésen elég szép számban jelentek meg a hely­beli és a vidéki gazdák. A gyűlés megnyitása után Ko~ váts Ferenc elnök először a nem­zet nagy halottjáról, Apponyi Al­bert grófról emlékezett meg meg kapóan szép szavakkal. Majd a gazdaproblémákkal foglalkozott. Szomorúan állapította meg, hogy a gazdasági élet javulása évről évre késik, ellenkezőleg mindig mélyebbre sülyedűnk. Rámutatott arra, hogy a válságnak nem tisz­tán gazdasági és politikai okai vannak. A világválság oka első­sorban az, hogy az emberiség le­tért a tisztesség útjáról és az er­kölcsi szinovond mélyen lesüiyedt. Ha ez a lesülyedés nern követke­zett volna be, akkor a válság sem volna ilyen súlyos. Az államfér­fiak hiába tanácskoznak a bajok orvoslásáról, ha nem történik vál­tozás az emberiség lelkében. Végül az elnök a Gazdakör működésével foglalkozott. Kitar­tásra, összefogásra, szeretetre buz- ditotta a tagokat és reményét fe­jezte ki, hogy egyszer csak meg­jön a jobb idő is. E b e d i i Kálmán jegyző a tit­kári jelentést olvasta fel. A jelen­tés közli, hogy a tagok száma 210-re emelkedett, ami a gazda­öntudat erősödését bizonyítja. Fog­lalkozott a Kör tevékenységével, beszámolt a vetőmagakcióról, a sikeres liceális előadásokról, az ifjúsági önképzőkörről. Elparen- tálta a jegyző Csák Károly dr. egyesületi ügyészt, majd megem­lékezett arról, hogy B o d a Béla megvált titkári tisztségétől. Elis­meréssel szólt Boda Béla műkö­déséről és indítványára a közgyű­lés jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott a távozó titkárnak. Horváth János a zárszám­adást, a vagyonmérleget és a költ­ségvetést ismertette, melyeket a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Ezután K e s z 1 e r Ferenc, a Gazdák Biztositó Szövetkezetének nagykanizsai vezértitkára beszélt biztosítási problémákról. Á b r a h á m József szepetki kis­gazda mondott ezután nagyobb beszédet. Rámutatott, hogy az or­szág oszlopát a kisgazdák képe­zik, de ma a válság miatt ez az oszlop lazulóban van. Szükséges, hogy a kormány komolyan fog­lalkozzék a gazdatársadalom meg­segítésével. A 30 pengős búzaár, az egypengös borárak és az egy- pengős marhaárak idején a gazda nem panaszkodott és szívesen adózott. Ma azonban az árak a mezőgazdaság egész vonalán es­tek s az adó mégsem csökkent. Szóvátette a szigorú végrehajtá­sokat és azt a körülményt, hogy az árveréseken sokszor elkótyave­tyélik az állatot. Indítványozta, kérjék a kormánytól, hogy a ter­ményárak arányában állapítsa meg az adókat. Majd rámutatott arra, hogy So­mogy és Tolna megyék szép álla­taikkal nagy sikereket értek el a tavaszi kiáíiiiáson. Ezt a sikert a Kamara fokozott támogatásának köszönhetik. Javasolta, kérjék a kamarát, hogy hasonló támoga­tásban részesítse a zalai állatte­nyésztést is. Végül az állatállo­mány nagyarányú csökkenésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ez nagy veszedelmet jelent. Szük­ségesnek mondotta, hogy az üsző­borjuk eladását tiltsák meg, a bankok pedig adjanak állattenyész­tési kölcsönöket o!csó kamatozás melleit. Bencze Imre dr. azt java­solta, hogy keressék meg a zalai gazdaköröket, a kamarákat, a vá­rosokat és a megyét, hogy azok kérjék a kormánytól az adókive­tés reformját, mert a gazdák a mai adóterheket el nem bírják. Keszler Ferenc és Varga Mihály felszólalása után Ábrahám József azt kívánta, hogy a kormány hosz- szabbitsa meg egy évvel a gazda­moratóriumot. A közgyűlés az összes indítvá­nyokat elfogadta, majd a tisztuji* tás következett. A tisztikar a kö­vetkezőképen alakult meg: elnök Kováts Ferenc, alelnök Bedő Kál­mán, pénztáros Horváth János, titkár Doszpoth Dezső, jegyző Ebedlí Kálmán, háznagy ifj. Hor­váth Ferenc, Kéner Karoly, könyv­táros ifj. Kósa György, számvizs­gálók Asbóth Károly, Csiszár La­jos, Kósa József. A borbizotiság tagjai: Bedő Károly, Ebedli József, Bencze József. Pénztári ellenőr Zsuppán József. A választmány rendes tagjai: Böröndy Károly, Horváth István, Horváth Ferenc, Vizsy Károly, Pirity Gáspár, Egyed Pál; Kovács Mihály, Kéner Ká­roly, Kámán Attila, Tuboly Ignác, Keresi tu ry György, Ábrahám Jó­zsef. Póttagok: Szabó György, Horváth József, Fábiánffy István. A gyűlés fél 1 órakor fejező­dött be lelkes hangulatban. A kormány felhatalmazást kap a vállalatok ellenőrzésére. Budapest, április 24. A 33-as bizottság ma délelőtt ülést