Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-22 / 19. szám
1933 január 22 Zalamegyei Újság Göcseji barangolások. in. ‘1932. szeptember hó 9-én. A hosszú szárazság után az esőt hamar megitta a szomjas föld. A nagy zápornak már nyomát se látni. A beázott sarju- petrencéket széjjel szórták a töröszneki réten. A napsütésben a déli szél annyira megszáritotta a sarjut, hogy egy, déli órákban történő átborozgatás után nyoma se volt rajt a nedvességnek. Nagy gondja a gazda embernek a takarmányhiány. Nem csak családját, de az állatjait is el kell látnia téiire a szántó-vetőnek Bizony nem egyszer lehet tavasz- szal Iái ni, hogy a vérbeli kisgazdák, ha anyagilag szűkösen állnak, a saját gyomrukon spórolják meg befogós teheneiknek a takarmányt. A legnagyobb szegénység jele ép ezért a szálas- takarmány-vásárlás. Meg is takarítják ám a gyenge sarjuszéna termés minden szálát Az egész rét tele van falusi népséggel. Népség, mert nem csak a férfiak, de a gyerekek, asszonyok is mind künn nyüzsögnek. „Ágy- lás“-ba hajtják a rendeket, a szálakat összegereblyézik, a férfiak meg a hosszú kígyózó „ágy- lásokat“ elvagdalják és petrencé- ket raknak belőle. Sok munka van a szénakészi- téssei. Nagyon ki kell az időt a gazdának használni. Ebben az időben mindenki időjós szeretne lenni, mert egy váratlan, rosszul beköszöntő esőzés miatt a szénából a szalmánál is gyengébb takarmányt nyerünk. Nem is lehet az egész rét hosszában pihenő munkást látni, pedig nagy kiterjedésű a Törösznek patak melletti rétség. Jó része az Esterházy hercegi hitbizomány tulajdona, a kisgazdák részében használják, nagy része az erdők közé van ékelve. Térképen hasonlítanak ezek a rétek az ember testében szétágazó vérerekhez. Az erdők közé messze benyúlnak a keskeny rétek, mint a vékony vérerek és ezek mind-mind egyesülnek kiszélesedve a töröszneki rétben, mint a vérkeringés főútvonalában az aortában. Kerékpárommal lassan haladok Szentpéterföldről Pördefölde felé. Nem akarok sehol megállni, mert a munkás ember nem szereti az őt figyelő egyént, nem szabad ilyenkor munkájában feltartóztatni. Emelkedésnek toltam a kereket, mikor a szembe, hazafelé siető gazdában ségi ismerőst köszöntöttem. Persze megállunk mind a ketten. Egy évvel ezelőtt még nálunk volt alkalmazásban, de Szentpéterföldön pár hold kis gazdaságot örökölt és sajátjába ment. — Kevés sarjum lett, de meg ! is kell ám becsülni. Ha meg ! nem sértem kérdezősködésemmel, j mondja meg kedves uram, hogy 1 j a sóval el tett széna hogyan ; vált be — kérdezte tőlem Péter gazda. — Be vált biz az Péter! Az idén már minden lóherét só közé raktunk kazalba. Okosak azoi< a németek, hogy még ezt is kifundálták ! Magyarázza el már énnekem, hogy a széna szárítás e módja, hogy történik ? Erre már le kellett volna ülnünk, de nem volt semmi alkalmatos ülőhely, szeptemberi délután pedig már nem tanácsos a földre ülni. Péter, nem hiába ügyes ember volt cselédkorában is, a villa meg a „grábla“ nyeléből és a kerékpárból hamarosan olya jó ülőhelyet rögtönzött, hogy bucsuzkodáskor nehezünkre esett tovább menni. — A legegyszerűbb, legolcsóbb széna készítés ez, de csak az alapelv német, a kivitel magyar, sőt göcseji, mert én alkalmaztam először. Leveles takarmányt ezután már csak e móddal teszek el télire. A lóhert, lucernát kaszálás után, amikor 2 nap muiva forgatni kellene, forgatás helyett összehajtjuk, szekérre rakjuk és a csak félig száraz takarmányt négy-öt lépés széles kazalba rakjuk olyan formán, hogy minden rend, lazán mérve 50 70 cm, vastag takarmányrétegre egyenletesen annyi marhasót szórunk, hogy az a széna súlyának 1 2 százaléka legyen. A németek 4 százalékot és kazal helyett 3 m átmérőjű boglyába rakást ajánlanak. A német drága eljárása költségesebb — veti közbe Péter gazda, — de a kazalban nem lesz baja a szénának ? — Nem, mert minden 3 méterre szellőző nyílást hagyok bent, amin a levegő keresztül- kasul járhat. — De felmelegszik azért a széna ? — Fel, de csak úgy, mint a rendesen szárított széna, 40 fokig. A romlást meggátolja a só. A takarmány tulnedvességéí magába szívja, feloldódik és a szénarétegeket átjárja. A só meggátolja azután a penész-gombák képződését és elszaporodását. Ezért nincs