Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-22 / 19. szám

2 $£tSr> Krónika. Újságot ha olvasgatok, Mit megszoktam hej, de rég, Azt látom, hogy a farsangon Mulatság, bál lesz elég. Jut belőle minden hétre Kettő, három, tán négy is, Bár fogadtuk: nem mulaíunk, S farsangolunk hát mégis! Legyen is csak sok mulatság, Szórakozzék az ifjúság. Mai nap egy kis kedve, Máskép nem is lehetne. Búsulni még lesz ideje Az év többi részében, Egyéb dolga úgysem akad Diplomával kezében. Böjtje az ő farsangjának Nyúlik nagyon hosszúra, Az ő egén nincs kilátás Derűre, csak borúra. Nemzetünknek szép reménye, A szülőknek szemefénye: Magyar ifjú! sajnállak, Munkátianul ha látiak. Azt mondják, most kezdődik a Politika újéve. Egész csomó javaslat van Tárgyalásra éltévé. De ezektől egyelőre Most semmi jót nem várunk, Eredmény csak akkor lesz majd, Ha egy fillér pluszt látunk. Ámde nem úgy, hogy elveszik, (Ezt ma könnyen cselekeszik), Hanem úgy, hogy adnak már, A nép is csak arra vár. Készítik a városnál is A várva-várt premiért. tesznek viták, csaták is tán, D e nem tudjuk még miért. Csak sejtjük, hogy nem akar már Egyetlenegy párt sem jót, Mert a jóból, tetszik tudni, Pukkadásig elég vót. Mit akarnak? no megmondom, Mivelhát ezt bizton tudom : Nem keveset, de sokat És a jónál is jobbat. Ipszilon. Liceális előadás a gimnáziumban A Mansz utolsó liceális előadá­sát f. hó 22-én (vasárnap) délután 5 órakor tartja a reálgimnázium tornatermében. Az érdeklődő kö­zönséget szívesen látják, belépődíj »incs, az esetleges önkéntes ado­mányokból egy szegény cserkész- fiúnak a világjamboren való rész­vételét fedezik. Részletes műsor a következő: 1. Két magyar népdal: a) Erdő­erdő, b) Babot vittem. Énekli a reálgimnázium énekkara. 2. Az újabb magyar irodalomról előadást tart Suszter Oszkár rg. tanár, c. igazgató. Az előadás keretében a következő szavalatok : a) Ady : Krisztus-kereszt az erdőn. Szavalja Kecskeméthy Edit. b) Reményik Sándor: Hangolásféle. Szavalja Czirkovics Adél rg. . V. o. tanuló, c) Sik Sándor. Ketten a Mesterrel. Szavalja: Ujlaky László Vili. o. t. d) Mécs : A pátriárka. Szavalja: Szecskay Dezső Vili. o. t. 3. Chopin: Mazurka h moll. Zongorán játsza: Pesty Zoltán rg. VI o. tan. 4. Csaba int. Vers, irta és zongorakisérettel ellátja dr. Bé- kefi József. Szavalja: Király György. 5. Révfy : Bus magyarok imád­koznak. Előadja a reálgimnázium énekkara. Zaíamegyei Újság As igazoló választmány a harmadik kerületi petíciót is elutasította. Hétfőn dönt a második kerületi választásról. Zalaegerszeg város igazoló vá laszimánya, ameiy tudvalévőén az első és negyedik kerületi képvi­selő esiületi választás eilen be­adóit petic ót már elutasította, tegnap dé!után Bogyay Elemér kormányfőtanácsos elnökleté vei folytatta a benyújtott panaszok tárgyalását és ez alkalommal a harmadik kerület ügye került sorra.. Ennek a kerületnek választási eredményéi tudvalévőén dr. Széli György, Szász Gerő dr és tár­saik fölebbezték meg. Kifogásol­ták -? szavazólapok különbözősé­gét, továbbá azt állították, hogy a választás azért'is szabálytalan volt, mert a szavazatok összeszámiáiá- sát nem egyedül az elnök végezte, hanem mások is segédkeztek eb­ben a munkában és ez visszaéié sekre is alkalmat adott. A sza­vazólapokra vonatkozó kifogásról az igazoló választmány már ko­rábban megállapította, hogy nem helytálló, igy most csak a szava­zatok összeszámlá'ásának kérdé­sével foglalkozott és erre vonat­kozóan több tanul hallgatott ki. Hevesi Ferenc városi tisztviselő, a harmadik kerületi szavazatszedő küldöttség egyik jegyzője, elmon­dotta, hogy a szavazólapok szor­tírozásában többen közreműköd­tek, de a szavazatok megszámlá­lását csak az elnök* és helyettes elnök végezték. Az ellenőrzés ál­landóan megvolt és visszaélés nem történhetett. Özv. Ábrahám Ernőné kisebb jelentőségű kérdésről tett vallo­mást, majd Bozzay Jenő dr., a szavazatszedő küldöttség elnöke mondotta el az eredmény megál­lapításának lefolyását. Elmondotta, hogy a szortírozásban tényleg segédkeztek a bizalmiak, köztük Szász Gerő dr., Garai Sándor, de a szavazatok megszámlálását csak ő és helyettese végezték. Min­denki elismerte, a bizalmiak is, hogy a számlálás rendben tör­tént és visszaélés elő sem for­| dúlhatott. Kakas Ágoston hasonló j módon vallóit. | Szász Gerő dr.-t hallgatták ki i ezu'án, akinek vallomását a bi- j zott ág azért várta érdeklődéssel, ■ mert a szavazólapok szortirozá- ! sában ő is résztvett és később | mégis aláirta a petíciót, amely j az eredmény megállapításának ; ezt a módját kifogásolja. Elmon- | dotta, hogy az urna felnyitása 1 után az elnökön kivül ő és má- í sok is kezükbe vettek egy-egy I csomó szavazólapot és azokat rendezték, majd a két elnök vé­gezte el a számlálást. Arra a kér­désre, hogy miért nem szólalt fel ez ellen az eljárás ellen már ott és miért csak a petícióban, azt felelte, hogy nem tudta, mi a törvényes módja az eredmény megái apitásának és nem tudja | még ma sem. Arra a kérdésre, j történt-e, vagy történhetett e visszaélés, kijelentette, hogy ezt nem tudja megmondani. Vitéz Patonay Gábor és Bedő Vendel nem tudtak lényegeset mondani, Garai Sándor pedig a küldöttségi elnökéhez hasonló vallomást tett. Visszaélésről ő sem tud. Lényegtelen vallomást tett Bedő Kálmán és Nagy Fe­renc is, mivel az eseményeknek nem voltak közvetlen tanúi. A lanukihallgatások befejezté­vel háromnegyed órás „tanácsko­zás után az igazoló választmány este fél 8 órakor meghozta dön­tését. A panaszt elutasította és a harmadik kerületben megtartott képviselőtestületi választás ered­ményét érvényesnek ismerte el. Megállapította, hogy sem a sza­vazás során, sem a szavazatok összeszámlálásánál nem történt ! olyan, ami az eredményt befolyá­solhatta volna. A választmány hétfőn délután tartja legközelebbi ülését, amelyen a második kerületi petíciót tár­gyalja. Zalaegerszeg idegenforgalma. Kár volt a muzeumkérdént elejteni. A vidéki magyar városok egé­szen a legutóbbi időkig vajmi keveset tettek idegenforgalmunk fokozása érdekében. Sőt, — mond­hatjuk, maga a főváros is eléggé lanyhán kezelte ezt az ügyet és épenséggel nem gyakorolt buzdító hatást a vidékre. Idegenforgalomról csak ott le­het beszélni, ahol van valami, amire a közfigyelem, az érdeklő­dés ráirányítható. Ha azután a figyelemre, az említésre méltót széles körben ismertetjük, termé­szetesen megfelelő formában, ak­kor ^számíthatunk arra, hogy az érdeklődés megnyilvánul iránta s aki csak teheti, meg is nézi azt. így indul meg, igy ál­landósul s igy fokozódik az ide­genforgalom. Ha azonban elhall­gatjuk azt, amivel dicsekedhetnénk, hát akkor — néma gyereknek szavát anyja sem érti, — nem ismernek föl bennünket, nem ér­deklődnek irántunk. A mi szegény kis városunk sem igen adott eddig még életjelt ma­gáról, sem pedig az a vidék, amelyben fekszik: Göcsej. Ezt a várost, — mint a polgármester egy liceális előadás alkalmával leszögezte, — senki sem szerette ; a megye sem, melynek pedig ősi székhelye, az állam sem, de nem szerette még — önmaga sem. Gondolhatott volna-e hát valami­kor arra, hogy felhívja magára a figyelmet, hogy idegenforgalmat biztosit magának?! Az ütött- kopott, poros-sáros göcseji nagy falu moccanni sem mert. Vidéké­vel, Göcsejjel együtt majdnem, hogy bocsánatot kellett kérnie azért, mert — léterni mer. De egyszer azután öntu­datra ébredt polgársága és saját erejéből, óriási áldozatok árán kiemelte városát a lenézettségből, az elhagyatottságból, mely rövid néhány év alatt föl- emelkedett a vidéki csinos városok nívójára. Egerszeget most már érdemes megnézni, — mondotta egy te­(933 január 22, SZÁRAZ ANÓD és zseblámpa elem SAVMENTES TARTÓSSÁ©BAN UTÖLÉRHÉrETLEN kintélyes egyéniség, aki 1923 óta nem látta D; fölébredt az érdeklődés Gö­csej iránt is, amiben — dicsek­vés nélkül mondhaijuk, — oroszlánrésze van a Zaíamegyei Újságnak. Most már csak az volna kívánatos, hogy ismerjenek meg és keressenek föl bennünket minél többen és minél gyakrab­ban, vagyis: lendüljön föl idegen­forgalmunk. De az a kérdés, mivel reklámozzuk magunkat ? Mit kell bemutatnunk a városban, melyik Göcsejnek az a szép pontja, mit különösen kiemelhetünk, s mely könnyen megközelíthető ? Ennél a kérdésnél eszünkbe jut, milyen kár volt a zalaegerszegi muzeum céljaira egybegyüjtötí anyagot nyolc évvel ezelőtt átadni Keszt­helynek. Azt mondották nem volt muzeális értékű. Miért gyűjtötték 1 akkor össze s miért fogadta el a keszthelyi muzeum ? Elhisszük, hogy nem elsőrendű muzeális anyag az, de mégis valami és, ha itt marad, alapja lehetett volna egy szép göcseji múzeumnak, melyhez nagyszerű anyagot szol­gáltatott volna a szintén elég ké­sőn fölfedezett ősi háziipar, vala­mint a most foganatba vett nép­művelési kutatás, melynek célja Göcsej szépségeit, kincseit fel­tárni. De hát Zalaegerszeget ez­előtt még egy évtizeddel is, nem találták méltónak egy múzeumra s a Göcsejben talált, vagy még található tárgyakat tudományos vizsgálatra, megőrzésre. Ha méltattuk volna Zalaeger­szeget és Göcsejt egy kis figye­lemre, akkor a ma már megszé­pült városunk s benne egy mu­zeum bizony szolgálhatna csalo- gatóul, reklámul az egész vidék­nek és számíthatnánk idegenfor­galomra is, így azonban csak búslakodnunk kell a régi közö nyön és könnyelműségen s hosszu ideig kell várnunk, mig a nagyobb figyelmet és érdeklődést felénk és a most fölfedezett Göcsej felé irányíthatjuk. : Vesz lőtt vadat különösen mezei és üregi nyulat, fácánt, minden tételt > . azonnali fizetéssel: Briegert Hermann, német vadkivitel. ) Képviselet;, Schultze Ottó, Sárvár 2. Vasmegye. Telef.: 26. br^M,-1 1 :41,I!»-!'I 1 VJHI'.M tv-'R 1 ! Bútorokat díjmentesen, ked­vező fizetési feltételek mellett szállít az ország bármely ré­szébe KOPSTEM Bútora (Hibáz, Nagykanizsa, Sopron és Szom­bathely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom