Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-22 / 19. szám

1933 január 22 Zalamegyei Újság Göcseji barangolások. in. ‘1932. szeptember hó 9-én. A hosszú szárazság után az esőt hamar megitta a szomjas föld. A nagy zápornak már nyo­mát se látni. A beázott sarju- petrencéket széjjel szórták a tö­röszneki réten. A napsütésben a déli szél annyira megszáritotta a sarjut, hogy egy, déli órákban történő átborozgatás után nyoma se volt rajt a nedvességnek. Nagy gondja a gazda embernek a takarmányhiány. Nem csak családját, de az állatjait is el kell látnia téiire a szántó-vetőnek Bizony nem egyszer lehet tavasz- szal Iái ni, hogy a vérbeli kis­gazdák, ha anyagilag szűkösen állnak, a saját gyomrukon spó­rolják meg befogós teheneiknek a takarmányt. A legnagyobb sze­génység jele ép ezért a szálas- takarmány-vásárlás. Meg is ta­karítják ám a gyenge sarjuszéna termés minden szálát Az egész rét tele van falusi népséggel. Népség, mert nem csak a férfiak, de a gyerekek, asszonyok is mind künn nyüzsögnek. „Ágy- lás“-ba hajtják a rendeket, a szálakat összegereblyézik, a fér­fiak meg a hosszú kígyózó „ágy- lásokat“ elvagdalják és petrencé- ket raknak belőle. Sok munka van a szénakészi- téssei. Nagyon ki kell az időt a gazdának használni. Ebben az időben mindenki időjós szeretne lenni, mert egy váratlan, rosszul beköszöntő esőzés miatt a szé­nából a szalmánál is gyengébb takarmányt nyerünk. Nem is le­het az egész rét hosszában pi­henő munkást látni, pedig nagy kiterjedésű a Törösznek patak melletti rétség. Jó része az Es­terházy hercegi hitbizomány tu­lajdona, a kisgazdák részében használják, nagy része az erdők közé van ékelve. Térképen hason­lítanak ezek a rétek az ember testében szétágazó vérerekhez. Az erdők közé messze benyúlnak a keskeny rétek, mint a vékony vérerek és ezek mind-mind egye­sülnek kiszélesedve a töröszneki rétben, mint a vérkeringés főút­vonalában az aortában. Kerékpárommal lassan haladok Szentpéterföldről Pördefölde felé. Nem akarok sehol megállni, mert a munkás ember nem szereti az őt figyelő egyént, nem szabad ilyenkor munkájában feltartóz­tatni. Emelkedésnek toltam a ke­reket, mikor a szembe, hazafelé siető gazdában ségi ismerőst kö­szöntöttem. Persze megállunk mind a ketten. Egy évvel ezelőtt még nálunk volt alkalmazásban, de Szentpéterföldön pár hold kis gazdaságot örökölt és saját­jába ment. — Kevés sarjum lett, de meg ! is kell ám becsülni. Ha meg ! nem sértem kérdezősködésemmel, j mondja meg kedves uram, hogy 1 j a sóval el tett széna hogyan ; vált be — kérdezte tőlem Péter gazda. — Be vált biz az Péter! Az idén már minden lóherét só közé raktunk kazalba. Okosak azoi< a németek, hogy még ezt is kifundálták ! Magya­rázza el már énnekem, hogy a széna szárítás e módja, hogy történik ? Erre már le kellett volna ül­nünk, de nem volt semmi alkal­matos ülőhely, szeptemberi dél­után pedig már nem tanácsos a földre ülni. Péter, nem hiába ügyes ember volt cselédkorában is, a villa meg a „grábla“ nye­léből és a kerékpárból hamaro­san olya jó ülőhelyet rögtönzött, hogy bucsuzkodáskor nehezünkre esett tovább menni. — A legegyszerűbb, legolcsóbb széna készítés ez, de csak az alapelv német, a kivitel magyar, sőt göcseji, mert én alkalmaztam először. Leveles takarmányt ezu­tán már csak e móddal teszek el télire. A lóhert, lucernát ka­szálás után, amikor 2 nap muiva forgatni kellene, forgatás helyett összehajtjuk, szekérre rakjuk és a csak félig száraz takarmányt négy-öt lépés széles kazalba rak­juk olyan formán, hogy minden rend, lazán mérve 50 70 cm, vastag takarmányrétegre egyen­letesen annyi marhasót szórunk, hogy az a széna súlyának 1 2 százaléka legyen. A németek 4 százalékot és kazal helyett 3 m átmérőjű boglyába rakást aján­lanak. A német drága eljárása költségesebb — veti közbe Pé­ter gazda, — de a kazalban nem lesz baja a szénának ? — Nem, mert minden 3 mé­terre szellőző nyílást hagyok bent, amin a levegő keresztül- kasul járhat. — De felmelegszik azért a széna ? — Fel, de csak úgy, mint a rendesen szárított széna, 40 fokig. A romlást meggátolja a só. A takarmány tulnedvességéí magába szívja, feloldódik és a szénaré­tegeket átjárja. A só meggátolja azután a penész-gombák képző­dését és elszaporodását. Ezért nincs Péter, az én szénámban romlás, ezért eszik