Péter, az én szénámban romlás, ezért eszik bármikor oly szívesen állatjaim ! — Ahogy uram előadta, abból is megállapíthatom és most már elhiszem, hogy ez a széna-készi- íési eljárás a legjobb. Nem kell a szénát megforgatni, amivel megnyerek egy munkát és legalább 2 napot még jó időben is. Hej, mit tesz ez a két nap, mikor a széna renden van. Mennyi aggodalom, töprengés megszűnik, ha a takarmány már bent van. Mert ha a szénát renden éri az t eső, két napból egy hét is lehet ám ! A sózás nem drágítja meg a rossztó! külseje utón nehéz megkülönböztetni. Á fogyasztó csak használat közben jön rá, hogy míg a tökéletes lámpa kis áramköltséggel egyen* •etes, erős fényt ad, addig a silány lámpa nagy áramfogyasztás mellett folytonosan csökkenő fénnyel ég. Áz izzólámpa vásárlás tehát bizalom dolga. Bizalmat csak ismert név kelthet. A TUNGSRAM HÉV 50 év óta bizalmat nyerLi az eljárást, mert a jó gazda állatainak úgy is ad legalább annyi sót, amennyi a szénának kell. Nem kell marháinkat külön sózni azután. A széna több és jobb lesz akkor is, ha eső nem érte volna, mert levelei, virágjai, amelyek a legértékesebbek, mind rajt maradtak. A jövő tavasszal én is megpróbálom ezt az eljárást. — Okosan teszi Péter, próbálja meg először kicsiben, legalább a saját tapasztalata után tanul, — közben fölkeltünk és szétbontoítuk ülőhelyünket. — ilyen vidéken, ahol annyi állat van, meg kell mindent tenni, hogy jó takarmány legyen. Elköszöntünk egymástól. Péter gondolkodva ballagott lefelé a rét irányába, én fölfelé az erdő szélnek. Ahol az erdő öreg fái ráhajolnak a szántóra, vissza néztem a völgyre. Tele volt már a rét apró petrencékkel, igaz rikán álltak, hej pedig, de nem nélkülözhető a szénatermés. Hogy? is szól a gazda következtetés ? „Sok széna — sok állat, sok ál* lat, — sok trágya, sok trágya — jó termés, jó termés sok pénz 1“ Bizony Göcsejben is el kelne egy kis rétkultura. A szeptemberi szürkület íejebbés lejebb szállott a töröszneki völgyre. A végén már csak homályban látszottak az edericsi hegy pincéi. Tőlük pár kilóméterrel délebbre a völgy nyugati szélére, mintha jobban hozzá simulnának az apró zsuppos, fehérfalu szentpéterföldi parasztházak. Előttem a keleti erdőszélben a dombháton még magasra emelkedik az erdőmérnök emeletes kastélya, de hátam mögött délre már meg- kondult a kis harang, Péterfölde harangja, hogy pontot tegyen a falusi nappal végére. Pörneczi József A válság hatása alatt egyre csökken Halában a pénzforgalom. A telekNönyw simult esstendeje. Köztudomású, hogy a közhiva talok közül a telekkönyv adja a legpontosabb képet a magángazdaságok és a pénz betegségéről. Nem érdektelen tehát a zalaegerszegi telekkönyv multévi forgalmának ismertetése. A zalaegerszegi telekkönyvi hivatal hatáskörébe ugyan a megyeszékhelyen kívül csak három járás iaríozik, de működéséből következtetni lehet az egész megye hiteléletére és adásvételi viszonyaira. A telekkönyvnek a tulajdonjog változásokról vezetett kimutatása hűen tükrözi vissza az ingatlan forgalmat. A hivatal területén az ingatlanforgalom 1929 ben érte el tetőpontját. Akkor még 5.303 ingatlan cseréit gazdát, összesen közel 7 miliió pengő értékben. Azóta az ingatlanforgalom zuhanásszerűen esett és a múlt évben már csak 2.277 adásvétel volt 2.514.603 pengő értékben. Árverés utján 129 ingatlan cseréit gazdát összesen 256 ezer pengő értékben. Ingyenes (ajándékozás síb.) ingatlanváliozás 220, öröklés 3.113, egyéb ingatlanváltozás 1.392 esetben volt. A pénzforgalom csökkent más vonatkozásban is, még pedig a hitelélet terén. 1929 ben még 6 és fél millió pengő összegű zálogjogot kebieztek be a zalaegerszegi telekkönyvnél váltó és egyéb hitel biztosítására, majd itt is megindult a visszaesés. A hitelélet nagymérvű megbénulását mutatja, hogy még a banjkzárlat esztendejében, 1931-ben is 2.421.086 P kölcsöntőkét kebeleztek be, a múlt évben pedig már csak 1.644.086 pengőt. Ezzel szemben töröltek 629 556 pengő:, ami emelkedést 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szobaErzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) L0SZ3,llÍtOtt áfcik! SZABÓ IMRE tulajdonos. Az Étterem es wávéházbats cigányzene. Az Erzsébeí-pince a főváros legszebb sörözője.
