Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-05-02 / 98. szám

XVI. évffohrfim 98. szám Ára 10 fillér i933 Májú« 2. Kedd. 9 Yívf1 xM1 „ Gostl0 !»\e<'A° í>4 * ^ ^ Felelfis szerkesztő; Herboly Ferenc. Ki .-.Clí, £í§CÍP.EYÍ-ÍBl <­sísztös?#: Etssiliei’?, Kossniü L.-s. POLITIKAI NAPILAP Meg£«lenifc hétköznap a kova délutáni órákban. Előfizetési árak ; egy hónapra 2 perikU negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint •\ j Kongreganiata nap Zalaegerszegen P. Jámbor László nagyszabású beszéde a kong re- ganista kötelességekről és a hithD «égről» A zalaegerszegi kilenc Mária kongregáció vasárnap külsőségei­ben fényes, tartalomban gazdag, kihatásaiban eredményes kongre- gáeiós napot rendezeti Kiemel­kedő jelensége volt a napnak a reggeli 7 órai szentmise, amelyen a Leánykongregáció énekkara szép énekekkel szerepelt és 500-nál több kongreganiua járult a szent áldozáshoz. D iu an 4 órakor az összes kongregációk magisztrátu­sai P. Jámcur László jezsuita atya,, országos igazgató elnökletével gyű­lést tartottak, amelyen az igazgató sok ügyben adott tölvilágositást: és utasításokat. Este 6 órakor a Kulturház nagy­termében az összes kongreganis- ták és nagyszámú, előkelő közön­ség részvételével diszgyülés volt,, mteiy magas művészi műsorával ■ és a műsor minden egyes számá­nak nagyszerű előadásával kultur- •.eseménnyé bontakozott ki. Bevezetőül az Egyházi Ének • és Zeneegyesféet énekkara az Egye­sület és a Move egyesített zene­karának kíséretével előadta Hen- delnek a Messiás oratóriumából „íme a nagy isteni fényesség* részletet, melynek szövegét angol - ból Fürtös Lajos felsőkereskedelmi iskolai tanár fordította. A nagyszerű tdarab .pompás előadása az ének­lés zenekarnak lankadatlan igyeke­zetét bféonyitotta. .Németh József karnagy dirigálása mellett olyant volt alkalmunk hallani, mely min­den várakozást, minden igényt a legteljesebb mértékben kielégített. A ragyogó sikert mi sem jelezte fényesebben, mint az a tapsvihar, mely a darab végeztével felhang­zott. Utána Pesthy Gábor, reálgimn. Ví. o. t. a felsős reálgimn. kon­gregáció tagja megható áhítattal szavalta el Pázmány Péter-Babits Mihály: „ÉnekMagyarország Nagy­asszonyáról“ régi himnuszt. Nagy tetszést aratott a szép szavalat. P. Jámbor László beszéde. Most P. Jámbor László jezsuita atya ünnepi beszéde következett. A kitűnő szónok beszéde elején humoros formában a hallgatóság emlékezetébe idézte a közismert mesét a molnárról és fiáról, kik szamáron Igyekeztek a városba, de végül is a vízbe dobták a sze­gény áliatot, mert a járókelők foly­ton gúnyolták őket, akár egyikük, akár másikuk ült is annak hátán, avagy ballagtak mellette. Ez a molnár — mondá — példaképe volt a határozatlan embernek, aki mindig csak arra figyelt, mit mon­danak az emberek. Ilyen határo­zatlan, gerinctelen, öntudatlan em­berrel nagyon sokszor találkozunk az életben. A bibliából ilyennek ismerjük Pilátust, aki meg volt győződve Krisztus ártatlanságáról, le gerincfelensége, az emberektől «/aló félelme mégis arra vitte, nogy az Ártatlant átadja ellenségeinek,, hogy Veszítsék keresztre. Ugyan akkor szól a biblia a határozotí- f Ságnak, bátorságnak mintaképéről, ! a fájdalmas Szüzanyáróí, aki nem : törődve az emberek véleményével, ' nemiélve semmitől és senkitől, követte Szent Fiát a kereszuton, ott volt keresztneíeszitésénél, ott állofé a keresztfa tövében ... Van­nak a mai világban nagy szám­mal határozatlan, "bátortalan, této­vázó emberek, akik sohasem mer­nek szint vallani, mindig az adott helyzethez képest ^határozzák el magukat — jobb belátásuk elle­nére— bizonyos jsselekedeíekre. önállóan cselekedni nem mernek, . mert félnek, hogy ennek kárát ; vallják. Épen ezekre tekintettel I jnondiia'juk, hogy varrnak ma is rabszolgák^ modern rabszolgák, akik­nek nem csak egy zsarno­kuk van s akiket nem is erőszakkal kényszerűének * egy s más cselekedetre. Azt sem tudják, kinek en­gedelmeskedjenek, de en­gedelmeskedniük keli Hányán vannak, kik nem merik" hitüket megvallani! Nem mernek a templom előtt kalapot emelni, nem mernek keresztet vetni, mert mindig azt forgatják agyukban : jaj, mit szóinak azemberek ? Vannak, akikről Jegfölehb csak esküvőjük vagy temetésök alkalmával tudjuk meg, hogy — katolikusok. De hányszor kell valakinek meíiőz- leíéséí éreznie azért, mert kato­likus ! És holmi kis előnyért, földi javakért mennyi" gyenge- lelkű, bátortalan, gerinc­telen ember nyomja el ma­gában a katolikus öntu­datot ! Példákat idézett a kereszténység első századaiban történt keresz­tényüldözésekből, figyelmeztette a hallgatóságot az oroszországi, mexikói, spanyolországi üldözé­sekre, amelyek kegyetlenségökben fölülmúlják a Nero és Diocletián császárok idejében lefolyt üldözte­téseket. Utalt azokra a százezrekre, akik hitökért bátran mentek a ha­lálba. Majd rátért arra, hogy a nagy hitszakadást követő borzal­makat a jezsuiták és a kongregá­ciók szüntették meg és, hogy az­óta is napjainkig, a világháború borzalmain keresztül milyen nagy­szerű munkát végeztek a kongre­gációk. Levonta ezután, mint egye­nes következtetést, milyennek keli lennie a kongreganistának ? Hit- hünek, bátornak, gerincesnek, az igazságért retieutheietlentíl harco­lónak, engedelmesnek a pápa és az egyház iráni. Ha igy élnek a kongrega- nisták, példájok minden esetre hatással lesz min­den katolikusra s akkor Magyarországon nem csak papíron, hanem valóság­ban is 67*2 százalék lesz a katolikus, akkor olyan hatalmat képviselnek a ka tolikusok, amelyen csak­ugyan nem vehetnek erőt a pokol kapni. Örüljünk, hogy ka olikusok va­gyunk, kiket Szent István a Bol- dogságos Szűz oltalmába ajánlott, hogy van templomunk, melynek melegséget ad az a kis láng, mely az ott jelenlevő Úr előtt lobog. Végül arról szólott, hogy Zala­egerszeg katolikusai örökölték elő­deiktől a kalolikus hitet, hagyják ezt a maga tisztaságában örökül utódaikra és, hogy ez igy történ­hessek, förhetetlenül ragaszkodjék hitéhez minden katolikus, virágoz­zék a kongreganista élet! Szűnni nem akaró éljenzés és tapssal fogadta a haiiga!óság a remek beszédei s lelkesen ünne­pelte Jámbor atyát. Kis szünet uián Orosz Ica és Horváth Margit a Notre Dameta- nitónőképző kongregációjának tag­jai Joh. Bap. Kral! Ave Mária-ját énekelték két szólamban. A közön­ség élénk tetszésnyilvánítással fe­jezte ki elismerését a szép énekért,, melyhez stilusosan szolgáltatta Farkasovszky Mária a zongora- kíséretet. ti á ry Emma, városunk közön­sége által már jói ismert költőnő, a Leánykongregáció tagja, saját versei közül elszavalla „Á kistest­vérek beszélgetnek“ és „Gondo­latoka nagytemplomban“ cimüeket A csinos versek és az ügyes sza­valat nagyon meglepték a hallga­tóságot, mely nem is fukarkodott a tapsokkal, hogy elismerésének méltó kifejezést adhasson. Hajba Kálmán Cherubini Ave Maria-ját zenekari kísérettel adta elő. Mint mindig, úgy most is nagyszerűen énekelt. A diszgyülés a kongregánisía him­nusz eléneklésével fejeződött be. Május elseje: Budapest dolgozik, Berlin ünnepel, Bécsben gépfegyverek és drótsövények. Budapest, május 1. Május el­seje a kora délutáni órákig teljes nyugalomban telt el. A gyárakban és egyéb üzemekben a szakszer­vezeti munkásság is dolgozik, csak negyedórás tüntető szünetet tartott. A lapok megjelennek. Berlin, május 1. Május elseje alkalmából egész Berlin a nem­zeti munka ünnepének mámoros lázában ég. Az ünnepség szinhe lyén, a tempeihoíi repülőtéren ■egymillió ember gyűlt össze. A tér fölött repülőgépek keringtek rakétákat szórva, a téren pedig 6 ezer mozsárágyu üdvlövéseí jelezték az ünnepet. Az első be­szédet Göbbels propaganda mi­niszter mondotta, majd Hindern- burg elnök szólalt fel és hangoz­tatta, hogy az ifjúságé a jövő. Bécs, május 1. A várható mun­kástüntetések miatt az egész vá­rost katonai csapatok szállták meg. Az utcákon drótsövények és gépfegyverek láthatók minden­felé. Megalakult a Honsz. helyi csoportja. Nagy érdeklődés nyilvánult meg az alakuló gyűlés iránt. A Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségének Zalaeger­szeg városi és járási köre vasár­nap délelőtt tartotta alakuló gyű­lését a zalaegerszegi városházán. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a hadirokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák nemcsak a városháza nagytermét, de a fo­lyosót is zsúfolásig megtöltötték. A gyűlést vitéz Tamásy István dr. h. polgármester nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket, majd utalt arra, hogy szükség van a szövetség helyi fiókjának megalakítására, mert csak igy lehet jó eredményeket elérni a hadigondozottak érdekében. Utána a központ képviseleté­ben Csák Boldizsár c}r. szövet­ségi igazgató szólalt fel, aki ha­tásos beszédben szólt a hadigon­dozottak törekvéseiről. Utalt arra, hogy a hadigongozottak 200 ez­res tábora meghozta a áldozatot a világháborúban, de 15 éven keresztül hiába várta a hálát. Hála helyett a szenvedés jutott osztályrészül. Tudják, hogy nem a nemzet volt hálátlan, mert hiszen ez velük érez, de hálát­lanságot tanúsítottak az eddigi kormányok. Adtak ugyan első parcellát a temetőben az elhuny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom