Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-05-02 / 98. szám

ZaUmegyei ÁJisac hadirokkantnak/ de ez nem elég. A hadirokkantak az é'et mezején követelik az első parcellákat. A rokkantkérdés nem koldusügy, hatoém a nemzet becsületügye. A hadigondozottak iránt a hálát le kell róni; ha a nemzet jövőjét féltjük. Rámutatott, hogy a kö­zönnyel szemben szükség volt a szervezkedésre, a HONSz meg­alakítására és ennek a szervezet,-, nek sikerült is már valamelyes eredményeket elérnie. Ilyen az uj rokkanttörvény, amely ha nem is tökéletes, de kezdetnek megfelelő és mindenesetre jó keret, ame­lyet később bővíteni lehet. A HONSz-nak ma már százezres létszáma van és ez a tömeg os- tromo'ni fogja az illetékeseket a * további eredményekért. Követelik a hadigondozottak az állami jogo­sítványokat, a hadiárvák és hadi­özvegyek járulékainak emelését, a vasúti kedvezményt, stb. Befe­jezésül hangoztatta, hogy a taka­rékosságot nem szabad a hadi- gondozottakon kezdeni. Vitéz Tainásy István dr. köszö­netét mondott a szép beszédért, majd Schmidt Viktor ismertette az alapszabályokat, vitéz Tamásy dr. pedig megmagyarázta azokat. Az ismertetés után a gyűlés egy­hangúan kimondotta a HONS? helyi fiókjának megalakulását, majd a választások következtek. A kijelölő választmány javas­lata alapján diszelnökké gróf Batthyány Pálnét, Gyömörey György főispánt, Bődy Zoltán al­ispánt, Skublics Ödön dr. főszol­gabírót, Czobor Mátyás polgár- mestert és Udvardy Jenő dr. vá­rosi tisztifőügyészt, elnökké vitéz Tamási István dr-t, társelnökké Mi- kolics Ferenc dr. söjtöri állator­vost és Szilágyi Mihály városi főszámvevőt, alelnökökké Kiss La­jos zalaistvándi tanítót és özv. Kulcsár Gyulánét Zalaegerszeg, csoportigazgatóvá Schmidt Viktor zalaegerszegi lakost választották. Jegyző Kollarics Ferenc tanító Botfa, pénztáros Zsomboly Jó­zsef dohányárus Zalaegerszeg, ellenőr Léránt Imre városi tiszt­viselő Zalaegerszeg, a számvizs­gáló, Pap József Bak és Nyáry Gábor Nagylengyel. A 40 vá­lasztmányi tag névsorát holnap közöljük. Vitéz Tamásy István dr. h. pol- pármester a megválasztottak ne­vében megköszönte a bizalmat, majd hangoztatta, Logy a vezető­ség a reá váró feladatot csak ak­kor oldhatja meg, ha a tagok ré széről támogatásra talál. Türe­lemre és a bajtársi érzés ápolá­sára hívta fet a hadigondozotta­kat. Végül a megjelentek felállással áldoztak az elesett bajtársak em­lékének. A gyűlés után megko­szorúzták a hősi szobrot. Nagykanizsai hírek. Tudósítónk jelenti Nagykani­zsáról : ­A kegyesrendi reálgimnázium­ban vasárnap Báthory István születésének 400-ik évfordulója alkalmával ünnepélyt rendeztek, amelyen Grujber József tanár mondott nagyértékii emlékbeszé­det. Az ünnepély műsorán még zene- és énekszámok, továbbá Szollár L. VI. és Krátky T. I. o. t. sikerült szavalatai szerepeltek. A városi zeneiskola matinéján Vannay János igazgató, zene­szerző zenetörténeti előadását és a tanári kar szereplését igen nagy tetszéssel fogadta a közönség. A Szent Ilona Leányklub mű­soros teaestélyt rendezett az or ! szágzászló javára. Az ügyesen | összeállított műsor után tánc követ­kezett. Az első temetkezési egylet tiszt­újító közgyűlésén újból a régi ki­próbált tisztikart választották meg. Elnök: Holany Ferenc, alelnök : Tibol János, pénztáros: Fenyvesi Sándor, ügyész : Hajdú Gyula dr. Kettős tragédiát okozott Kiskanizsán a revolverrel való játék. Vasárnap este Piander László kiskanizsai, hkásában vidám tár­saság borozott. Szórakozás köz­ben a társaság egyik tagja, Ö vös László elővette revolverét és rá­fogta Piander Lászlónéra, meg kérdezve, hogy fél e ? A fegyver elsült és a golyó súlyosan meg- sebesiiette az asszonyt., A sze­rencsétlenség láttára Ötvös László . maga ellen fordította a revolvert és agyonlőtte magát. Prandernét j súlyos állapotban száljitották kór- i házba. Ar polgániisJcolai tanárok jufoiláris közgyűlése. Göcsej ismertetése az iskolákban. Az Országos Polg. Isk, Tanár- egyesület Zalamegyei Köre teg­nap. tartotta magas, színvonalú jubiláris közgyűlését az áll. polg. leányiskola, tornatermében. Meg­jelentek Bődy Zoltán alispán, Czobor Mátyáspolgármester, Pehm József apátplébános, Vida Gyula vármegyei testnevelési felügyelő, a helyi összes tanügyi intézmé­nye igazgatói, tanárai, a vár­megyei polgári iskolák tanárai közül 45 en, azonkívül sok érdek­lődő a nagyközönség köréből. A Hiszekegy eiéneklése után zsuppán József igazgató, elnök megnyitójában közvetlen szavak­kal üdvözölte a megjelent előkelő­ségeket és a régi zalaegerszegi polgári fiúiskola első évfolyama nak képviselőit, akik 60 évvel ezelőtt voltak növendékei az isko­lának : Rosenthal Jenő dr. egész­ségügyi tanácsost és Puer litván borbélymestert. Rövid történelmi visszapillantásban vázolta a Ta­náregyesület 25 éves múltját. 1904. december havában jöttek össze először a tanárok, hogy egyesületbe tömörüljenek. Szólt arról, hogy a polgári iskolai tanárság egyesületi munkásságát elsősorban a polgári iskolai gon­dolat szolgálatába állította a múlt­ban és a jelenben is. Ma már öncélúvá vált a polgári iskola és megujhodott s Hóman Bálint mi­niszter bejelentette korszerű to­vábbfejlesztését. Bődy Zoltán alispán keresetlen szavakban köszönte meg az üd­vözlést, hivatkozott arra, hogy ő maga is polg. isk. tanári család ból származik és amikor ide jött, úgy érzi — hazajött. Sorsközös­séget érez a polgári iskolával s a tanügyi közigazgatás keretében élénk figyelemmel kisérte a polg. iskola sorsát a múltban és a jö­vőben is mindig segítségére' lesz. Izsák Gyula zalaegerszegi polg. fiúiskolái tanár előadásában (Ter­mészetrajz tanítás és munka is-'- kola) főképen azt fejtegette: mi- képen folyik iskolájukban a ter­mészetrajz tanitása az új pedagó­giai elveknek gyakorlati alkalma­zásával. Jzsák Gyula mély peda­gógiai és alapos tárgyi tudásával és szeretettel boncolgatta a min­den részletkérdésre kiterjedő érte­kezésében a munkaiskola köve­telményeit. Bobély Boriska tanárnő hozzá szólásában, a leányiskolák szem­pontjait is figyelembevéve, egy harmadik természetrajzi óra b ik­tatását sürgeti. így még jobban keresztül lehetne vinni a termé szetrajz gyakorlati tanításai. Szűk ség van egy botanikus kertre, ez különösen hasznos lenne a kis lányoknak. Pes hyné Beniczky Jolán tanár­nő a magyar nyelv és irodalom tanárának nehézségeiről szólott, akinek nincs módjában résztvenni a íermészetrajzi órákon és kirán­dulásokon s így nem tudja kellő­képpen támogatni a Íermészetrajzi tanítást. Izsák Gyula válaszod a felszó­lalásokra. A jelenlevő polgármester fela­jánlja az Erzsébet királyné utca és a vasúti vágány között épít­kezésre nem alkalmas sarkot botanikus kertnek a helybeli pol­gári iskolák számára. Általános érdeklődés közben tartotta meg értékes felolvasását Fára József dr. vármegyei főlevél­táros „Göcsej ismertetésének be­illesztése a polgári iskolák helyi tanmeneteibe“ címen. Nem lehet közömbös — úgy­mond — a magyar társadalomra, a családra nézve az, hogy az az iskolatípus, amelyből a magyar társadalom zöme kerül ki, milyen elvekkel, nézetekkel boesájtja ki tanulóit az életbe. Nekünk meg itt Zalában fontos tudnunk az), hogy ez az iskolatípus mennyiben kapcsolódik beleamegye ismerteté­sébe s tanításában mily közösséget vállal a vármegyével. Fel kell, hogy vegyék a polg, isk. tanárai prog­ramijukba, különösen itt Zalában Göcsej ismertetését, értékeinek ÉRTESÍTÉS t Tisztelettel értesitem m. t. vendégeimet, hogy a gróf Apponyi utcában levő ári- és hölgyfodrászüzletemet májas 1-én áthelyezem Wlasits- és Petőfi- utca sarok, épületében (Holczer-féle ház). Továbbra is biztosítom t. vendégeimnek a pontos és a mai kor igényeinek meg­felelően a kiszolgálást. Üzletemet hölgyfodrászattal bővítettem ki és mar 8 pengőtől kezdve hathavi garancia mellett végzek tartós ondolálást. Precíz vizhullám és modern néi hajvégéé. Szives pártfogást kér VERASZTÓ LAJOS úri- és hölgyfodrász. feltárását tanítványaik e'ő't, amely Zalának és^az országnak is nagy értéke és kincse. " A történelem danárának^ nyílik különösen nagy tér A hifin és világtörténetem tani i ás a hi^nlös, ha,.nem járul hozzá a he y:$t£- nel'embe való t belekapcsoiö'd^s. Ha-'ezt nem veszi főntós' és értékes pedigógiai segédesz­köz igénybevételét mulasztja el. A földrajz Tanításánál küiönö.sen Göcsej természeti alkatával fog- lalkozhatik a tanár. A természet- rajztanár Göcsej sajátságos flórá­jával és faunájával,' ä :*rnagyár' nyelv és irodalom tanára a gö cseji nyelvjárással, hiszen GöcsSj valóságos múzeuma a magyar' nyelvkihcsnek. A kézimunka éV rajztanár Göcsej néprajzában ta­lál bőséges anyagot. A kirándu­lások alkalmával Göcsej gyönyörű tájszépséggit mutathatják be a tanulóknak. Mindez munkatöbbletet jelent, de ha pártfogásukba veszik a; tanárok és megszerettetik tanú*' ványaikkal és azokon keresztül a. szülőkkel, a köziudatba belevisszük , Göcsej valódi képét, ismertté ies.z annak értéke és ekként páratlan kinccsel gazdagszik máj a magyar jelen. Hosszantartó tapssal köszönte, a hallgatóság Fára dr. élvezetes, szí­nes,történeti s pedagógiai előadását. Az egyes felolvasások között a polg. leányiskola és fiúiskola, adott elő énekszámokat. A leány­iskola énekkara szebbnél szebb irredenta dalokkal gazdagiiotta lelkünket. Sokat fejlődött az ének­kar, a precíz betanítás Steyrerné Kardos Jolán kiváló érdeme. A fiúiskola énekka-a Flojhar Tiva­dar dr. tanár vezényletével adott elő Kodály dalokat A terein jobb oldalán a leány­iskola ügyes kézimunkát, kendői, sálok, keiioi munkák voltak kiál­lítva, s ezek vezetőianárnőjükr Fatérné Zobel Aranka kiváló pe­dagógiai tudásai dicsérik, A fiuiskoiasok a baloldalon álli otiák ki ügyes munkáikat. Agyagmunkáik, famunkáik, könyv­kötői munkáik es papírmunkáik, már az uj szellemben készültek. Teljesen uj dolgot is találtunk,. Izsák Gyula tanár patron papír­munkáit. Izsák tanar a munka­iskola telkes híve és úttörője-, s a kiállítás gyakorlatilag is igazolja elméleti megállapításait. Meglepően kitűnnek tanítványai agyagmunKái is. (Dr. L,. L.) A diftária-ültások eredménye. Németh János dr. városi tiszti- ; főorvos a diftériaoltásokat, ame­lyeket március elsején kezdett meg, bejezte. A teljes védettség­hez 3 oltás kell, s ezeket 3 heti időközökben végezte el. Az első oltásban részesült 705 gyermek, a másodikban 569 gyermek, mindháromban 427 gyermek. Sajnálatos, hogy az összes gyer­mekek nem részesültek mindhá­rom oltásban, pedig a teljes vé­dettséghez ez szükséges, mert csak igy lesz a .gyermek 5—6 esztendeig immunis a diftériával szemben. Sok szülő azonban fél­tette gyermekét az oltással járó csekély fájdalomtól és ez az oka a kevés oltásnak. Mint értesülünk, az oltások ha­tása alatt máris csökkent a dif- tériaesetek száma és az előfor­dult néhány megbetegedés is a be nem oltottak között történt. 1933 május 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom