Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-03-18 / 63. szám
1933 március 18. Zalamegyei Újság 3 A munkanélküliségnek ezeket a .káros kihatásait mulatják a Stefánia multévi működésének számadatai is. A születések már évek ;:óta csökkenő irányzatot muia'nak, de a múlt évben az arányszám némileg javult. A halálozás ezzel szemben rohamos emelkedést mu- ; tat Zalaegerszegen. £ jelenségek- , kel szemben az anya- és cse- .csemővédőinté2et nagy munkát fejtett ki és a viszonyokhoz ké- ,r pest munkája eredményes is volt. Sok anyának adtak tanácsot, sokat : látogattak meg a védőnők. .Sajnos, az anyaotthont még nem sikerült ; .felállítani, ■ Fáradhatatlanul dolgozott a Stefánia a gyermekvédelem terén is. Az összes csecsemőknek mintegy 90 százaléka állott gondozásban és az intézet által gondozott csecsemőknél kevésbé is jelentkezett a munkanélküliség szülte nyomor hatása. A csecsemőkorban elhaltak száma Zalaegerszegen 42 volt, ami az összes elhaltaknak 2185 száza léka, tehát magas arányszám. Az intézet által gondozott csecsemők között 7’3 százalék volt a háláló zási arányszám, mig a nem gondozottak között 14 6 száza ék, ami leginkább mutatja, milyen sikerrel dolgozik az intézet. A halva születettek arány száma emelkedett, s ez ismét csak a nyomor számlájára írandó, akár csak a koraszülöttek és a gyengén szülöttek arányszámának emelkedése. Az intézet a felvilágosilás terén is sokat dolgozott mind az anyák, mind a szülésznők körében. Majd ismét a munkanélküliség és a nyomor borzalmas pusztításaival foglalkozott az igazgató és kimutatta, hogy a halálozások legnagyobb részét a csecsemőknél olyan betegségek okozták, amelyek a rosszul tápláltságból és a hideg lakásokból származtak. Bejelentette az igazgató, hogy a Stefánia az anya- és csecsemővédelem munkájába a környékből bele akar kapcsolni 25—26, majd 40—42 községet. Előadta, hogy a nyomor miatt sokan vették igénybe a vándor- kelengyéket és a tejkonyhát. A 6 év óta működő tejkonyha soha nem volt annyira igénybe véve, mint az ősztől kezdve. Ingyen kiadtak 1.036 litert, kimértek 2.441 liter tejet. Vállalta az intézet az inségakció keretében is a tejkiosztást és igy a csecsemőknek, anyáknak 39 ezer liter tejet osztott ki. Beszámolt ezután az igazgató a kisdedek védelméről, a védőnői munkáról, a szociális tevékenységről, végül felhívta a társadalmat az anya- és gyermek- védelem támogatására, va'amint arra, hogy mindenki tehetségéhez képest igyekezzék segíteni a munkanélküliségen, amely az anya- és gyermekvédelem legnagyobb akadálya. Meleg elismeréssel fogadta a közgyűlés az értékes beszámolót és Junger Mózes dr. indítványára köszönetét szavazott az igazgatónak érdemes munkáságáért. Elfogadták ezután a zárószámadást és a költségvetést, majd Czobor polgármester javaslatára elhatározták, hogy az inségakció- val kapcsolatban gyűjtést indítanak a gyermekvédelem céljaira, i Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy a városi képviselőtestülethez fordul és kéri, hogy támogassa anyagilag a Stefánia Szövetséget, mert erre ma különösen szükség van. Március 15. a vidéken. Vármegyénk különböző vidékein rendezett március 15-iki ünnepségekről al alábbi tudósításokat kaptuk: Söjtörön a 9 órai szentmise után az elöljáróság, csendőrség, iparoskör, tűzoltóság, leventék és az iskolás gyermekek az iskola előtti térre vonultak, ahol Bagyari János ig. kántortanitó vezetésével a söjtöri dalárda a „Hiszekegy“-el nyitotta meg az ünnepséget. Utána Böröcz Géza rk. tanító tartotta meg ünnepi beszédét. A műsor ének, szavalat, melodráma számaiból a következők emelkedtek ki különösképen : Szafmáry László : Irredenta himnusz. Szavalta Buzsáky Irén. Tordai Ányos: Magyar harangszó. Szavalta Bura Jenő levente. Nagy tetszést arattak az iskolás gyermekek kétszólamu énekszámai, melyekért minden dicséret megilleti Felinger János tanítót. Drámai hatást keltett „A megfagyott gyermek“ c. melodráma. Szavalta Császár Tihamér III. o. tanuló, énekelte a gyermek énekkar, harmo- niumon kisérte Böröcz Géza tanító. Lentiben reggel 10 órakor ünnepi mise volt a plébániatemplomban, mely után Ferenczi Gyula plébános pompásan felépített beszédében ügyesen hozta össze a hajdani márciust a mostani nehéz idők küzdelmeivel, az akkori ellenséget a mostaniakkal és az Istenbe vetett rendületlen hitet és bizalmat, mint egyedüli kivezető utat ajánlotta híveinek, mert egyedül a rendületlen hit az, amely kivezethet bennünket mai nehéz helyzetünkbőt. Mise után a hősi szoborhoz a templom előtti térre vonult a közönség és a szobornál az iskolásgyermekek éneke után Bojtor Lajos nyitotta meg az ünnepélyt és felkérte dr. Vizkelety Árpád főszolgabírót az ünnepi beszéd elmondására. Dr. Vizkelety hatalmas, lendületes és tartalmas beszéde mély hatást keltett, mely után szavalatok következtek és azután a község bírája Bojtor Lajos zárta be az ünnepséget. Talpraesett lendületes beszéddel az egymás iránti szere- tetre és összetartásra hívta fel a határszéli magyarokat. A Himnusz eléneklése után az ünnepség véget ért. Pacsán az iskola dísztermében folyt le az ünnepély, mit szentmise előzött meg. Gombos Károly tanító lelkes ünnepi beszédet mondott, szavaltak: Koronya István, levente- oktató, Vadász Károly levente, Takáls Jolán, Kapossy Márta, Olasz Ferenc, Sabján József, Kardos Karolin, Kámán Gyula, Sza- lay Gyula, Horváth Sándor, Tollár Gyula, Monok István, Páncél István és Horváth Ilona iskolai növendékek, énekelt a Pacsai Dalkör és a Gyermekkar. — Este az Iparoskörben volt ünnepély, amelyen Kovács Imre plébános meleghangú megnyitója után lelkes szavalatok következtek, majd Landi Ferenc igazgató méltatta a nagy nap jelentőségét. A Pacsai Dalkör Gombos Károly karnagy LA LEGSZEBB .V A f SZÖVETEK* TÓTH GYULA angol úri szabónál a ^Telefonsz. 191. Telefonsz. 191.Ä ____________5776______ ^ ve zetésével hazafias énekekkel gazdagította a szép ünnepélyt. Bördöcén Vargha Irén tanítónő kiváló rendezésében és alapos betanításában az elemi iskola tanulóifjúsága adott elő egy kedves kis alkalmi darabot, melynek hatalmas sikere ismét gyönyörű bizonyítéka annak, hogy a lelkes és odaadó vezetéssel a legszebb eredmények érhetők el. Hasonló szép sikerrel dicsekedhetik Ortaháza is, hol Pál Jenő tanító a kicsinyekből szervezett pompás énekkarával szerzett kellemes meglepetést. Az ünnepély műsorába illeszkedett bele Parti József levente kitüntetése is, kinek Vizsy Károly körjegyző buzdító szavak kíséretében nyújtotta át a Ievente-lövészérmet. Zalalővőn délelőtt fél 10-kor szentmisét mondott Szigeti József káplán, délután 2 órakor Bender Adolf rabbi az izr. imaházban ünnepi istentiszteletet tartott. Öt órakor a Zala- lövői Daloskör rendezésében az állami iskola udvarán rendezett ünnepségen a község lakóssága tömegesen jelent meg. Az ünnepély középpontja Szigeti József káplán ünnepi beszéde volt. Hangsúlyozta beszédében, hogy a most dúló nemzeti fergetegnek sem lehet más befejezése, mint egy erkölcsileg megtisztult és régi nagyságát visszanyert Magyarország, de ennek elengedhetetlen föltétele a nemzetköziség hamis jelszavával szemben az áldozathozataltól vissza nem riadó, öntudatos ha- zafiság. A Daloskör Gonáry Gergely karnagy vezetésével szép magyar dalokat adott elő. Németh János, Kruczler Lajos és Mihály Margit hatásos szavalataikkal élénkítették a műsort, Akaiiban a róm. kát. iskolában rendezett ünnepséget Bábel István tanitó. Bevezetéül az iskolásgyermekek elénekelték a Hiszekegy-et. Vm- csics Teri, Kovács Károly, Varga Irén, Varga Kálmán szavaltak, Berta Anna, Varga Irén és Ke- mendi Mária előadták az „1848— 49-iki szabadságharc“-ot. Bajcsi Károly segédtiszt ünnepi beszédet mondott. Az iskolásgyermekek hazafias nótákat énekeltek. A szép ünnepély a Himnusz-szál zárult. Alsópáhok népe is gazdag müssrral rendezett ünnepélyt. Vasárnap a dalárda az ünnepi misén Szabó Pál kántortanitó vezetése mellett Haydn örökszép miséjét énekelte. Délelőtt 11 órakor a Falu Urániája kiküldöttje vetitettképes előadást tartott. Este az iskolában gyülekezett a közönség s a műsort a 45 tagú szavalókórus vezette be Petőfi „Nemzeti Dal“-ával. Az iskola növendékei és a dalárda tagjai szép sikerrel adták elő az „Uj magyar ifjúság“ irredenta színdarabot. Ünnepi beszédet Szántó EDISON MOZGÓ 5-7-9 órakor. 5 órakor a helyár 20—40—60—70 Vili. GAÁL FRANCISKA jött, látták, győzött. Első szerepe után az Universal amerikai filmgyár 3 évre szerződtette. Ez az első szerepe: Egy magyar urileány vidám kalandjai Betlinben Minden magyar szivet megdobogtat, — mert magyarok a szereplői, magyarok csinálták, magyar a tempója, muzsikája. Jegyelővétel: d.e. if-12-ig, d,n, az előadás előtt egy órával.
