Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-03-07 / 54. szám
2 Zalamegyei öjság 1933 március 7. amennyiben a magyar állam fö- deralisztikus szétdarabolására irányúi, semmi egyéb, mint a Kelet új hóditó hadjárata a Nyugat ellen. Apponyi következetes egyenességgel törekedett nemzeti politikájának megvalósítására. Sokszor változtatott pártot, de elvet soha. Mindjárt tovább állt valamely pártból, .amint látta, hogy szívesen fogááják a nagy szónokot, de elveinek' nincs bebocsátása A szilárd meggyőződés, mellyel elveihez ragaszkodott, lehetetlenné tette, hogy az alkotások sorozata fűződjék. nevéhez, bár rövid kultusz- minisztersége sem volt meddő és számos alkotás hirdeti működését. A Gondviselés nem is arra teremtette, hogy a közéletnek egyikmásik terén építsen, hanem arra, hogy átfogó kérdésekre irányítsa a közvélemény figyelmét. Ä Apponyi az emelkedett szellemet képviselte a magyar életben. Mefttiyire megtisztult volna a magyar közélet jellemben, gondolkodásban, cselekedetekben, ha ő vezethette volna nemzetét 10 — v: 15 éven át. Ő maga is megérezte, hogy ez volna a hivatása. Ki is nyújtotta volna kezét a hatalom után, ha nem kellett volna kezéből kiejteni azt a törvénykönyvet, melyet elveiből állított össze. Nem is gondolt arra, hogy ennék á törvénykönyvnek feláldozásával éljen a hatalommal. Apponyi soha sem lett a nemzet vezére, ,’d’e lett hivatott tanitó- mesteré. Bölcseségre* emelkedett vallásosságra. hazafiságra, a szenvedélyek leküzdésére neveire nemzetét. Ap- poriyinak lényege a hűség és a jóság. Amit Apponyi a száműzött királyért és családjáért tett — legyenek bármilyenek a vélemények a királykérdésről —, a legigazibb magyar jellemre vall. Az osztrákok és csehek összezúzták a Habsburgok emléktábláit, a magyar, mely a legnagyobb harcban állott’ a.y dinasztiával, egyet sem. Pháedrus hires meséje a haldokló oroszlánról nekünk valóban nem szól;* Apponyi á nemzetközi életben is a-’magyar célok harcosa volt. Már- a\ .ka}ksburgi kollégiumban megmutatkoztak ennek jelei. A háború előtt az interparlamentáris konferenciákon verte vissza a magyarság nemzetiségi politikája ellen irftezétt- támadásokat. A háború után, amikor egésa Európa ellenségünk volt, Apponyi szívesen-, vállalta a magyar békedelegáció, vezetését, bár hazulról nem kapptt. kellő támogatást. Így is híven, becsületesen szolgálta a gondjaira bízott zászlót, s megvívott a három sárkánnyal: a lekicsinyléssel, a háborús gyűlölettel és azzal a francia elgondolással, hogy Franciaország biztonsága követeli Magyarország szét- daraboiását. Az első sárkányt Ap- pönyi fölényesen győzte le tüneményes szónoki művészetével és beállította a magyar kérdést az egyetemes európai problémába. A; háborús gyűlöletet is legyőzte, ha előbb nem, halálában, amikor Francia- i ország külügyminisztere iflSgfrájtotta térdét ravatala előtt. }e él még a harmadik sárkány és nincs Apponyink, aki megvívjon vele. Vájjon lesz-e, aki helyette megvívja az utolsó csa tát ? Óhajtjuk, hogy legyen, de még nem látjuk feltűnni. Ezért cseng vissza még olyan szomo ruan lelkűnkben a circumdederunt, ezért olyan pótolhatatlan a 86 éves Apponyi, ezért oly ősz nte és mély a magyar gyász. Newyork, március 6. Roosevelt elnök beiktatása után nyomban hozzákezdett munkájához és első feladatának a bankválság elhárítását tűzte ki. Erre vonatkozóan törvényjavaslatot dolgozott ki a minisztertanács. Roosevelt kiáltványt tett közzé, amely szerint az aranykészleteket ellenőrzés alá helyezték, megtiltották az arany és ezüst kivitelét, valamint külföldi számlára Írását, az ércpénz és más fizetési eszközök felhalmozását, továbbá csütörtökig bezáróan nemzeti bankszünetet rendeltek el. A rendeletek ma hajnalban életbeléptek. A zalaegerszegi ipartestület vasárnap délután 2 órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését Hoiváth István elnök vezetése mellett. A gyűlésen a tagok nagy számban jelentek meg. Horváth István elnök megnyitójában bejelentette, hogy a gyűlést szabályszerűen hívták egybe s az határozatképes is. Ezután az Iparosdalárda Bálint Béla karnagy vezetésével elénekelte a Hiszekegyet, majd az elnök üdvözölte Mikula Szigfrid dr. városi főjegyző, iparhatósági biztost, Kádár Béla dr-t, a rendőrhatóság képviselőjét, Briglevics Károly dr. testületi ügyészt, a sajtó képviselőit, az egybegyült tagokat s átadta a szót Mikula Szigfrid dr, iparhatósági biztosnak. Az új rend. Mikula Szigfrid dr. közölte a közgyűléssel, hogy a meghívóban jelenti az elnökség, hogy a közgyűlésen a régi alapszabályok szerint, tekintet nélkül a tagdíj- hátralékokra, minden tag szavazati joggal bir. Azonban pénteken jelent meg a hivatalos lapban a kereskedelmi miniszter rendelete, mely a tagsági jogokról úgy intézkedik, hogy e tekintetben már az 1932-ben életbelépett törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. így tehát a mai közgyűlésen csak azoknak van tanácskozási, aktiv és passzív választó joguk, akik két évnél hosszabb ideig nincsenek tagsági díjhátralékban. Azért közölheti ezt csak most, mert a rendeletet csak szombaton kapta kézhez, Ezért vették a gyűlés megnyitása előtt számba a szavazati joggal bírókat és mivel ezeknek száma meghaladja azt a száDörgő taps togadta Suszter Oszkár mélyhatásu előadását. Utána Farkas Ferenc tanár szavalta Palasovszkynak „Sirasd magyar“ cimü költeményét mély átérzéssel, művészettel, majd a zenekar a Szózattal zárta be az ünnepélyt, melyről meghatott hangulatban távozott a nagyszámú közönség. Roosevelt beiktatása napján az Egyesültállamok különböző részeiben a kommunisták zavargásokat rendeztek. Pittsburgban 6 ember megsebesült. Több letartóztatás történt. Washington ‘március 6. Az elnök rendelete érteimében a bankoknak péntekig nem szabad aranyban fizetéseket teljesíteniük. Egy másik rendelet pénztárjegyek kibocsátásáról szól, ami kisebb mértékű inflációt jelent. Elrendelte Roooevelt a devizakorlátozást, s ennek megfelelően tilos külföldi személyek részére fizetéseket teljesíteni. mot, melytől a gyűlés megtartha- tása függ, a gyűlés határozatképes. Ezeknek tudomásulvétele után Lakatos Gyula fölolvasta az elnökség évi jelentését, meiy a többek között a következőket mondja : Az 1932. évben a régi bajok nem enyhültek, sőt azok fokozódtak, úgy, hogy semmi jóról sem számolhatunk be. Az iparosság gondolkozásában a reménytelenség lett úrrá, egy szebb és nyugod- tabb jövő kialakulásának reménye nincs benne. A hitelélet megállt, a pénz eltűnt, a termelés régi idő óta nem volt ily csekély. Rengeteg áldozat után a magyar társadalom áldozatokat hozott s a munkahiány és a közterhek súlya alatt roskadozó kisiparosság tehe- tétlenül várja összeroppanását, Az adózás terén sem hozott a múlt év semmiféle könnyebbséget Furcsa helyzet, hogy inségadó címén sok olyan iparosnak is kell fizetnie, aki maga is rászorul az inségakcióra. A társadalombiztosítás és a szociális közterhek az év folyamán nem enyhültek, sőt a viszonyok elfajulása következtében az iparosság kimerülését elősegítették. Általános óhaja az iparosságnak, hogy az OTI szervezetét erősen le kell építeni. Szól ezután a jelentés az ipartestületek Központi szervéről és az ipartestületi reformról. S mivel az uj törvény a tagok jogait korlátozta annyiban, hogy, aki két év óta tagsági dij hátralékban van, szavazati jogát elveszti, felkérik a tagokat, hogy igyekezzenek a tagsági dijakat rendesen befizetni. A tanoncnevelés körül a már több alkalommal hangoztatott óhajok megvalósitásáttartják kívánatosnak. Vázolja a jelentés az elmúlt év belső életének fontosabb mozzanatait. Ezeknek keretében felhívták a vármegyei Siövetséget, hogy járjon el az adózás megkönnyebbítése érdekében. Foglalkozott az elöljáróság az iparossegéd-szálló létesítésével. Elhatározták propaganda bizottság szervezését, hogy a közönség fokozottabban támogassa a helyi ipart. Az IPOK középpontjába a soproni kamara részéről Horváth István elnököt választották be. Kegyelettel emlékezik meg a jelentés Apponyi Albert grófról s elparentálja a testület halot'jait. A testületnek volt 1931 ben 499, 1932-ben 507 tagja. Uj iparos lett 1931-ben 26, 1932 ben 25. Tanuló szegődött 1931-ben 110, 1932 ben 102. Tanoncszer- ződést 26 esetben bontottak föl. A tanulók létszáma 278. Felszabadult 1931 ben 99, 1932 ben 88 tanuló. Végül az elnökség Isten áldását kéri a testület munkájára, hogy az iparosság e nagy gazdasági küzdelemben egymás iránt: megértésre találjon. A jelentéshez elsőnek Ka kas Ágoston szólott. Különösen azt kifogásolja, hogy a testület a megyei Szövetséghez fordult, pedig az nem működhetik, mert alapszabályai nem nyertek miniszteri jóváhagyást; továbbá, hogy az önsegélyző csoport működéséről nem emlékezik meg a jelentés. Horváth István elnök azt felelte Kakasnak, hogy a Szövetséget esetleg még életre lehet kelteni ; az önsegélyezést illetően pedig, hogy a testület vezetőségének eddig nem volt beleszólása s azért is nem emlékezett meg arról az elnökség. Kérte ezzel kapcsolatosan, adjon a közgyűlés felhatalmazást arra, hogy a testület a számvizsgáló bizottság utján betekintést nyerhessen a csoport működésébe. Baranyai Péter azt kérte, hogy az inségmunkákból részeltessék az önálló iparosokat. Mikula Szigfrid dr. erre megjegyezte, hogy a városi hatóság mindenkor szem előtt tartja ezt a dolgot és a kontárkérdésben is a legszigorúbban jár el. Több felszólalás után Horváth István elnök a következő szavakkal ajánlotta elfogadásra a javaslatot: Magyar- ország naggyá épüléséhez, népének boldogulásához nagyon fontos a szervezett kisiparosság összefogása, mert enélkül nincs szeretet, nem lehet a haldokló iparosságot föltámasztani. Addig is, mig eljön a várva-várt jobb idő, azok, kik sorsunkat intézik, tegyenek meg mindent, hogy a közterhek- nek arányos, igazságos elosztásával mindenkin segítve legyen. Testületünk életében is annyira kívánatos a szeretet és béke munRoosevelt megtiltotta a nemesfémek kivitelét és általános bankzárlatot rendelt el. Beszámoló a zalaegerszegi ipartestület egy évi működéséről. A vasárnapi közgyűlésen már csak azok gyakorolhatták Jogaikat, akik nincsenek két évnél hosszabb idő óta tagsági dij hátralékban. Az elöljáróság új tagjai.