bármikor oly szívesen állatjaim ! — Ahogy uram előadta, abból is megállapíthatom és most már elhiszem, hogy ez a széna-készi- íési eljárás a legjobb. Nem kell a szénát megforgatni, amivel megnyerek egy munkát és leg­alább 2 napot még jó időben is. Hej, mit tesz ez a két nap, mikor a széna renden van. Mennyi aggodalom, töprengés megszűnik, ha a takarmány már bent van. Mert ha a szénát renden éri az t eső, két napból egy hét is lehet ám ! A sózás nem drágítja meg a rossztó! külseje utón nehéz megkülönböztetni. Á fogyasztó csak használat közben jön rá, hogy míg a tökéletes lámpa kis áramköltséggel egyen* •etes, erős fényt ad, addig a silány lámpa nagy áramfogyasztás mellett folytonosan csökkenő fénnyel ég. Áz izzólámpa vásárlás tehát bizalom dolga. Bizalmat csak ismert név kelthet. A TUNGSRAM HÉV 50 év óta bizalmat nyerLi az eljárást, mert a jó gazda ál­latainak úgy is ad legalább annyi sót, amennyi a szénának kell. Nem kell marháinkat külön sózni azután. A széna több és jobb lesz akkor is, ha eső nem érte volna, mert levelei, virágjai, amelyek a legértékesebbek, mind rajt maradtak. A jövő tavasszal én is megpróbálom ezt az el­járást. — Okosan teszi Péter, pró­bálja meg először kicsiben, leg­alább a saját tapasztalata után tanul, — közben fölkeltünk és szétbontoítuk ülőhelyünket. — ilyen vidéken, ahol annyi állat van, meg kell mindent tenni, hogy jó takarmány legyen. Elköszöntünk egymástól. Péter gondolkodva ballagott lefelé a rét irányába, én fölfelé az erdő szélnek. Ahol az erdő öreg fái ráha­jolnak a szántóra, vissza néztem a völgyre. Tele volt már a rét apró petrencékkel, igaz rikán áll­tak, hej pedig, de nem nélkü­lözhető a szénatermés. Hogy? is szól a gazda következtetés ? „Sok széna — sok állat, sok ál* lat, — sok trágya, sok trágya — jó termés, jó termés sok pénz 1“ Bizony Göcsejben is el kelne egy kis rétkultura. A szeptemberi szürkület íejebbés lejebb szállott a töröszneki völgyre. A végén már csak homályban látszottak az edericsi hegy pin­céi. Tőlük pár kilóméterrel dé­lebbre a völgy nyugati szélére, mintha jobban hozzá simulnának az apró zsuppos, fehérfalu szentpéterföldi parasztházak. Előt­tem a keleti erdőszélben a domb­háton még magasra emelkedik az erdőmérnök emeletes kastélya, de hátam mögött délre már meg- kondult a kis harang, Péterfölde harangja, hogy pontot tegyen a falusi nappal végére. Pörneczi József A válság hatása alatt egyre csökken Halában a pénzforgalom. A telekNönyw simult esstendeje. Köztudomású, hogy a közhiva talok közül a telekkönyv adja a legpontosabb képet a magángaz­daságok és a pénz betegségéről. Nem érdektelen tehát a zalaeger­szegi telekkönyv multévi forgal­mának ismertetése. A zalaeger­szegi telekkönyvi hivatal hatás­körébe ugyan a megyeszékhelyen kívül csak három járás iaríozik, de működéséből következtetni le­het az egész megye hiteléletére és adásvételi viszonyaira. A telekkönyvnek a tulajdonjog változásokról vezetett kimutatása hűen tükrözi vissza az ingatlan forgalmat. A hivatal területén az ingatlanforgalom 1929 ben érte el tetőpontját. Akkor még 5.303 in­gatlan cseréit gazdát, összesen közel 7 miliió pengő értékben. Azóta az ingatlanforgalom zuha­násszerűen esett és a múlt évben már csak 2.277 adásvétel volt 2.514.603 pengő értékben. Árverés utján 129 ingatlan cseréit gazdát összesen 256 ezer pengő érték­ben. Ingyenes (ajándékozás síb.) ingatlanváliozás 220, öröklés 3.113, egyéb ingatlanváltozás 1.392 esetben volt. A pénzforgalom csökkent más vonatkozásban is, még pedig a hitelélet terén. 1929 ben még 6 és fél millió pengő összegű zálog­jogot kebieztek be a zalaegerszegi telekkönyvnél váltó és egyéb hitel biztosítására, majd itt is megin­dult a visszaesés. A hitelélet nagymérvű megbénulását mutatja, hogy még a banjkzárlat esztende­jében, 1931-ben is 2.421.086 P kölcsöntőkét kebeleztek be, a múlt évben pedig már csak 1.644.086 pengőt. Ezzel szemben töröltek 629 556 pengő:, ami emelkedést 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály talál­kozó helye. 100 modern kényelmes szoba­Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) L0SZ3,llÍtOtt áfcik! SZABÓ IMRE tulajdonos. Az Étterem es wávéházbats cigányzene. Az Erzsébeí-pince a főváros legszebb sörözője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom