Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-11-20 / 264. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 november 20. Krónika. Örülnek a szőlősgazdák, Egy kis üzlet jött nekik, Vásárolják a boroknak Hektoliter-ezreit. Bort kapnak most a katonák, Azt mondják rá: ó, mi jó ! Így vándorol a gazdáknak Zsebébe egy millió. Kell is pénz a termelőknek, Hely van náluk a pengőknek, De, hogy jó-e e módszer, Arról nincs szó ez egyszer. A fekete lisztázással Próbálkozik ám megest — Nem a vidék, a jó vidék, — Hanem a nagy főhely, Pest. Ott is sokan adósok ám A lakbérrel régóta, És a lisztán, a feketén, Ezekről szól szép nóta. Azt mondják a háziurak, Ha egy adóst ki kiiugnak, Kapnak jobbat majd tízet, (Igen, aki „majd“ fizet). Lehet, hogy a vidékre is Ellátogat a liszta, Mert a helyzet túlságosan Erre felé sem tiszta. Itt sem divat a fizetés, De miből is fizetnénk ? Nincsen üzlet, nincs kereset, Hát hogyan is pénzelnénk ? És, ha tovább még igy élünk, Istók uccse az lesz végünk, Hogy elbukunk tisztára S jutunk több ily lisztára. Közeledik Mikulás bá\ Két hét múlva itt van már. Csakhogy kérdés, hogy ezidén Mennyire telt zsákkal jár. Én azt hiszem szűkmarkú lesz S nem bőkezű, mint hajdan, Osztozik ő, — amint tudjuk — Mivélünk a sok bajban. S ha felül is fehér lóra, A gyermek sem beszél róla. Mert annyit már ő is lát, Hogy koldus ez a világ. Ipszilon. Edmond Harmaworth felesége Budapesten. Budapest, november 19. Ed­mond Harmsworthnak, Rothemere lord fiának felesége kedden Bu­dapestre érkezett és inkognitóban két napot töltött a magyar fővá­rosban. Elutazásakor egyik újságíró kérdésére Harmsworth felesége kijelentette, hogy Budapestet igen szépnek találta és nagyon jól bérezte magát a fővárosban. Vasárnap lesz a székesfehérvári és lengyeltóti választás. Budapest, november 19. Székes- fehérvár és Lengyeltóti vasárnap választják meg képviselőiket. A fehérvári kerületben Hóman győ­zelmét várják, Lengyeltótiban azonban bizonytalan, hogy ki lesz a győztes Gaá! Olivér és Jankovich-Bésán Endre gróf közül. A garbócbogdányi kerületben november 27-én lesz a választás. Melczer Lilla győzelmét várják. Bombamerénylet Barcelonában. Madrid, november 19. Barcelo­nában két bombarobbanás történt. A merénylet következtében 14 ember, köztük két rendőr megse­besült. Adóbajainkat a miniszter előtt kell elpanaszolni. Induljon el útjára minélelőbb a város küldöttsége. Zalaegerszegnek ép úgy, mint a többi városnak és általában az ország lakosságának óhaja az, hogy reformokat léptessenek életbe az adózás terén. Azt nem kell bővebben magyarázgatni, hogy az adózás minden körülmények kö­zött teher; de arról sem kell so­kat beszélni, hogy a magyar nép teljes tudatában van adófizetési kötelezettségének és undorral for dúl el azoktól, akik, — szeren­csére elég kevesen akadnak, — izgatnak az adófizetés ellen. Ha­zánk lakossága sokkal érettebb, semhogy hitelt adna a lelketlen izgatók szavának és komolyan venné a felhívást az adófizetés megtagadására. A népnek arról hiába is mesél valaki, hogy az adófizetés megtagadásával köny- nyithet a sorsán, mert az világos már az iskolásgyermek előtt is, hogy adó nélkül lehetetlenség az ország rendjét biztosítani, az ál­lamot föntartani. Arról lehet tehát legfőlebb szó, hogy ennek a fontos állampolgári kötelezettségnek teljesítése körül a viszonyoknak megfelelő enyhí­tések történjenek. Bennünket, za­laegerszegieket, akik sohasem ál­lottunk a rossz adózás hírében, az érint súlyosan, — amire a küldöttség a pénzügyigazgatónál is rámutatott, — hogy túlmagas az adóalap. Az erre épített adók tehát nálunk magasabbra emel­kednek, mint másutt, ahol ala­csonyabb alapokra építenek, vagyis alacsonyabb tételek szerint adóz­tatlak. Azért is találjuk helyénvaló­nak a tervet, hogy városunk adózó közönsége közvetlenül a pénzügy- miniszter előtt tárja föl a speciá­lis zalaegerszegi adóbajokat. Föl­tétlenül számítunk arra, hogy a miniszter orvosolja is ezeket a ba­jokat, amelyek könnyen orvosol­hatók is. Elvégre, ha másutt le­het alacsonyabb az adóalap, le­szállítható az Zalaegerszegen is. A küldöttségnek tehát el kell men­nie a miniszterhez, mert a pol­gárság csak igy számíthat kérel­mének kedvező elintézésére. adó terhét, ha az összes házak számá­ból levonjuk az új házakat és az egyéb törvény alapján adómentességet élvező épületeket. Az új házak adónentes jö­vedelme 390 ezer pengő, ami 62 ezer pengő állami adónak felelne meg, ha az új házak is megvolnának adóztatva. Ha a 390 ezer pengős haszonértéket figyelembe vesszük, akkor körülbelül 4—5 millió P-re tehető az az összeg, amelybe a zalaegerszegi új családiház- épitkezések kerültek. A zalaegerszegi lakásépítkezésekkel kapcsolatban figyelemreméltó és örven­detes jelenségként kell megállapítanunk, hogy legnagyobbrészt kisemberek ju­tottak házas ingatlanhoz. Erre vall, hogy a 832 új lakásból 458 egyszobás, 228 kétszobás, 94 háromszobás. Örvendetes­nek kell mondanunk azt, hogy kisem­berek építkeztek, bár másrészt nem lehet ideálisnak nevezni azt a körül­ményt, hogy népes családok kénytele­nek egy vagy két szobába szorulni. Letartóztatott valutasiberek. Budapest, november 19. A rend­őrség valutavisszaélés, külföldi követelések be nem jelentése és pengő-kiajánlás miatt előzetes letartóztatásba helyezte Heidelberg Vilmos bankárt, György nevű fiát, továbbá Schürmacher Lajos tőzs- dést és annak alkalmazottját, Ob­^VMWV^V%^WSV^WV%V»^i%%»WWWvWWV»iWVW^>i^^^i Az utolsó tiz esztendőben közel hétszáz új ház épült Zalaegerszegen. A beépített összeg 4—5 millió pengS. — A városban 284 szoba és 30 üzlethelyiség áll üresen. Sokszor hangzott el már hivatalos helyről és magánbeszélgetés közben, hogy a háború óta kevés városban nyilvánult meg olyan hatalmas arányok­ban az építkezési kedv, mint Zalaeger­szegen. Ennek bizonyítására adatokat szereztünk be a zalaegerszegi lakás­építkezésekről, s ezek az adatok való­ban azt igazolják, hogy nálunk szokat­lanul nagy mértékben fellendült az épít­kezés, sőt azt lehet állítani, hogy arány­lag Zala megye székvárosa fejlődött legnagyobb mértékben a magyar váro­sok között. Zalaegerszegen az összes házak száma 1928, s ebből 1.637 esik a város bel­területére, a többi a hegyekre és egyéb külterületekre. Az 1.928 ház közül 637 az egé­szen vagy részben új épület (a részleges építkezések számát mint­egy szájra lehet tenni). A 637 új ház­ból 57 épült a hegyekben és a külte­rületeken, s ezek túlnyomó részben egyszobás házak. A 637 új ház körül­belül 1922-től kezdve bezáróan 1931-ig épült. Az idén épült házakról még nincs statisztika, ezeknek a száma mintegy ötvenre teltető. A város házai­nak tehát több mint harmad része új épület. A 637 új házban összesen 1.461 szoba és üzlethelyiség van. Az új lakások megoszlása a követ­kező: egyszobás 458, kétszobás 228, háromszobás 94, négyszobás 24, ötszo­bás 12, hatszobás 4, hétszobás 2. Új üzlethelyiség épült 81. Az új házak közül nagyobb bérház öt, köztük a város 24 szobás és a Fuchs és Grósz cég 28 szobás bérháza. A legtöbb új ház az 1925—1928. években épült. A város belterületén 166 kihasított ház­hely van, amelyeknek beépítése a most következő években várható. Az eddig közölt adatokban a lakás­célokat és üzleti célokat szolgáló épü­letek szerepelnek. Nem szerepelnek az új középületek, amelyek Zalaegerszegen a háború óta szintén nagy számban épültek. A nevezetesebb új középületek* a II. templom és ferences zárda, a Notre Dame zárda, az új vasútállomás, a vasutasházak, a kórház új részei, a postapalota, a kibővített vármegyeház, a tűzoltólaktanya, a volt csendőrtiszti épület, a villamos kapcsolóház, az új vágóhíd, a rendőrségi palota, az új elemiiskola, a Társadalombiztosító szék­háza, a szanatórium, stb. A nagyarányú lakásépítkezés köze­gészségügyi és szociális téren igen jelentős. A munkások százainak adott éveken keresztül kenyeret, másrészt sok ember szabadult meg az egészség­telen lakásokból. De nemcsak egész­ségesebb lakásokhoz jutott Zalaegerszeg közönsége, de a szegény néposztály is álta­lában emberhez méltóbb lakás- viszonyok közé került. Erre kell következtetnünk abból, hogy a lakások száma ötven százalékkal emelkedett 1922 óta, viszont az u'olsó tiz évben a lakosság száma majdnem változatlan maradt. Nyilvánvaló tehát, hogy mig a múltban, különösen a há­borús években egy-egy lakásban több család is élt, most a szegény néposz­tály nagy része is hozzájutott a külön lakáshoz. Sajnos a javulást ismét kezdi felvál­tani a hanyatlás a gazdasági válság következtében. A vagyonilag gyengébb munkás, kisiparos- és kistisztviselő­osztály ismét kezd visszaszorulni a ki­sebb és gyakran rosszabb lakásokba. Erre vall, hogy jelenleg Zalaegerszegen 166 házban 284 szoba áll üresen, (üres ezenkívül 30 üzlethelyiség). Az új házak és lakásrészek 15, 20 és 20 éves adómentességet élveznek, ami indokolt, mert hiszen az új épületeket terheli az építési kölcsön. Közszem­pontból azonban érezhető az adómen­tesség hátránya. Érzi a városi költség- vetés és különösen érzik a régi házak tulajdonosai, mert hiszen ma az 1928 házból csak mintegy 1250 viseli a ház­láth Leót. Öregségi, rokkantsági és őzvegy- ségi járadékok az OTI nál. Az Országos Társadalombizto­sító Intézet — félreértések kike­rülése végeit — a következőket közli: Az öregségi és rokkantsági biztosítási ág járadékainak fizetése ugyan már az 1931. év folyamán megindult, de csak szűk körre szorult. A vonatkozó 1928.XL. te. ugyanis kimondja, hogy a jára­dékra a törvényes feltételek (rok­kanttá válás, e halálozás stb.) be­következése esetén is csak két­százhetes várakozási idő leteltével lehet igényt támasztani. Minthogy pedig a törvény 1929 január 1-én lépett életbe, a járadékokra csak azok tarthatnak igényt, akik 1929. január 1 tői 1932. október 31-ig megszakítás nélkül biztosításra kötelezett munkaviszonyban állot­tak. Keresőképtelenséggel járó be­tegségben töltött időből a várako­zási időbe legfeljebb tizenhárom, özvegyi és árvajáradék megálla­pításánál legfeljebb száz, rokkant­sági járadék megállapításánál pe­dig ötven hetet szabad beszámí­tani. Öregségi járadékra jogot csak azok a hatvanöt esztendőt betöl­tötték nyernek, akik 1929. január­tól 1932. október 31-ig szakadat­lanul munkaviszonyban voltak; özvegyi és árvajáradékot is csak azoknak folyósítható, akiknek férje, illetve atyja 1932. október 31 után hunyt el és a kétszázhetes várakozási időt betöltötte. zleímegnyitás! Értesítem a Keszthely város igen tisztelt vásárló közönségét, hogy a volt Főutcai Vermes-féle főszer- és c s e m e g e -kereskedést ujonan berendezve f.évl november hó elejével megnyitom. Kérem a vevő közönség szives párt­fogását Tisztelettel Rejtharek Elak

Next

/
Oldalképek
Tartalom