Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-07 / 54. szám

2 ­Zalamegyei öjság 1933 március 7. amennyiben a magyar állam fö- deralisztikus szétdarabolására irá­nyúi, semmi egyéb, mint a Kelet új hóditó hadjárata a Nyugat ellen. Apponyi következetes egyenes­séggel törekedett nemzeti politi­kájának megvalósítására. Sokszor változtatott pártot, de elvet soha. Mindjárt tovább állt valamely párt­ból, .amint látta, hogy szívesen fogááják a nagy szónokot, de el­veinek' nincs bebocsátása A szi­lárd meggyőződés, mellyel elvei­hez ragaszkodott, lehetetlenné tette, hogy az alkotások sorozata fű­ződjék. nevéhez, bár rövid kultusz- minisztersége sem volt meddő és számos alkotás hirdeti működését. A Gondviselés nem is arra terem­tette, hogy a közéletnek egyik­másik terén építsen, hanem arra, hogy átfogó kérdésekre irányítsa a közvélemény figyelmét. Ä Apponyi az emelkedett szellemet képviselte a magyar életben. Mefttiyire megtisztult volna a magyar közélet jellem­ben, gondolkodásban, cse­lekedetekben, ha ő vezet­hette volna nemzetét 10 — v: 15 éven át. Ő maga is megérezte, hogy ez volna a hivatása. Ki is nyújtotta volna kezét a hatalom után, ha nem kellett volna kezéből kiejteni azt a törvénykönyvet, melyet el­veiből állított össze. Nem is gondolt arra, hogy ennék á törvénykönyvnek feláldozásával éljen a ha­talommal. Apponyi soha sem lett a nemzet vezére, ,’d’e lett hivatott tanitó- mesteré. Bölcseségre* emelkedett vallásos­ságra. hazafiságra, a szenvedélyek leküzdésére neveire nemzetét. Ap- poriyinak lényege a hűség és a jóság. Amit Apponyi a száműzött királyért és családjáért tett — le­gyenek bármilyenek a vélemények a királykérdésről —, a legigazibb magyar jellemre vall. Az osztrá­kok és csehek összezúzták a Habsburgok emléktábláit, a ma­gyar, mely a legnagyobb harcban állott’ a.y dinasztiával, egyet sem. Pháedrus hires meséje a haldokló oroszlánról nekünk valóban nem szól;* Apponyi á nemzetközi életben is a-’magyar célok harcosa volt. Már- a\ .ka}ksburgi kollégiumban megmutatkoztak ennek jelei. A háború előtt az interparlamentáris konferenciákon verte vissza a ma­gyarság nemzetiségi politikája el­len irftezétt- támadásokat. A há­ború után, amikor egésa Európa ellenségünk volt, Apponyi szíve­sen-, vállalta a magyar békedele­gáció, vezetését, bár hazulról nem kapptt. kellő támogatást. Így is híven, becsületesen szolgálta a gondjaira bízott zászlót, s meg­vívott a három sárkánnyal: a le­kicsinyléssel, a háborús gyűlölet­tel és azzal a francia elgondolás­sal, hogy Franciaország bizton­sága követeli Magyarország szét- daraboiását. Az első sárkányt Ap- pönyi fölényesen győzte le tüne­ményes szónoki művészetével és beállította a magyar kérdést az egyetemes európai problémába. A; háborús gyűlöletet is legyőzte, ha előbb nem, halálában, amikor Francia- i ország külügyminisztere iflSgfrájtotta térdét rava­tala előtt. }e él még a harmadik sárkány és nincs Apponyink, aki meg­vívjon vele. Vájjon lesz-e, aki helyette megvívja az utolsó csa tát ? Óhajtjuk, hogy legyen, de még nem látjuk feltűnni. Ezért cseng vissza még olyan szomo ruan lelkűnkben a circumdederunt, ezért olyan pótolhatatlan a 86 éves Apponyi, ezért oly ősz nte és mély a magyar gyász. Newyork, március 6. Roosevelt elnök beiktatása után nyomban hozzákezdett munkájához és első feladatának a bankválság elhárí­tását tűzte ki. Erre vonatkozóan törvényjavaslatot dolgozott ki a minisztertanács. Roosevelt kiált­ványt tett közzé, amely szerint az aranykészleteket ellenőrzés alá helyezték, megtiltották az arany és ezüst kivitelét, valamint külföldi számlára Írását, az ércpénz és más fizetési eszközök felhalmo­zását, továbbá csütörtökig bezá­róan nemzeti bankszünetet ren­deltek el. A rendeletek ma haj­nalban életbeléptek. A zalaegerszegi ipartestület va­sárnap délután 2 órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését Hoiváth István elnök vezetése mellett. A gyűlésen a tagok nagy számban jelentek meg. Horváth István elnök meg­nyitójában bejelentette, hogy a gyűlést szabályszerűen hívták egybe s az határozatképes is. Ez­után az Iparosdalárda Bálint Béla karnagy vezetésével elénekelte a Hiszekegyet, majd az elnök üdvö­zölte Mikula Szigfrid dr. városi főjegyző, iparhatósági biztost, Ká­dár Béla dr-t, a rendőrhatóság képviselőjét, Briglevics Károly dr. testületi ügyészt, a sajtó képvi­selőit, az egybegyült tagokat s átadta a szót Mikula Szigfrid dr, iparhatósági biztosnak. Az új rend. Mikula Szigfrid dr. közölte a közgyűléssel, hogy a meghívóban jelenti az elnökség, hogy a köz­gyűlésen a régi alapszabályok szerint, tekintet nélkül a tagdíj- hátralékokra, minden tag szava­zati joggal bir. Azonban pénteken jelent meg a hivatalos lapban a kereskedelmi miniszter rendelete, mely a tagsági jogokról úgy in­tézkedik, hogy e tekintetben már az 1932-ben életbelépett törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. így tehát a mai közgyűlésen csak azoknak van tanácskozási, aktiv és passzív választó joguk, akik két évnél hosszabb ideig nincsenek tagsági díjhátralékban. Azért kö­zölheti ezt csak most, mert a rendeletet csak szombaton kapta kézhez, Ezért vették a gyűlés megnyitása előtt számba a szava­zati joggal bírókat és mivel ezek­nek száma meghaladja azt a szá­Dörgő taps togadta Suszter Oszkár mélyhatásu előadását. Utána Farkas Ferenc tanár szavalta Palasovszkynak „Sirasd magyar“ cimü költeményét mély átérzéssel, művészettel, majd a zenekar a Szózattal zárta be az ünnepélyt, melyről meghatott hangulatban távozott a nagy­számú közönség. Roosevelt beiktatása napján az Egyesültállamok különböző részei­ben a kommunisták zavargáso­kat rendeztek. Pittsburgban 6 ember megsebesült. Több letar­tóztatás történt. Washington ‘március 6. Az el­nök rendelete érteimében a ban­koknak péntekig nem szabad aranyban fizetéseket teljesíteniük. Egy másik rendelet pénztárjegyek kibocsátásáról szól, ami kisebb mértékű inflációt jelent. Elrendelte Roooevelt a devizakorlátozást, s ennek megfelelően tilos külföldi személyek részére fizetéseket tel­jesíteni. mot, melytől a gyűlés megtartha- tása függ, a gyűlés határozatké­pes. Ezeknek tudomásulvétele után Lakatos Gyula fölolvasta az elnökség évi jelentését, meiy a többek között a követke­zőket mondja : Az 1932. évben a régi bajok nem enyhültek, sőt azok fokozód­tak, úgy, hogy semmi jóról sem számolhatunk be. Az iparosság gondolkozásában a reménytelenség lett úrrá, egy szebb és nyugod- tabb jövő kialakulásának remé­nye nincs benne. A hitelélet meg­állt, a pénz eltűnt, a termelés régi idő óta nem volt ily csekély. Rengeteg áldozat után a magyar társadalom áldozatokat hozott s a munkahiány és a közterhek súlya alatt roskadozó kisiparosság tehe- tétlenül várja összeroppanását, Az adózás terén sem hozott a múlt év semmiféle könnyebbséget Furcsa helyzet, hogy inségadó címén sok olyan iparosnak is kell fizetnie, aki maga is rászorul az inségakcióra. A társadalombiztosí­tás és a szociális közterhek az év folyamán nem enyhültek, sőt a viszonyok elfajulása következtében az iparosság kimerülését előse­gítették. Általános óhaja az ipa­rosságnak, hogy az OTI szerve­zetét erősen le kell építeni. Szól ezután a jelentés az ipar­testületek Központi szervéről és az ipartestületi reformról. S mivel az uj törvény a tagok jogait kor­látozta annyiban, hogy, aki két év óta tagsági dij hátralékban van, szavazati jogát elveszti, felkérik a tagokat, hogy igyekezzenek a tag­sági dijakat rendesen befizetni. A tanoncnevelés körül a már több alkalommal hangoztatott óhajok megvalósitásáttartják kívánatosnak. Vázolja a jelentés az elmúlt év belső életének fontosabb mozza­natait. Ezeknek keretében felhív­ták a vármegyei Siövetséget, hogy járjon el az adózás megkönnyeb­bítése érdekében. Foglalkozott az elöljáróság az iparossegéd-szálló létesítésével. Elhatározták pro­paganda bizottság szervezését, hogy a közönség fokozottabban támogassa a helyi ipart. Az IPOK középpontjába a soproni kamara részéről Horváth István elnököt választották be. Kegyelettel emlékezik meg a jelentés Apponyi Albert grófról s elparentálja a testület halot'jait. A testületnek volt 1931 ben 499, 1932-ben 507 tagja. Uj ipa­ros lett 1931-ben 26, 1932 ben 25. Tanuló szegődött 1931-ben 110, 1932 ben 102. Tanoncszer- ződést 26 esetben bontottak föl. A tanulók létszáma 278. Felsza­badult 1931 ben 99, 1932 ben 88 tanuló. Végül az elnökség Isten áldá­sát kéri a testület munkájára, hogy az iparosság e nagy gaz­dasági küzdelemben egymás iránt: megértésre találjon. A jelentéshez elsőnek Ka kas Ágoston szólott. Különösen azt kifogásolja, hogy a testület a me­gyei Szövetséghez fordult, pedig az nem működhetik, mert alap­szabályai nem nyertek miniszteri jóváhagyást; továbbá, hogy az önsegélyző csoport működéséről nem emlékezik meg a jelentés. Horváth István elnök azt felelte Kakasnak, hogy a Szövet­séget esetleg még életre lehet kelteni ; az önsegélyezést illetően pedig, hogy a testület vezetősé­gének eddig nem volt beleszólása s azért is nem emlékezett meg arról az elnökség. Kérte ezzel kapcsolatosan, adjon a közgyűlés felhatalmazást arra, hogy a tes­tület a számvizsgáló bizottság utján betekintést nyerhessen a csoport működésébe. Baranyai Péter azt kérte, hogy az inségmunkákból részel­tessék az önálló iparosokat. Mikula Szigfrid dr. erre megjegyezte, hogy a városi ható­ság mindenkor szem előtt tartja ezt a dolgot és a kontárkérdés­ben is a legszigorúbban jár el. Több felszólalás után Horváth István elnök a következő szavakkal ajánlotta el­fogadásra a javaslatot: Magyar- ország naggyá épüléséhez, népé­nek boldogulásához nagyon fon­tos a szervezett kisiparosság össze­fogása, mert enélkül nincs szere­tet, nem lehet a haldokló iparos­ságot föltámasztani. Addig is, mig eljön a várva-várt jobb idő, azok, kik sorsunkat intézik, tegyenek meg mindent, hogy a közterhek- nek arányos, igazságos elosztásá­val mindenkin segítve legyen. Testületünk életében is annyira kívánatos a szeretet és béke mun­Roosevelt megtiltotta a nemes­fémek kivitelét és általános bankzárlatot rendelt el. Beszámoló a zalaegerszegi ipartestület egy évi működéséről. A vasárnapi közgyűlésen már csak azok gyakorol­hatták Jogaikat, akik nincsenek két évnél hosszabb idő óta tagsági dij hátralékban. Az elöljáróság új tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom