Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-02-26 / 47. szám

2 Krónika. Lefutotta már turnéját Őfensége Karnevál. Kis könyvébe belekerült Minden muri, minden bál. Jó hosszúra nyúlt a farsang, Jegyezhetett hát sokat, Vigadókba ütközött csak, Észre sem vett másokat. Mert mulatság, az volt bőven, Több is tán, mint jobb időkben. Tükröződött a parkett Fénylett a sok toalett. Hangoztatták, nagy az Ínség, Nem kell drága, új ruha, Mégis volt oly parédé, fíanc, Hogy az ember bárnula. Ebben a nagy szegénységben Honnan került minderre, Pénz hullott-e eső helyett Farsang előtt a földre? Az ember még most sem javul, Saját kárán soh’sem tanul. Nagy nyomorban úszik bár, De azért kell muri, bál. Karnevál most pihenni megy S csak aztán lát munkához, Hogy jelentést terjeszthessen Be a magyar kormányhoz. Elmondja a jelentésben Pontosan, hogy mi történt. Kiváncsi ám a miniszter, ügy csinálhat csak törvényt. — Igazat mondj hercegecském I — Nem hazudom kegyelmeském, Amit mondok, hidd nekem. — Hallgatlak kis hercegem. És a herceg igy mondja el, Mit tapasztalt ő itten : „Hát, hogy annyit mulathatnak, Azt bizony én nem hittem. Ha mindenben dúskálnának S arany, ezüst potyogna, Mint a manna, — ennyi muri Akkor is sok lett volna. Azt mutatja a nóteszem, Hogy ott távol Egerszegen Még adót is emelhetsz, Fizetést is csökkenthetsz". Ipszilon. Szentségimádás a ferenceseknél. A zalaegerszegi ferences rend­ház főnöke a következőkben szól a katolikus hívekhez: Kér. Kath. Testvérek! Február 26., 27. és 28.-án, vagyis a farsang három utolsó napján, — amikor a Világ ki­csapongásaival és dorbézolásai­val leginkább megbántja a jó. Istent — itt e Templomban en­gesztelő Szentségimádás fog tart- tatni. Sorrendje mind a három nap a következő: Reggel fél 7 órakor csendes szentmise (Szentségkitétellel.) Délelőtt fél 8 órakor csendes szentmise. Délelőtt fél 9 órakor csendes szentmise (reálgimnázium ének­karával.) Délelőtt fél 10 órakor énekes nagymise. Délután 6 órakor prédikáció és litánia. Az esti szentbeszédeket mind a három napon Kauzli Gyula csa­tári esperesplébános ur mondja. Jegyzet: Hamvazó szerdán a szentmisék ugyancsak vasárnapi órarendben, vagyis fél 7, fél 8, fél 9 és fél 10 órakor lesznek megtartva. Nagyböjti beszéd: péntek este 6 órakor. Jertek minél számosabban s imádva engeszteljük Jézus Szent­Zalamegyei Újság 1933 február 26. séges Szivét a legfölségesebb Oltáriszentségben 1 A Megváltó Jézus eme három napon át ott ül a Szeretet trónusán, az Oltá­ron, szent kezei felénk tárva s szentséges Szivéből a kegyelem fénysugarai lövelnek a belépőre. Vigasztalás és áldása nélkül senki nem fog távozni e templomból. Jertek Testvérek! Ne hagyjuk magára a Krisztuskirályt oltárá­nak trónusán ! P. Erős A. Alajos zárdafőnök. Nagyszabású előadás a „Ge«srgicon“-ban. A keszthelyi Georgicon gazda­sági kör most tartotta ötödik ren­des ülését a Bocskai-féle ven déglő színháztermében igen nagy érdeklődés mellett. Résztvett Ju­hos Lajos tanárvédnök vezetése alatt a tanári, gyakornoki kar és a hallgatóság. Sikari Kovács Gábor I. é. h. Kecskemét gyümölcsei és gyü­mölcspiaca címen tartott érdekes előadást, melyben megemlékezett arról, hogy Kecskemétről a gyü­mölcsöt vaggontételekben szállít- j ják külföldre, fő'eg kajszinbarac- j kot, szilvát, meggyet, almát és szőlőt. A gyömölcsöt gondosan, de éretlen állapotban szedik. A selejtesebbet a konzervgyár dol­gozza fel. A piacra 57a kg-os garabókban szállítják a gyümöl­csöt. még pedig hajnali 2 óra tájban. A kereskedők a garabók tartalmát papírral bélelt kosarak­ba öntik, fedéllel letakarják s i elszállítják. Reggel 6 órára már í vége a gyümölcsvásárnak. A ; gyümölcsön kívül még zöldséget is termelnek. Széli László dr. j assistens hozzászólása után Hajós Gyula kertészeti felügyelő, szak­tanár fűzött magyarázatot az elő­adáshoz. Beszélt a kései rózsa­barackról, amely igen hires. Tu- | lajdonsága, hogy nincs leve s azért külföldi szállításra igen al­kalmas. Szőke Sándor III. é. hallgató zongorajátéka és a praxi banda játéka után Kulin Sándor tanár­segéd a földközösségről tartott igen érdekes előadást. Ismertette Münzinger Adolf hohenneimi mezőgazd. főiskolai tanár kísérle­teit, aki egy egész falu mezőgaz­daságát racionalizálta, a földkö­zösség segítségével. Fontosnak tartotta azonban a birtokeszme épségben tartását és jó vezető megválasztását. A kisebb parcel­lákat egybevonva a talajművelési munkálatokat és trágyázást azo­nosan végezték. A vetőmagot a községi ^etőmagtelep szolgáltatta, melynek hivatása, hogy ugyanazon fajtából nagytömegű kiegyenlített magot termeljen. A határbarázdát csak az utolsó ápolási munka be­fejezése után húzták meg, s min­den gazda földjét szabad rendel­kezésre kapta. Münzinger tanár 3 évre tervezett kísérlete csak 1933-ban jár le, de az eddigi eredmények is kedvezőek, ezért azt ajánlja, hogy ha a hazánkban tervezett telepítési kérdések meg­valósítására kerül a sor, a föld­közösség kipróbálását se mellőz­zük. Dr. Tóth Bertalan assistens vetített képekkel illusztrált elő­adásban ismertette az édes nemes torma termesztését, hangsúlyozta a mélymüvelés fontosságát, a dugványok helyes eltartási és kezelési módját, a helyes dugvá­nyozás és kiszedés módját, idejét, az észszerű tisztítást, a torma he­lyes raktározását és csomagolását. Égy másik vetitettképes előadásá­ban az új burgonya kiterjedtebb termesztésének felkarolásának fel­tételeit, a pincék helyes kiválasz­tását, a jó előcsiráztatást, a csirák bírálatát és a hazánkban termesz­tett fajtákat ismertette, valamint a szedés, válogatás, csiráztatás helyes módját. Rámutatott a kér­dés anyagi oldalára, hogy mily nagy jövedelmet lehet új burgo­nya előállításával szerezni. Meg­szívlelendőnek tartaná, ha nálunk is kiterjedtebben foglalkoznának új burgonya termelésével. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. Bllnpep, amelyben mindenki hibás, de senkit sem Ítélnek el. A gyermek halálával végződött a diftéria> oltás v körüli huzavona. A múlt évben történt, hogy Hemela János zalaistvándi kocsis, aki Stern Mór 67 éves vegyes- kereskedő szolgálatában állott, feleségével együtt észrevette hogy kétéves Ilonka nevű kisleányuk beteg. A betegséget azonban nem vették komolyan és csak két nap múlva vitték orvoshoz, amikor állapota már erősen rosszabbo­dott. Nagy Imre dr. szepetki kör­orvos megállapította, hegy a gyer­mek roncsoló toroklobban szen­ved, ami már igen előrehaladott állapotban van s a szerencsétlen gyermek torka valósággal rot­hadni kezdett. Megírta a receptet, odaadta az anyának azzal az uta­sítással, hogy az oltóanyagot a gyógyszertárból váltsák ki, majd délután átmegy hozzájok és a kisgyermeket beoltja. Otthon Stern Mór, aki mint munkaadó, a törvény értelmében köteles cselédjének 12 éven aluli gyermekeit gyógykezeltetni, kije­lentette, hogy ő nem tudja kocsi­sának a családját kezeltetni és nem váltja ki a 16 pengős oltó­anyagot. Délután megjelent a körorvos, a kereskedő azonban neki is kijelentette, hogy 16 pen­gőt nem tud áldozni. Oltóanyag hiányában az orvos eltávozott anélkül, hogy segíthetett volna. Ezután a kereskedő mégis meg­gondolta a dolgot és beküldte a gyermeket Zalabérre, az ottani orvoshoz, adott is öt pengőt azzal, hogy, ha többe kerül, akkor a többit majd megfizeti. A zalabéri körorvos azonban nem volt ott­hon és igy a gyermeket vissza­vitték. Másnap Zalaegerszegre akarta küldeni, ekkor azonban veje megvásárolta az oltóanyagot, elhivatták Nagy Imre dr-t, aki az oltást most el is végezte, ez azon­ban már nem segített és a gyer­mek meghalt. A zalaegerszegi ügyészség gon­datlanságból okozott emberölés miatt vádat emelt Stern Mór el­len. A törvényszéki tárgyaláson a kereskedő azzal védekezett, hogy neki csak ötpengő kész­pénze volt. Nagy Imre dr. kör­orvos viszont azt adta elő, hogy a vádlott vele szemben ellenszenv­vel viseltetik és ezzel magyaráz­ható, hogy rendelkezésének nem tett eleget. A törvényszék megállapította, hogy a gyermek halála nemcsak a vádlott mulasztásának, hanem többrendbeli mulasztásnak a kö­vetkezménye. Az első mulasztást a szülők követték el, amikor ké­sőn mentek orvoshoz, de hely­telenül járt el az orvos is, ami­kor nem gondoskodott arról, hogy az oltószer hitelben beszerezhető legyen. A vádlott viszont meg sem kísérelte, hogy az oltószert készpénzfizetés nélkül beszerezze, hanem inkább személyes ellen­szenvtől vezérelve az orvos diag­nózisát kétségbevonta. Ilyen kö­rülmények között a kereskedő gondatlansága kisebb mértékű volt és ezért a törvényszék csak 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán most tár­gyalta az ügyet a győri kir. tábla. A kereskedő felebbezésében han­goztatta, hogy a diftéria-oltás nincs törvényileg előírva. Neki 5 pengőnél több pénze nem volt, de jóindulatát megmutatta azzal, hogy a gyermeket beküldte Zala­bérre. Különben véleménye sze­rint, mivel a hullát nem boncol­ták fel, nincs biztosan megálla­pítva, hogy mi okozta a halált. A perbeszédek során a főügyész kérte a vádlott megbüntetését és súlyosító körülménynek jelölte meg a szinte kegyetlenségnek minősithető huzavonát. A védő viszont felmentést kért. A tábla felmentette a vádlottat az eilene emelt vád alól. A meg- okolás szerint a tábla az elsó- biróság ténymegállapításait min­den részletben elfogadta. A mu­lasztások megállapíthatók, mind­azonáltal a bűnösség kérdésében a törvényszéki orvos véleményét kell perdöntő jelentőségűnek el­fogadni Eszerint pedig a beteg­ség annyira előrehaladott állapot­ban volt, amikor a gyermeket orvoshoz vitték, hogy az ilyen stádiumban alkalmazott oltásnak igen kevés a hatása. Ilyen körül­mények között, ha mulasztás fo­rog is fenn, a bűnösség csak ak­kor volna kimondható, ha két­ségtelenül lehetne megállapítani, hogy a mulasztás és a halál kö­zött okozati összefüggés van. Az ítélet ellen a főügyész sem­miségi panaszt jelentett be. Családi ház kerttel eladó. Erzsébet királyné u. 16 Érdeklődni: Fiókkiadóhivatal, Keszthely. — Influenzánál gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József “ ke- serüvíz hasnálata által többször és alaposan kitisztittassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom