Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-03-07 / 54. szám
ülfL évfolyam 54. izám> ^§*38 iÖ (933 Március 7. Kedd. Felelős szerkesztő: Herboiy Ferenc, szerkesztőség és Kiaőúliivatal: Zalaegerszeg, szécleiiyi-tér í. Telelőn: 128 sz. — FíóKszerlresztöiéo: Kesztnely, Kossntii L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévbe 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Zalaegerszeg társadalma felsorakozott az Apponyi szobor gondolata mellett. Apponyi-ünnepély a Kultur házban. — Suszter Oszkár hatalmas előadása a nagy államférfiurólA zalaegerszegi római kaiolikus egyházközség vasárnap felemelő ünnepség keretében áldozott Apponyi Albert gróf emlékének. Az ünnepség a felállítandó Apponyi- szobor céljait szolgálta és az ünnepség impozáns külsőségei bizonyítják, hogy Zalaegerszeg városa mennyire méltányolja Apponyi nagyságát és mennyire hive annak a gondolatnak, hogy a megyeszékhelyen szobor hirdesse a nagy államférfit! halhatatlan érdemeit. A Kulturház nagytermét fél hat órára zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban ott láttuk Udvardy Jenő dr. kormányfőtanácsos, ügyvédi kamarai elnököt, Speriágh Géza járásbirósági elnököt, Siposs József törvény- széki tanácselnököt, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyzőt, Pé- terffy Béla reáígimnáziumi igazgatói, Kulhey Zoltán őrnagyot a honvédtisztikar több tagjával, Balogh Béla csendőrőrnagyot és a csendőrtisztikar több tagját, vitéz Kokas Ernő századost a Vitézi Szék képviseletében. Ott voltak az összes hivatalok képviselői, a tanári karok tagjai, az egyesületek tagjai és ott volt a város minden társadalmi rétege. Az ünnepség. Az ünnepséget az Egyházi Énekés Zeneegyesület vegyeskara vezette be Spohr Gyászdalának művésvi előadásával, majd dr. Fatér Endréné mondott emelkedett hangú és gondolatokban gazdag megnyitót. Rámutatott, hogy Zalaegerszeg társadalmának minden rétegéből nagy erővel tört fel a vágy, hogy Apponyi emlékére ünnepség tartassék, s hogy milyen élénk volt ez a vágy, mutatják a zsúfolt széksorok. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Apponyi Albert gróf utolsó utjával is a kötelességteljesitésnek ragyogó példáját mutatta minden magyar ember számára. Ha majd Zalaegerszeg valamelyik terét díszítheti Apponyi ércbe öntött alakja, ez a szobor a kötelesség- teljesítés szobra lesz, amely tanítani fog minket minden időkben. Apponyi nagy szellemóriás és egyben Isten legalázatosabb szolgája, egyházának hűséges fia. És midőn melegséggel, szívből áldozunk emlékének, tanuljuk meg tőle, mint lehet a hazát a legnagyobb áldozatok árán is szeretni és tanuljuk meg, mint lehet Istent ' úgy szeretni, hogy életünk minden pillanatában tudjunk parancsai szerint élni. • Apponyi vallásossága. A lelkes tapssal fogadott megnyitó után Horváth Irén oki. tanítónő mondott beszédet Apponyi vallásosságáról. Megkapóan szép beszédben szólt a nagy halott vallásos lelkidéről és azokról a tulajdonságaira!, amelyek ebből a lelkűidből következtek. Az értékes és általános feltűnést keltő beszédet a közönség meleg tetszésnyilvánítása kisérte. Nincs helyünk, hogy a beszédet részletesen ismertessük, de közöljük annak néhány szép gondolatát. A Teremtő Isten — mondotta — nagyon szépet álmodott és megszületett Apponyi Albert gróf. Isten gondolata nőtt, növekedett és már 17 éves korában belépett a magyar történelembe. Három korszakon át élt itt közöttünk: Világostól Trianonig. És mikor a nemzeti összeomlás után min- denki letette a fegyvert, Apponyi tovább közdöít a magyar igazságért és küzdött azontúl a világbékéért, küzdött Isten országáért. Apponyi 87 év csalódásaival is fiatal maradt, mert ivott az örök élet forrásából: gyakori szentáldozó volt. Hivő katolikus volt és ernyedetlen kitartással haladt a magasságok felé. Most hazament, de nekünk nagyszerű örökséget hagyott itt. Itt hagyta a hitét, amire ma igen nagy szükség van. A hit megadja a nyugalmat. Apponyi alapjában véve ingerlékeny ember volt és mégis a béke, s a harmónia embere lett belőle. Ez a nyugalom, amelyet a népszövetségi üléseken is megcsodáltak, Istenben gyökerezett. Az ő türelmében benne van a krisztusi szelídség. Apponyi a kiválasztottak közé tartozott. Vallásosságában szerencsés körülmények játszottak közre. Már a szülői házból és a kalsk- burgi kollégiumból hozta magával a hitet és ő maga is ennek tulajdonítja, hogy az élet v harai sohasem ingatták meg benne a katolikus hit szilárdságát. Erős hitét mi sem jellemzi jobban, mint meghajlása az Egyház tanításai előtt. Ez a nagy szellem egyházi kérdésekben kicsinek vallotta magát. A heti áldozó, a világhírű szónok elégtelennnek tartotta erejét, hogy az Oltáriszentségről beszéljen. Apponyi kimagasló alak és egyben típusa a katolicizmusnak, mint diadalmas világnézetnek. Nemcsak hazájának, de hitének is méltó reprezentánsa volt. Katolikus hitét nyíltan hirdette és ragyogtatta. Örömmel látta a háború után a katolicizmus megújulását, ami az Oltáriszentség kultuszában gyökerezik. Ö maga is lelkes katonája volt az Eucharisz- tiának. Apostolkodott tekintélyével, naponkénti szentmise- hallgatásával. Megtörtént, hogy az ő példájára egész pártja végighallgatta a szentmisét. Apostolkodott szónoklatával. A Katolikus Nagygyűléseken elmondott beszédei felemelték a hallgatóságot. Vallásossága álfogó volt. Tudta, hogy a lelkiségnek nem használ a torzsalkodás, a vallásháború és erős katolikus hite mellett szükségesnek tartotta társadalmi íéren az együttműködést más hitbeli testvéreivel. Vallásosságából folyt szociális gondolkodása. Megértő leíkületével átkarolt mindenkit, királyától a koldusig. Apponyi életét — fejezte be beszédéi — most bezárták két évszám közé. De lelke kilép belőle és arra biztat bennünket, hogy erőnk fokozásával pótoljuk azt a hiányt, amit a nagy államférfi« eltávozása jelent. Gyúrjunk lelkűnkben apró Apponyi szobrokat, hogy legyen erőnk folytatni azt a harcot, amit ő annyi meggyőződéssel vívott meg hazánk feltámadása érdekében. Apponyif ai A beszéd után az Egyházi Énekés Zeneegyesület és a Move egyesített zenekara Bálint Béla karnagy vezényletével Wagner Zarándokok karát adta elő igaz művészettel, bár betegség miatt a zenekar 8 tagja hiányzott. Ezt követte az ünnepély kiemelkedő száma, Suszter Oszkár c. igazgató előadása. Gyönyörűen felépített előadásban nyújtott egységes képet Apponyi Albert gróf államférfim képességeiről és mü ködéséről. Ez az előadás maradandó hatású lesz a közönség körében Apponyi megítélése szempontjából. Suszter Oszkár nagyhatású előadásának elején rámutatott, hogy Apponyinak ifjúságában és öregségében egyaránt nemzeti érzéséből ered minden áliamférfiui cselekedete. Céljai is ugyanazok. Ifjúkorában is azokért a célokért küzd, amelyekért öregségében. Kivételes jelenség, hogy minél erősebbek voltak a nemzetét sújtó sorscsapások, annál inkább növekedett munkakedve és állam- férfiúi képessége. Öregségére a magyarságnak az egész világon megcsodált legnagyobb államférfiává növekedett. Pályája első felében a parlamentben ékesszólással küzdött a hadsereg magyar nyelvéért, a nemzeti színekért és a címerért. Ennek a küzdelemnek jelentőségét nem szabad alábecsülni. Apponyi államférfi. és társai, mikor a nemzeti követelésekért küzdöttek, nagy elődeik, Kazinczy, Széchenyi, Kossuth és Deák munkáját folytatták. Célkitűzése nem volt szélsőséges. Az uralkodó és a nemzet megegyezésétől várta az eredményt annak tudatában, hogy törekvése nem ütközött össze a kiegyezési törvénnyel. És a harcnak kedvező eredménye lett volna, ha Tisza Kálmán 15 évi kormányzása alatt nem verte volna le azt a kezdeményezést, mely korábban Tisza Kálmán programmjában is szerepelt. Ez alatt a 15 év alatt szakadékká mélyítette azt az űrt, amely a kiegyezés után a nemzetet királyától elválasztotta. Nemzeti érzése mély volt, de azt nem szennyezte be a nemzetiségek gyűlölete. Küzdött, hogy a magyar nyelvszigeíek el ne merüljenek, riadót fújt Erdély magyarságának, de a nemzetiségek önálló kultúrájának soha sem vetett gátat. Ellenkezőleg a békét és a megértést hangoztatta. Nemzetiségi politikájának érdeme, hogy a délvidéki németség megmaradt hűségesnek a magyarsághoz. A magyarság és a nemzetiségek kapcsolatát egyete* mes európai szempontból nézte. Ezt mutatja az egyetemi ifjúság zászlószentelési ünnepén mondott beszéde, amelyben megállapította, hogy ami nálunk a nemzetiség, mozgalom örve alatt jelenik meg*