tartott. Az ülésen kimondották a hatos bizottság megszűnését, mivel nem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket. Ügykörét most rendelettel szabályozzák. A rendeletben a kor­mány felhatalmazást kap, hogy ellenőrizhesse azokat a vállalato­kat, amelyeknél az államnak ér­dekeltsége van. Az ellenőrzés ki­terjed az igazgatóság javadalma­zására is. A rendelet megvédi a kisemberek érdekeit, de hozzányúl a jövedelmekhez, ha azok ma­gasak. A leszerelési és értekezletről Roosevelt Washington április 24. Roose­velt és /Macdonald vasárnap hajó- kirándulást tettek a Potomac fo­lyón és ez alkalommal szakadat­lanul folytatták a megbeszéléseket. A kiadott hivatalos jelentés sze­rint a két államférfi a vasárnapot a genfi leszerelési értekezlet ala­pos áttekintésével töltötte, ügy érzik, hogy a megbeszélés jelen­tékenyen előmozdította a leszere­lés és a világgazdasági értekez­let kilátásait. Roosevelt folytatja megbeszéléseit a leszerelésről Hesfiot francia delegátussal is. Vasárnap az amerikai és an­gol szakértők is megbeszélést folytattak a leszerelésről. Herriot vasárnap érkezett meg Amerikába, amit azonnal rádión tudattak a hajókiránduláson levő Roosevelt elnökkel. Megérkezése után Herriot rövid rádióbeszédet világgazdasági tanácskozott' Macdonald. mondott. Teljes mértékben átérzi — mondotta — Amerika gazda­sági nehézségeit. Franciaország keresi a békét gazdasági és po­litikai téren, mert mélységes bé­keszeretet hatja át. A francia kor­mány minden hátsó gondolat nélkül akar együttműködni más államokkal. London április 24 A lapok je­lentése szerint Macdonald hozzá­járult az amerikai állásponthoz, hogy a háborús adósságok kér­dését a valutáris és vámügyi kér­déseknek kell alárendelni, mert ezeken a problémákon fordul meg a világ gazdasági újjáépítése. Páris április 24. A vasárnap szenzációja Daladier miniszter- elnöknek szülőföldjén mondott beszéde. A beszédben élesen ki­fakadt Roosevelt amerikai elnök ellen és erősen megbélyegezte az uj német kormányzat politikai módszereit. Berlin április 24. Noha Dala­dier beszéde vasárnap csak szü- kebb körökben válhatott ismere­tessé, máris megálapitható, hogy a beszéd a legnagyobb megütközést keltette. Berlinben visszautasítják ezt a beszédet és kijelentik, hogy a francia politika megyilatkozása Hitler békülékeny nyilatkozatai után egyrészt ugyan a legridegebb kikosarazás, másrészt azonban bámulatra méltó nyíltsággal fe­jezi ki a francia külpolitikának az elmúlt tizennégy év alatt ki- jegecesedett alapelveit. Rövid táviratok. A belgrádi államvédelmi tör­vényszék ma kezdte meg Macsek-» nak, a horváí parasztpárt vezéré­nek bünperé^, akit azzal vádol­nak, hogy el akarta szakítani Horvátországot. — A tiroli ha­táron több társával elfogtak egy hindu kommunistát, aki merény­letet akart elkövetni Hitler ellen. — Innilzer bécsi hercegérsek autója összeütközött egy német gépkocsival. A bíboros kisebb sérülést szenvedett. — Pekinget kiürítik a kínaiak a japán elő­nyomulás miatt. A császári kip- cseket már elszállították. Növendékhangverseny Keszthelyen. R. Mosonyi Mimi oki Zeneta­nárnő áll. eng. magánzeneiskolá­jának vasárnap délután rendezett növendékhangversenyén a meg­jelent előkelő közönség megtöl­tötte a régi Uránia színháztermét. A komoly, művészi műsort össze­állító kiváló tanárnőt egy festő­művészhez hasonlítjuk, aki mesteri ecsetjével csodálatosan szép, él­vezetes és minden részében külön- ktílön is kitűnő értékes képet fest. És e műsor-képnek minden színét az alkotó odaadó művészi énje^ irányitó leheiete járja át és a szí­nek, — a tanítványok, hűen adják vissza mesterük intencióit. Unger Ica kiegyensúlyozott esz­tétikára valló, fesztelenül termé­szetes felfogása, magával ragadó, csillogó technikája, nagy gyönyü- rüséget szerzett. LŐwy Edit kifi­nomult Ízlést sugárzó, csupasziv előadása egy mély muzsikus lélek odaadó megnyilvánulása. Grünfeld Anna világos, értelmes és átérzett játéka mellett nagy fejlődésről tett tanúságot. Berger Ilus hangulato­san idézte Chopint. Berger Irén elmélyedt.előadása nagyon tetszett. Lengyel ibolya és Éva játékából tehetség csillog. Ligeti Kiára szé­pen fejlődik. Molnár Livia, Lu­kács Éva, Láday Magda, Rosen­berg Ilona, Steiner György és Pethő Endre megérdemelték a tapsokat. Waller Etelka, Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom