Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-04-25 / 92. szám
2 Zalamegyei Újság 1933 április 25. Katalin, Löké Endre, Bory László és Waller Oszkár bátor, ügyes növendékek. Szándékosan hagytuk utoljára a közönség kedvenc apróságait, a kis Ludwig Editet, Hajós Anikát és PHhő Klárát, akik azonban nagy szorgalommal tanultak, hogy ők is úgy tudjanak majd, fognak is tudni, mint a nagyok. Balázs Gyula. Boda János űr. meghalt, A szombathelyi egyházmegyének súlyos gyásza van. Egyik legkiválóbb papja, Boda János dr. apostoli protonotárius, a szombathelyi székesegyház éneklő kanonokja, egeresi c. apát életének 63-ik, papságának 38-ik évében visszaadta lelkét teremtőjének. Az elhunyt főpap 1871. február 23-án született Csepregen. Középiskoláinak elvégzése után a szombathelyi egyházmegye szolgálatába lépett. Hidassy Kornél akkori megyéspüspök a fényes tehetségű ifjút az innsbrucki egyetemre küldölte tanulmányainak elvégzése céljából. Meg is felelt a beléheiyezett bizalomnak. Itt szerezte meg tudásának és egész életre szóló papi buzgóságának alapjait. Káplánévei után István Vilmos dr. megyéspüspök 1902- ben szentszéki jegyzővé nevezte ki és ettől kezdve 27 éven át az egyházmegyei kormányzatban működött. 1907-ben püspöki titkár lett, majd 1912-ben Mikes János gróf székfoglalása után püspöki irodaigazgató Még ugyanebben az évben egyházmegyei főtanfelügyelői minőségben átvette az összes katolikus iskolák irányítását. Érdemeinek elismeréséül 1916-ban a megyéspüspök székesegyházi kanonokká nevezte ki. Két^iv múlva c. egeresi apát, 1921-ben pedig általános püspöki Jielynök lett. 1925-ben a római 'Szentszék a legmagasabb kitüntetéssel, az apostoli főjegyzők díszével ruházta fel. Püspöki helynöki megbízatásáról pár hét előtt mondott le betegsége miatt. Boda János dr. élete mintaszerű papi élet volt kezdettől fogva. A lelkipásztorkodást, amit káplán korában szere'ett meg, soha abba nem hagyta, csak más körben folytatta. Rengeteg hivatalos elfoglaltsága mellett sokat gyóntatott, közkedveit lelki vezető volt és 25 éven át vezette az általa alapított katolikus cselédotthont, s ennek Mária kongregációját. Neki köszönhető, hogy 3 városban sok veszélynek kitett cselédleányok oltalmat találtak az általa létesített intézményben. Hivatalos teendőit pedáns lelkiismeretességgel végezte, mindenkinek készséggel állott rendelkezésére. Talán ez a megfeszített munka okozta, hogy 1908. óta állandó szivbántalmak kínozták. De buzgósága betegsége miatt sem lankadt. Az egyházmegye katolikus tanítói tanuk rá, hogy benne mindig jószivü, igazságos pártfogót találtak. Az iskolák felvirágzása és tanítók jó szelleme az ő működésének eredménye — állapítja meg róla egy főpásztori leirat. Szaktudása a tanügyben páratlan volt. Munkás tagja volt a vármegyei szerveknek, felszólalásai mindig szaktudásról tanúskodtak. Az utolsó 15 évben egyéb teendői mellett az Annuntiata szerzetesnők kongregációjának megalapítása és megalapozása volt életének gondja. Tevékenységének eredménye, hogy az intézmény gyökeret vert és ma sok városban fejt ki szép munkát a betegápolás terén. Boda János dr. az utolsó években sokat betegeskedett. Bármi baj támadta meg, mindig a szive okozta a komplikációt. Egy hónappal ezelőtt ismét szívbaj je- lenkezett komoly formában és ezúttal nem lehetett megmenteni. A nemes szív szombaton megszűnt dobogni. Halála mély gyászba boritotta nemcsak az egyházmegyét, de az elhunyt ! világi tisztelőinek sokaságát is. 1 No igen, tehát „nyaraljunk itthon“! Pedig ez egy kicsit