Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2C¥I é^oíyem I. >zám Ara 10 felién* IS33 Január I. Vasárnap. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7-20 pengő. ftV'Si'­Oosi AotvV' fiatal: Zalaegerszeg, sxécüenyi-tér t FióüáaflóMyatal: KesztlielY, Kossntli L.-n. shiKiszl. Telelőn: 128 sí. ■mimeaam—m»g—■—MH—M—i POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Újév. Az emberek millióinak ajakéról ma ismét elhangzanak sz újévi jókívánságok, a posta és táviró is milliószámra közvetíti azokat. Újévkor ugyanis szokás egymás­nak minden jót kívánni. Megcse­lekszik tehát ezt az emberek min­den újévkor, ha jól megy a sor­suk, ha rosszul. Amig azonban a jó időkben csak a szokásnak hó­doltunk, amikor boldog újévet kí­vántunk, a maihoz hasonló nehéz, gondterhes időkben igazán szi­vünk sugalatára hallgatunk, ha kifejezzük jókívánságainkat. Mert ma joggal mondhatjuk, hogy: megnehezedett az idők járása fe­lettünk. Hiszen bárhova tekintünk, csak nélkülözéssel, Ínséggel, nyo­morúsággal találkozunk; jártunk- ban-keltünkben csak panaszos szavak hallatszanak el hozzánk. Panaszkodik a gazda, az iparos, a kereskedő, a tisztviselő, panasz­kodik mindenki, mert mást nem tehet. Milyen szép terveket szövö­gettünk egy évvel ezelőtt, mikor azzal vigasztaltuk magunkat, hogy csak jobb idők következhetnek, mert rosszabb helyzetet, mint volt most egy éve, elképzelni sem mertünk volna. És mi történt ? Az egész esztendő folyamán úgy­szólván napról-napra lejebb csúsz­tunk. Végig a lejtőn. Szemünk nem látta be először a nyomorú­ságnak horizontját, mert nem szo­kott hozzá, bár az előtt is voltak küzdelmes éveink. Ha egy-egy pillanatra meg akadtunk vala­hol, azt hittük, hogy elértük a legmélyebb pontot, ahonnan to­vább esni már nem lehet, ahon­nan már ismét emelkedhetünk. De mindannyiszor csalódtunk. Az 1932, év a csalódások esztendeje volt. Amire számítottunk, abból semmi, de semmi sem sikerült. Türelmünket annyira próbára tette a sok csalódás és az azt követő szenvedés, hogy most, ha szív­ből ered is jókívánságunk, azt kifejezni alig merjük, mert nem bízunk abban, hogy teljesedhetik az, amit kívánunk. Nem akarjuk hinni még most sem, hogy el­értük a válságnak legmélyebb pontját, mert sokat tanultunk a múlt évtől. Szemünk még min­dig nem képes belátni annak a lejtőnek hosszát, amelyen guru­lunk és félünk attól, hogy nem­csak hosszabb, hanem magasabb is lesz az és olyan gyorsan guru­lunk, hogy mire a végéhez érünk, már élet sem lesz bennünk. Sötét szinekben rajzolódik elénk a jövő. Ám a szív remél, az utolsó leheletig. Reméljünk hát mi is. Egy kis világosságot gyújt ugyanis szivünkben az, hogy az emberek kezdik egymást megis­merni, megérteni és zzeretni. Min­ket, magyarokat is megismernek már, szóba állanak velünk (ha egyelőre talán csak leereszkedő vállveregitéssel is), igyekeznek rajtunk segíteni (bár a segítség fejében áldozatokat kívánnak tő­lünk), de ez is valami. Azonban várunk többet is. Várjuk az igaz szeretetet, amire természetesen csak akkor számíthatunk, amikor teljesen megismernek bennünket. Egyre-másra akadnak jóbarátaink a külföldön, vezető embereinkkel már szívesen tárgyalgatnak a nagyhatalmak, szavunkra felfigyel­nek, panaszainkat megvizsgálják s elismerik, hogy igazságtalanság esett rajtunk. Bár látnák be, minél előbb, hogy panaszaink száz százalékban jogo­sultak, bár világosodnék meg a világ sorsát intézőknek elméje annyira, hogy hamarosan jóváte- hetnék a békekötéseknél elköve­tett hibákat! Abban a reményben, hogy szenvedésünk most már végéhez ér és az 1933. esztendő teljesíti reményeinket, Istenbe he­lyezett bizalommal lépjünk át az 1933. esztendőbe. A leszerelési konferencia a békerewizió értekezlete. Páris, december 31. A béke- revizió szükségességének gondo­lata Franciaországban is mind­inkább hódit. Ennek bizonysága Pertinax ma megjelent cikke is. Pertinax eddig egyik legfőbb vé­delmezője volt a békeszerződések szentségere vonatkozó francia el méletnek. Mai cikkében a lesze­relésről ir és rámutat a németek által elért eredmé­nyekre. Megállapítja, hogy abban a pillanatban, mikor Franciaor­szág eddigi álláspontjának elve­tésével csatlakozott a leszerelési értekezlethez, az értekezlet szük­ségképen a békeszerződések re­víziójának értekezletévé válto­zott. Ezt mutatja a legyőzött ál­lamok fegyverkezési egyenjogú­ságának elismerése is. Az ügyészség beadta r, törvényszéki elnökhöz a vádiratot Dréhr Imre ellen. Mivel vádolják a volt államtitkárt ? Budapest december 31. Az ügyészség elkészült a Dréhr-ügy­ben folyiatoít nagyarányú mun­kával és a vádiratot eljuttatta Töreky elnökhöz. A vádirat 110 oldalra terjed. Az ügyészség 3 lendbeli hüt- lenkezelés bűntettével, egy rend­beli hütlenkezelés vétségével, egy rendbeli csalás bűntettével és 13 rendbeli hivatali sikkasztással vá­dolja Dréhr Imrét. Hütlenkezelés büntette a bics­kei és a hűvösvölgyi ing tlanokra, valamint az albertfalvai építke­zésre vonatkozik. Az első vád szerint Dréhr az állammal szakér­tői becslés nélkül 500 ezer pen­gőért megvásároltatta a bicskei in­gatlant és ezáltal a Krausz bank­házat 75 ezer pengő vagyoni előnyhöz juttatta, s ugyanannyi val megkárosította az államkincs­tárt. A hűvösvölgyi ingatlan vé­telét ugyancsak a Krausz bankház utján bonyolította le a 330 ezer pengős becsérték helyett 390 ezer pengőért, az ingóságokat pedig a jóval kisebb becsérték helyett 100 pengőért vétette meg. Krauszék az | ingóságoknál 44 ezer, az ingatla­noknál 75 ezer pengő vagyoni előnyhöz jutotiak. Az albertfalvai ingatlan vételénél azzal követte el a hűtlen kezelést, hogy a Társa- balombiztositót az értéknél lénye gesen nagyobbösszegü vásárlásra utasította és arra is ő adta ki az utasítást, hogy a drágább aján- Istíevővel építtesse be a telket. A hűtlen kezelés vétsége abban áll, hogy két miniszteri autót a rok­kant alap terhére cseréltetett ki. A csalást azzal követte el, hogy a Vass miniszter adósságai­nak megfizetésére a miniszterta­nács által kiutalt 18 ezer pengőt nem rendeltetése szerint használta fel. A vádirat ezután a sikkasztások elkövetésének módját sorolja fel. A szoborügynél 30 e<.er pengő az elsikkasztott összeg, egy 60 ezer pengős tétiénél pedig 25 ezer pengő. A vádiratban az ügyészség a főtárgyalásra mintegy 100 tanú megidézését kéri. A főtárgyalásra valószínűen a tavasz folyamán sor kerül. A Néprajzi Muzeum z&iai készít mén vekből külön kiállítást Ismeretes a vármegye Iskolán- kivüli Népművelési Bizottságának és a vármegyei Háziipari Szövet­kezetnek az a dicséretre méltó törekvése, hogy az ősi háziipart karöltve föllenditsék. Meg is indí­tották a mozgalmat abban az rendez. irányban, hogy az ilyen háziipari készítményeket az illetők juttassák el a Népművelési Bizottsághoz, mely azután azokat a gödöllői világjamboreen árusítani fogja. A mozgalomról tudomást szerzett Ébner Sándor, a Néprajzi Muzeum I igazgatója, aki megkereste a Nép­művelési Bizottságot s azt az óhaját fejezte ki, hogy a beérke­zett és még beérkező népművé­szeti készítményeket, mielőtt azo­kat a cserkészeknek átadnák, bo­csássa rendelkezésére, mert a zalai népművészeti tárgyakból kü­lön kiállítást szándékozik rendezni. A Népművelési Bizottság fel­kéri tehát a vármegye közönségét, hogy ezt a nagy kulturális értékű mozgalmat tőle telhetőén támo­gassa. Ez a támogatás mindössze abból áll, hogy akiknek tudomása van arról, hogy valahol, valaki­nél ilyen tárgyak vannak, szíves­kedjék a Bizottsággal közölni. Mi hisszük, hogy, ha a közön­ség teljesiti a Bizottság kérését, mihamar szép gyűjtemény fogja dicsérni a Zalában még élő nép­művészetet. Februárban bocsátják ki az osztrák kölcsönt. Bécs, december 31. Miután tegnap az osztrák kölcsönt a fran­cia szenátus is megszavazta, a kölcsön folyósításának többé semmi akadálya sincs.*A kibocsá­tást februárra vagy márciusra ter­vezik 6 és fél százalékos kamat­lábbal. A kibocsátási árfolyamot még nem állapították meg. Január tizedikére általánsa forradalom készült Spanyolországban, Barcelona, december 31. A bombaraktárak leleplezése során az is kiderült, hogy az anarchista szervezetek január tizedikére álta­lános forradalmat terveztek a vas­utassztrájkkal kapcsolatban Szá- montartották azokat a tiszteket,, akik a forradalmárokkal szemben- állanak és ezeknek lakásán tize­dikén reggel őrök állottak volna,, hogy a tiszteket lemészárolják. Földrengés Délafrilcában. London, december 31. Johan­nesburg városát heves földlökés rázta meg, mire a lakosság pá­nikszerűen menekült a szabadba. Az obszervatórium megállapítása szerint a földlökés fészke a vá­rostól 300 mérföldre volt. Oranje szabadállamból további földlöké­seket jelentenek. Nagy havazás az Alpokban. Bern december 31. A svájci és ausztriai alpokban erős hava­zás indult meg. A hóréteg 30— 40 centiméter magas. Milánó december 31. Az Elő- alpokban és a Lombard Alpokban tegnap óta tart az erős havazás. Milánóban és Genovában is erő­sen havazik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom