Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-03-18 / 63. szám
2 Zalamegyei Újság 1933 március 18. Gombos és Eckhard kibékülnek ? Budapest március 17. Politikai körökben elterjedt hírek szerint Gömbös és Eckhard rövidesen kibékülnek a Kozma Miklósnál tartandó bizalmas politikai vacsorán. Az érdekeltek köréből származó hir szerint nincs szó kibékülésről. A politika hirei. Budapest, március 17. A képviselőház tegnap esti ülésén az államkölcsönről szóló javaslatot tárgyalta. A szociáldemokraták és Sándor Pál élesen támadták a kormány pénzügyi politikáját. Fenyő Miksa kibontakozási tervet ismertetett, amelynek alapján 2—3 év alatt rendbe lehetne hozni az államháztartást. Javaslata szerint az állam átmenetileg 250 millió pengőt venne fel a Nemzeti Banktól, s igy az adókat le lehetne szállítani és a gazdasági vérkeringés megindulna. A napirendi vita során Zsilinszky Endre a német magyar viszonyról beszélt és hangoztatta, hogy nem szabad lekötnünk magunkat a hitler irányzat mellett, hanem meg kell őriznünk a szabadkéz politikáját. A Ház ma folytatja az államkölcsönről szóló javaslat vitáját és ha ma nem fejezné be, akkor szóm- baton 8 órás ülésben tárgyalják a javaslatot. A kereszténypárt értekezletet tartott, amelyen állást foglalt a hadirokkantak megsegítése és a közmunkák megindítása mellett. Sztrájkolnak a budapesti rikkancsok. Budapest, március 17. Hat nagy fővárosi lap lapkihordói ma régiéi sztrájkba léptek egy uj kihordási rendszer életbeléptetésével kapcsolatban. A lapok kisegítő erőkről gondoskodtak. A sztrájkoló rikkancsok ma reggel megverték a kisegítő lap- kihordókat és megakadályozták őket a lapok széthordásában. A rendőrség több sztrájkolót előállított. Izgalmas harc a bázeli pályaudvaron. Bázel, március 17. Amerikai detektivregényekbe illő izgalmas harc folyt le ma reggel a bázeli pályaudvaron. Egy német fegyőr Münchenbe akarta kisérni Blum írént, egy müncheni bankár fele ségét, akit. teítenértek, mikor 54 ezer márkát akart Svájcba csempészni. Öt méterre a pályaudvar svájci részétől három ember tá madt a fegyőrre, leteperték, s ez alatt Blum Irén a pályaudvar svájci részére szökött, ahol férje már érvényes útlevéllel várta. Majd a támadók is átmenekültek, igy a német vámőrség semmit sem tehetett. Meghalt a legkövérebb ember. London, március. 17. Egy Lavat nevű férfi, aki Anglia legkövérebb embere volt, 64 éves korában meghalt. Lavat súlya 250 kilogramm volt. Bútorokat dijmeniissen, kedvező fizetési feltételek mellett szállít az ország bármely részébe KOPSTEIN Bútora uháx, Nagykanizsaf Sopron és Szombathely. Alapos rendezést nyer a Deák-tér C*akis igy érvényesülhet a szobor és a régi vármegyeháza. A Deák-szobor áthelyezésének kérdésével foglalkozott már a város is, a vármegye is, az eredmény azonban az lets, hogy a szobor marad továbbra is régi helyén, mert ezt történelmi szempontok is kívánják. Ha tehát a szép szobor ott marad, akkor gondoskodni kell arról, hogy megfelelő környezete legyen és, hogy kellőképen érvényesülhessen is Ma ugyanis az a helyzet, hogy a szobor környéke nélkülözi azt a gondozottságot, amit méltán megérdemelne és még azok sem igen veszik észre, akiket ütjük arra vezet. A város építkezési bizottsága tehát ma délelőtt helyszíni szemlét tartott a Deák téren és megállapította, hogy jogos az a sok panasz, ami a tér gondozatlan- sága miatt elhangzott s azért utasítást adott a műszaki tanácsosnak arra, hogy készítsen terveket a térnek olyan beosztásáta, hogy a szobor a mellette levő régi vármegyeházával (jelenleg törvényszéki palota) együtt kellő képen érvényesülhessen, Az új tervek szerint eltűnik a kerítés úgy szobor mellől mint a iér körül és kivágnak néhány fát is, hogy úgy a szobornak és épületnek együttes hatása biztosítva legyen. Itt csak a szobornak és az épületnek érdekei lehetnek az irányadók, azért tehát nem kímélhetik meg a fákat sem. Fájdalmas dolog ugyan egy teret lombos fáitól megfosztani, de, ha már áll egy szép szobor és mellette egy történelmi emlékű épület, akkor föl kell áldozni a fákat, amelyek rontják a hatást. i—u—■—■—y-i-y-y— - -1— ^ ^ ^ ^ — Általános tisztújitás Keszthelyen. ReischS Imrét nagy lelkesedéssel ismét városbiróvá választották. Keszthely nagyközségben csütörtökön, folyó hó 16-án, ejtették meg az általános tisztujitást, melyet érthetően nagy érdeklődés előzött meg. A képviselőtestület már három héttel ezelőtt elvégezte a jelöléseket, igy tehát a választópolgárságnak elég alkalma nyílott a dolognak minden oldalú megtárgyalására. Huszár Pál dr. járási főszolgabíró délelőtt fél 10-kor nyitotta meg a választást. Először természetesen a városbirói tiszt került betöltésre, melyre a törvény értelmében a főszolgabíró jelölt három egyént. Jelölte pedig Reichl Imrét (az eddigi városbirót), Dra- vetzky Árpád ny. vasúti főfelügyelőt és Imrik János dr. ügyvédet. A polgárság Reischl Imrét ismét kitüntette bizalmával, amikor nagy éljenzéssel s fölkiáltással újra őt ültette a városbirói székbe. Erre a bizalomra Reichl Imre minden tekintetben rá is szolgált. Keszthely nagyközség érdekeinek kipróbált harcosa ö, aki páratlan agilitásával és fáradtságot nem ismerő, buzgó munkálkodásával bizton vezeti városát a fejlődés utján. Helyettes városbiróvá ugyancsak közfelkiáltással Gárdonyi Lajos dr.-t választották; egyhangú választás utján lettek elüljárók: Lang József festő, Kell Dezső mérnök, Németh István építőmester Keszthelyi József ny. mozdonyvezető és Oppel Ödön kocsigyártó. Szavazással megválasztott elüljárók : Gadácsy Lajos cserepesmester 98, Kovács Mór magánzó 107 és Draveízky Árpád 97 szavazattal. Községi pénztáros lett Vajda László, közgyám Satrál Andor. A választás eredményét Huszár Pál dr. főszolgabíró V2I2 óra után hirdette ki. Majd öt tagú küldöttség ment Reischl Imre város- biróért, aki a városházára érkezése után köszönetét mondott és jövendő munkálkodásáról szólott az őt lelkesen éljenző választóknak. A megválasztottak eskütétele után azzal a reménnyel távozott a polgárság, hogy olyan tisztikart választott, amely méltó lesz a bizalomra és mindenkor szivén viseli Keszthely városának érdekeit. A munkanélküliség miatt erősen leromlott Zalaegerszeg közegészségügye. Németh János dr. megdöbbentő adatokat sorolt fel a Stefánia közgyűlésén a nyomor pusztításairól. A Stefánia Szövetség zalaegerszegi fiókja csütörtökön délután tartotta közgyűlését Czobor Mátyás polgármester elnökletével a városháza nagytermében, amelyet megtöltött az érdeklődő közönség. A gyűlés kiemelkedő eseménye volt Németh János dr. igazgatófőorvos jelentése, amely megdöbbentő adatokkal mutat rá arra a pusztításra, amit a munkanélküliség a város közegészségügye terén végzett. Czobor Mátyás szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Hangsúlyozta, hogy ez az egyesület a magyar faj, a magyar anyák és gyermekek védelmét szolgálja. Megkapó szavakkal méltatta a magyar édesanya és a magyar gyermek jelentőségét a nemzetvédelem terén, s rámutatott arra, hogy a magyar anya és gyermek megérdemel minden védelmet nemcsak a hatóságok, de a társadalom részéről is. Különösen szükség van a védelemre ma, amikor a magyar gyermek a gazdasági lerongyolódás miatt igen nagy veszélyben van. Németh János dr. jelentése. A tetszéssel fogadott megnyitó után Németh János dr. igazgató olvasta fel évi jelentését, amely egyúttal gyakorlati tapasztalatokon alapuló, értékes szociálpolitikai tanulmány. A közgyűlés érdeklődéssel hallgatta a kimerítő jelentést, amelyet helyszűke miatt — sajnos — csak kivonatosan közölhetünk. Jelentésének elején beszámolt az elmúlt esztendő legnagyobb szociális vívmányáról, a zalaegerszegi Stefánia Ház felépüléséről és megnyitásáról Majd rámutatott, hogy az 1932. esztendő nagyon próbára tette az anya- és csecsemővédő intézet erőit, mert a fé- felmetesen fokozódó munkanélküliség, az ennek nyomán fokozatosan előretörő nyomor és ínség következményei, kihatásai megjelentek az anyákon, csecsemőkön és kisdedeken is, A munkanélküliség,az elégtelen táplálkozás, a rossz lakásviszonyok, az elhanyagolt testápolás az általános egészségügyi helyzet rosszabbodását támogatja és kihatásai jelentkeznek az anya és csecsemővédelemben is. Fontos tehát, hogy a fiókszövetség foglalkozzék a munkanélküliségül, amely a szociális és egészségügyi bajok forrása. Részletesen foglalkozott ezután a munkanélküliség kialakulásával, annak káros kihatásával a munkásokra, a családokra és a gyermekekre. A zalaegerszegi iskolákban szerzett tapasztalatai alapján mondotta el, hogy a munkanélküliséggel és a táplálékhiánnyal van összefüggésben a gyermekeknek az iskolai feladatokban való visszamaradása, a tisztaság iránti közömbösség, a figyelemösszpon- tositás gyengülése, a fertőző betegségek iránti fogékonyság emelkedése, a soha nem tapasztalt nagyszámú vérszegénység, a sápadtság, látásgyengülés, a fogszuvasodás, a tüdővészre való hajlam fokozódása, a mirigy-, orr-, füibefegségek, stb. Az általános népegészségügy terén a munkanélküliség miatt szaporodnak a betegségek, emelkednek a halálozások, csökkennek a születések, az újszülöttek gyengék, a csecsemő- és gyermekhalandóság emelkedik, csökkennek az iskolásgyermekek általános embermérési és alkati méretei. A felnőttek körében is emelkedik mindenféle betegség száma. Sok a tisztátlanság miatt a bőrbaj. A betegségek gyakorisága mellett emelkedett ezeknek időtartama is. Általános jelenség a testsúly csökkenése, a csecsemőkorban ijesztő számban szaporodik az angolkór. Az egyéven aluli és igen fiatal kisdedek 80—85 százalékánál kisebb-nagyobb mértékű angolkór mutatható ki, igen soknál pótolhatatlan következménnyel. Az anyák elcsigázott szervezete oka ezeknek a gyermekbetegségeknek és a gyermekhalandóságnak. A fütetlen lakások miatt ijesztő számmal szaporodnak a légzőszervi megbetegedések, a levegőtlen, piszkos lakások miatt pedig a fertőző betegségek.