nehézkes dolog. Hat esztendő óta vagyok ennek a gondolatnak ideális harcosa. Ezalatt voltam ki nem mondott fürdőigazgató, gyors-segély nyújtó, egészségügyi tanácsnok, (nem tanácsos!) fürdőinspektor, jogi vitadöntő, (nem ügyvéd!) úszni tanító, nem („úszómester“) bérszolga, fürdőszolga, de minden egy-egy évben. Tehát a tapasztalat „rámragadt“. Ismerem a szép Zalát, mondjuk Pankasztó! Zaialövőn át egész a fenéki beömlésig. Minden falu, a kies Zalavölgyben alkalmas a nyaralásra. Egyik inkább, a másik nem annyira. De nem is ezen fordid meg a dolog, hanem rná son. Hévíznek, Pöstyénnek, a budai iszapnak, stb. nem is kellene más reklám, mégis „menne“. Nézzük meg az osztrák nyaraló falukat. Tagadhatatlan, hogy majd mind egyformák, mégis... az egyik tömve, a másik üres. Az a fentemliteít más, nem más, mint az ügyesen megválasztott u. n. „reklám“. A mi kis faluinknak ki csináljon propagandát. A pap, a jegyző, a tanító ? Először is „miből“? Másodszor „miért“ ? Azért hogy meggyanúsítsák, hogy „haszna“ van beiőle? Harmadszor pedig, ha mindezeket teszi, meg tud-e felelni a kivánalmaknak, amikért őt teszik felelőssé a nyaralók is és a nya- raltatók is? Az osztrák, stejer nyaralófaiuk mindegyikében van egy, a szép vidék kihasználására épült szálloda. Ott a tulajdonos végez mindent. Igaz, a haszon is az övé. Beszélik a nyaralók, hogy ugyanazon helyre ritkán megy vissza a magyar, mert rájön, hogy nem kapta meg azt, amit ígértek. De ebből semmi baj nem származik. A „magyarom“ itthon letagadja, hogy „becsapták“, mert fél, hogy kinevetik; a sógor pedig zsebreA szombathelyi egyházmegye és Vas vármegye közélete szegényebb lett egy nemes jó emberrel. A megboldogult főpap holttestét az általa alapított Annun- ciata apácák anyaházának kápolnájában ravatalozták fel és a kápolna sírboltjában helyezték örök nyugalomra ma, hétfőn délelőtt 9 órakor. A temetési szertartást Mikes János gróf megyéspüspök végezte, a temetést megelőző szentmisét pedig Ro- gács Ferenc dr. prelátuskanonok mondotta. A temetésen nagy számban vett részt a egyházmegye papsága és ott volt Vas vármegye közéletének minden vezetője. dugja a busás hasznot és készül előre a jövő „szezonra.“ Térjünk át a magunk dolgára, a tapasztalatokra. Tény, hogy mi nem tudunk annyi kényelmet nyújtani, mint odaát, de az is igaz, hogy sok esetben a pesti vendég igé nyesebb itthon. Mint mondottam, ismerem a Zalavöigy faluit. Poros az mind. De annyira ismerem, hogy azt is tudom, hogy minden falunak van kerti, „kertaljai“ igazán pormentes útja, fák, legelők, gabonatáblák között. Mégis az a falu „poros“. Mert már ráragadt a stereotip mondás, hogy „poros falu“. Az a falu, csak a falusinak poros, mert az lovaival, szekerével nem kerülheti el a poros utat, de a nyaraló annyi mellékutat talál, hogy ott kívánva sem szívhat port. A sok ezer nyaralási levélből, ami hozzám érkezet , több százban olvasható volt ez a kitétel: — Van-e a faluban por? Igazán gondolkodóba estem, hogy falán homokot gondol e a kisgyermekek szempontjából, vagy tényleg azt hiszi, hogy van olyan falu, ahol nincs por. Hála Isten, nem mint nyaraló, hanem sokkal szomorúbb körülményekből ismerem a kárpáti, az alpesi faiukat, de pormentes hely csak a hegyekben található. Meg is mondta az egyik őszinte pesti vendégünk, hogy „por Pesten is van“. A pesti por pedig egészségtelenebb, mint a falusi. Ha pedig nincs por, akkor sár van. A pesti sár, (öntözéskor) sokkal veszedelmesebb a falusi sárnál. A falusi sár, ha ragadósabb is, de lemegy a cipőről, de a pesti malter...! — Jaj az antilopoknak ! A porról bizonyára elég ennyi. Vannak nagyobb nehézségek is. Legfontosabb a „koszt-kérdés“. Pedig, ha a szerelem a gyomron keresztül vezet, akkor a nyaraló jókedve is függ a jó (és olcsó) ebédtől. Legolcsóbb ma az étkezés Pesten. Középevésü ember már 80 ÉRTESÍTÉS ! Tisztelettel értesítem m. t. vendégeimet, hogy a gróf Apponyi utcában levő nri- és hölgyfodrászűzleteinet május 1-én áthelyezem Wlasits- és Petőfi- utca sarok épületében (Holczer-féle ház). Továbbra is biztosítom t. vendégeimnek a pontos és a mai kor igényeinek megfelelően a kiszolgálást. Üzletemet hölgyfodrászattal bővitettem ki és már 8 pengőtől kezdve hathavi garancia mellett végzek tartós ondolálást. Precis vizhuliám és modern nfli hajvágás. Szives pártfogást kér VERASZTÓ LAJOS úri- és hölgyfodrász. Nyaraljunk itthon. Budapesti Nenzetközi vásár május 6-15-ig. TöbD mint ezer gyáros és Iparos kiállító. Tömegáruit, — Minőségi ciKkek. Magyar mezőgazdasági expertárnk Dematatöia, Exportüzlet pengő ellenében. Nagyszabású divatfelvonulások, Kozmetikai kiállítás. Repülőgép kiállítás Bélyegkiállitás- és bélyegtőzsde. Telepítési- és építkezési kiállítás. Mintatanya. Öntözési fásítás. Baromfi- és apróállat kiállítás. Borcsoport. Kisipari galéria. Háziipari csoport. Nagyszabású utazási-, vízum-, szórakozási- és gyógyászati kedvezmények a vásár-igazolványok alapján május 1—20-ig. Yásárigazolvány és felvilágosítás kapható: Budapestéi a vásárirodánál, y., Alkotmány i. 8, Zalaegerszegen : Klosovszky Ernő ipartestületi jegyzőről és a menetjegyirodánál. filléres „menüvei“ jóllakik. A minőség is megfelel a középigénynek. Ezt falun utánozni nem lehet. Hogy miért, nem kell sokat gondolkodni, pár szó elég. Hol van az a pesti jó hús, hol van a pesti szakács, de hol van az a tömeg- étkezés? Öt, hat, tiz emberen akarja megkeiesni hasznát a vendéglős, a kifőző, már ezért is drágábban kell adnia mindent. Viszont, hogy ma falun egy tojás 3 fillér és Pesten 6 fillér, hogy egy liter tej 10 fillér és Pesten 36—35 fillér, hogy falun egy liter hamisítatlan bor 20—30 fillér, Pesten a sokszor rosszabb pedig 80—100 fillér, a becsületes magyarember köszönése itt ingyen megy, Pesten pedig azért a koldusnak is meg kell fizetni, ez nem előny a pesti ember előtt — legtöbbször. Azután a lakás, azután a fürdő, a pesti strandok után . . . Lehet, hogy irok még a fenti címhez, de befejezésül hozzá kell még tennem azt, hogy a nyaraló a mostani (sajnos!) kevesebb pénzével ne kívánja azt, amit a többért élvezett, a falu pedig becsülje meg azt a vendégét, aki bármily csekély összeget hoz is „be“. Figyelő. Állatorvosok értekezlete. Vármegyénk járási és helyhatósági állatorvosai vasárnap délelőtt a vármegyeháza kistermében Kertész Lajos dunántúli kerületi állategészségügyi felügyelő és Zsupán Kálmán dr. törvényhatósági főállaíorvos részvételével értekezletet tartottak. Az értekezleten az 1925. évi 29. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott földművelési miniszteri utasítás rendelkezésének a gyakorlati éleibe való átültetéséről tárgyaltak. Kertész Lajos, kerületi felügyelő vezette az értekezletet s első sorban is a régi és új törvény és végrehajtási utasítások között levő különbségeket ismertette, majd kimerítő választ adott az írásban beérkezett sok kérdésre. Résztvett az értekezleten Bődy Zoltán alispán, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző és Tomka János dr. 1b. főjegyző is. Az értekezletet délután 1 órakor ! Eckhamp Kálmán vasúti éttermé- ! ben társasebéd követte.
