Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-11 / 8. szám

2 Zalamegyei Újság í933 január II. Adókönnyítések ügyében újra felterjesztést intéz a közigaz­gatási bizottság a miniszterhez. 93 százalék az adóhátralék. — Túlzsúfoltak a zalai népiskolák. Zala megye közigazgatási bi­zottsága ma délelőtt tartotta havi rendes ülését Gyömörey György főispán elnöklete mellett. Az ülé­sen a bizottság tisztviselő tagjai jelentést tettek a vezetésűk alatt álló hivatalok decemberi tevékeny­ségéről Ezenkívül még több fon­tos kérdést tárgyaltak meg. Az eseményjelentést Brand Sándor dr. főjegyző ol­vasta föl. A zalaegerszegi állam­rendőrség decemberben 34, a nagy- kanizsai 85 bűnügyben teljesi etí nyomozó szolgálatot. Két tüzeset volt a vármegyében. Mindegyiket gondatlanság okozta. A kár 3005 pengő, melyből biztosítás révén 2455 pengő térül meg. Jelentette még a főjegyző, hogy az állategészségügy terén nagy javulás észlelhető a megyében. A ragadós száj- és körömfájás meg­szűnt. Az eseményjelentést tudomásul­vették. Albizottságok alakítása. Ezután megalakították az egyes albizottságokat. Változás csak a fegyelmi bizottságban történt, ahova rendes tagul Sándor Zsigmond min. tan. helyére F i - g u r a György gazdasági fel­ügyelőt választották, póttag lett Bereczky Vilmos, kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke. Az ipartanács tagjai is a régiek maradtak: De Sorgo Antal és Siposs Dezső rendes tagok, Fang- ler Gyula és Lakatos István pót­tagok. Egészségügyi állapotok. T h a s s y Gábor dr. egészség- ügyi főtanácsos jelentése szerint decemberben a vármegye legtöbb járásában a tífusz és diftéria meg­betegedés esetei a szokottnál na­gyobb számban — bár szórványo­san — jelentkeztek. Ott, ahol a betegségi több eset miatt szüksé­gesnek látszott, a fertőzött háznak lakói s az iskolásgyermekek tifusz- és diltéria védőoltásokat kaptak, így a betegségek száma csökkent, a halálozási arány a minimumra redukálódott. Az utóbbi időben a gyermekek között az időjárás és szegénység — hiányos ruházat — következtében sok garat- és gége- hurutmegbetegedés mutatkozott. Sok volt a kanyaróeset, de a be­tegek túlnyomó része már meg­gyógyult s a kanyaróelhalálozás mindössze 3. — Öngyilkosság 6, véletlen szerencsétlenség 2, sze­rencsétlen szülés 2, elmekór 3 esetben fordult elő. Az árvaszék munkájáról E 11 m a n n Ödön ár­vaszéki elnök számolt be részle­tesen. Jelentését tudomásul vették. Ut ügyek. Bereczky Vilmos kir.főmér­nök, az államépitészeti hivatal fő­nöke jelentésében hangsúlyozza, hogy decemberben az enyhe idő­járás különösen a gyengébb kő­pályával biró útszakaszokat nagy mértékben föláztatta, minek kö vetkeztében a forgalom sokhelyütt a kőpályát fölvágta és áttöréseket idézett elő. Az jdőjárás általában olyan nagy mértékű károsodást okozott, aminek részletes megál- lapithatása csak a következmé nyékből lesz eszközölhető. Az állami közutak föntartására az 1932/33. költségvetési év terhére december végéig 1031 köbm. ba­zaltkavicsot szállítottak. Szól a je lentés a törvényhatósági és vici­nális utakról, a folyamatban levő munkálatokról, hídépítési és hely­reállítási munkákról. Adózás. B r u z s a Gyula dr. min. taná­csos, pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt évben adóban be folyt összesen 4.123.964 P, hát­ralék 5.336.319 P, ami 93 száza­léknak felel meg. Befizettek az egész éven át fényüzési adóban 7.934*28, általános forgalmiadóban 728445*95, illetékekben 1.204.918* 85 pengőt. A hátralék adóhivatali kerületenként : Balatonfüred 101, Keszthely 83, Letenye 104, Nagy­kanizsa 73, Nova 116, Sümeg 95, Tapolca 149, Zalaegerszeg 91, Zalaszentgrót 81 százalék. 150 százalékon felül van a tartozás 98 községben. A jelentéshez elsőnek Barcza László dr. szólott, aki kérte, hogy ismételje meg a közigazgatási bi­zottság múlt havi fölterjesztését aziránt, hogy az előző évek adó­hátralékaira adjon a miniszter hosszú határidőt kamatmentesen, mert hiszen a folyó évi adók be­fizetése is nehezen megy. Farkas Tibor dr. egyetért Barczával, de továbbnrgy a fel­irat tartalmát illetően. Alaposabb megoldást kíván, mert folytonos pepecseléssel a helyzeten javítani nem lehet. Szociális szempontból nagyon veszedelmesnek tartja azt, hogy, amíg a községi alkalmazot­tak rendetlenül kapják javadal­maikat, addig a legmagasabb rangú tisztviselőknél ez még nem fordult elő, Rátért ezután az adó­ügyekben beadott kérvények el­készítésére. Nem helyes, hogy csak az egyénenkénti beadványo­kat fogadják el; a másik kelle­metlenség az, hogy sokszor nincs, aki a kérvényt megírja. A jegyzők erre nagy elfoglaltságuk mellett egyrészt nem vállalkozhatnak, másrészt meg a kedvezmények kérése többe is kerülhe ne, mint amennyit nyerhetne a kérelmező. Jó lenne, ha a képviselőtestületek adnának be ilyen kérvényeket. Ha ez lehetetlen volna, kérje föl az alispán a jegyzőket a kérvények ingyenes megírására, vagy legye­nek ezek a kérvények bélyegmen­tesek. Fölemlitette, hogy 60—70 kilométernyire fekvő falvakból jönnek föl gyalog, mezítláb, ron­gyos ruhában az adózók kérel­meiket előterjeszteni, mert nincs pénzök sem a kérvényre, sem vasútra. B o s n y á k Géza arról szól, hogy az adóba lefoglalt tárgyakat potom áron árverezik el s a be­vételből alig jut valami az állam­nak. Fél, hogy ennek igen súlyos következményei lehetnek. Csatla­kozik ő is Barcza indítványához. A pénzügyigazgató felszólalása után B ő d y Zoltán alispán el­ismerte, hogy a községek nem tudnak fizetni, de ő épen ezért már előzőén kérte, hogy az együt­tes adókezelést szüntessék meg s fizesse a községi alkalmazottakat és nyugdíjasokat is a központi illetményhivatal. A jegyzőket kéri, álljanak ingyen szolgálatára az adózóknak. Gyömörey György főispán összegezte a felszólalásokat és azoknak figyelembevételével készí­tik el a fölterjesztést. Túlzsúfoltak az iskolák. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő jelentésében meg­emlékezett a tanítóság körében történt változásokról és iskolaláto­gatásairól. Majd közölte a bizott­sággal, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi időkben 104 új iskola épült 178 tanteremmel és 92 ta­nítói lakással, 140 iskola tulzsu folt. Ezért 42 iskolában váltakozó rendszerű oktatás folyik, 44-ben 70 80, 25 ben 80 - 90, 14 ben 90—100, 3 ban -100—110, 2 ben 110—120 növendék esik egy ta­nítóra. Ezidőszerint 89 új tanerő kellene még a megyében. Beje lentette azt is, hogy a tanítói fi­zetésekre kiutalt állami kölcsön­összeget több község nem vette föl. Farkas Tibor dr. itt a ta­nítói fizetések egységesítését és a kántortanitói javadalmak rende­zését sürgette, amire a kir. tan­Helsinki, január 10. A Mac Elliot tengerészeti erőd, amely Hel­sinkitől 30 kilométernyire egy szi­geten épült, a levegőbe repült. Az erőd területén tűz ütött ki, amely átterjedt a lőszerraktárakra és azo­kat felrobbantotta. A mentési mun­kálatok céljából a helyszínére igyekvő hajókat nagy hóvihar aka­dályozza. A lapok jelentése sze rint az erődből messzire látszó, Hosszú évek óta fájó sebe már a magyar társadalom széles réte­gének a hadikölcsönök ügyének rendezetlensége. Sokezer ember áldozta fel a világháború alatt megtakarított koronáit a haza ol­tárán abban a hitben, hogy a Ima ügyét előbbre segíti, de egyúttal abban a biztos remény­ben is, hogy tőkéjét biztos ér­tékbe fekteti. Ismételjük, igen ala­pos volt mindenkinek a reménye, hogy pénzét el nem veszítheti, hisz annak idején maga Tisza István gróf miniszterelnök mon dotta az országgyűlésen a hadi- kölcsönjegyzésről a következőket : „Aki állítani meri azt, hogy akadhat olyan kormány a jövő­ben, amely akár egy fillér ka­mattal is merné megrövidíteni a hadikölcsönjegyzőket, az közön­séges hazaáruló. A hadikölcsön ügye a nemzet becsületügye is. Ami soha nem történhetik meg, hogy elveszítjük a háborút, ha mé­gis megtörténnék, az állam utolsó lat földjéig garantálná még akkor is a hadikölcsönöket és mi ma gunk levetjük utolsó ruhadara búnkat, hogy azokat, akik biza­lommal adták a magyar állam­nak garasaikat, károsodás ne érje.“ Ugyanakkor Tel esz ky János pénzügyminiszter jelentette ki: „A felügyelő adott választ. A bizott­ság Farkas felszólalása értelmé­ben fölir a kultuszminiszterhez. A gazdasági felügyelőnek és a kir. ügyésznek jelentéseit lapunk más helyén ismertetjük. A borfogyasztási adó. Az ülés végén Farkas Tibor dr. szólalt fel, aki a borfogyasztási adó kérdésével foglalkozott. Ér­tesülése szerint olyan utasítást kaptak a községi elöljáróságok, hogy a bortermelőkkel ne egyez­zenek ki általányban a borfo­gyasztási adó fizetésénél. Hely­telennek tart ilyen intézkedést, mert esetleg azt eredményézné, hogy a borfogyasztási adó, ame­lyet most felére szállítottak le, végeredményben megmaradna a régi összegben. Brand Sándor dr. főjegyző válaszában bejelentette, hogy a községek helyzetének megkönnyí­tése érdekében az alispán régeb­ben rendeletet adott ki a bor- fogyasztási adó jobb kimunkálá­sára. A borfogyasztási adó le­szállítása után azonban épen a közigazgatási bizottság kívánsága alapján újabb rendeletet adott tó, amelyben továbbra is megengedi a kiegyezést. Az adózókat tehát sérelem nem éri. hatalmas tüzoszlopok törnek fel és még mindig nagyerejü robba­nások hallatszanak. Hét kaszárnya rumbadőit. Attól tartanak, hogy nemcsak a : anyagi kár jelentős, de az emberáldozatok száma is nagy. A veszteséget eddig nem állapították meg, mivel még nem lehetett a szerencsétlenség fész­kéhez férkőzni. hadikölcsönnek kell lenni annak a vagyonnak, mely biztosabb min­den más vagyonnál. Az ég le­szakadhat, a hegyek ledőlhetnek, de a magyar hadikölcsön nem, az biztosabb, mint az égi firmamen- tum.“ íme ilyen súlyos szavakkal je­lölték meg a nemzet becsület­ügyének a hadikölcsönt. A há­borút elveszítettük, de a hadiköl­csön megmaradt továbbra is a nemzet becsületügyének, sajnos azonban mindmáig elintézetlen becsületügynek. Mert a karitatív valorizáció nem megoldás azok számára, akik tekintélyes vagyo­nokat vagy keservesen megtaka­rított filléreket bíztak a nemzet becsületére, s ma ezek gyakran nyomorognak, vagy legalábbis súlyosan érzik egy életen át ösz- szekuporgatott tőkéjük hiányát. Azt mondhatnánk, hogy ma, az általános gazdasági válság és és az általános nyomorúság ide­jén, nem aktuális ez a kérdés. Szerintünk azonban nagyon is aktuális, mert hiszen a kérdés megoldása esetén ezrek mene­külhetnének ki az ínséges sorból, melybe őket kettős ok döntötte. Különben is az érdekeltek a leg­illetékesebbek annak eldöntésére, hogy mi aktuális számukra. A hadikölcsönjegyzők pedig napról­Mi lesz a hadikölcsönök valorizálásával ?.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom