Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-10-09 / 230. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 október 9. bizonyos, hogy az építés a kivitelezés szempontjából a Balaton- vidék legszebb alkotásai közé tartozik. A templom külsőleg valóságos bazilika benyomást kelti a szemlélőben Két magas komoly tornyával, három hajós tagozatával, félkörives szentélyével, külseje bazalt lilás színével, igen kellemesen hat. Egyetlen templom hazánkban, de talán egész Európában, mely tisztán bazaltkőből épült. A kövek összekötésére is finom bazaltzuzalékkal kevert fehér mész és portland cement vakolatot használtak, amelynek szilárdságáról egy kisebb átalakítás alkalmával győződtek meg, mily keményen megkötött. Belülről hosszabb vakolattal készült, kívül á nyers kőfalazás fehér kőcement- tél van hézagolva, miáltal az egyébként durva felületű lilás kő fgen színes képet nyújt. Tartóssága pedig első rendű, úgy hogy javításra nem szorul, mert az idő viszontagságainak ellenálló. A templom hossztengelye 36.80 méter, szélessége 16.10 méter. A férőhely területe kórussal együtt 435 n-méter, amely 2000 hivő befogadására alkalmas. A homlokzat szélessége tornyokkal együtt 19 méter. Tornyok magassága 32.50 méter. Falak vastagsága : tornyoké 90 cm., főhajóé 78 cm., mellékhajóé 48 cm. A főhajó belső magassága 10 m., a mellékhajóké 4.80 m. A keresztboltok bazalt- zúzalékos vasbetonból vannak. A tetőszerkezet a herceg Eszterházy hitbizomány lenti-i fűrésztelepéből való, fűrészelt borovi fenyőből készült. A tornyok vastag vörösréz lemezzel, a templomtető pedig rozsdavörös palával vannak fedve. Belső kiképzés. Az egész templom padozata és a belső falak körüli lábazat Keszthelyen készült, fehér márvány mozaiklappal van burkolva. A lépcsők, a kórus gazdag díszítésű mellvédkorlátja, a homlokzat rózsaablak szegélye és a főhajó oromkeresztjei műkőből valók. A templom belső stílusos arányosságába szépen beleilleszkedik Meloccó budapesti műhelyében készült márványmükőből áinoman csiszolt oltár, Szent lm rének áhitatotkeltő, két méter magas fehérkő szobrával. Ez utóbbit a templomtervező dr Fábián Gáspár ajándékozta a templomnak. Érdekes, hogy ahol az oltár áll most és ahol a legszentebb Oltáriszentszentség van, ott még egy év előtt istáló jászola volt. Ugy|van, mint Betlehemben, ahol a jászol helyén feküdt a világ Megváltója. A főhajó ablakai sárga katedrái üvegüek és a fény misztikusan szűrődik át rajtuk. A mellékhajók ablakai diszüveg festésüek. Báthy festőművész kartonjai után az Orsz. Üvegfestészetnél készültek Johann Hugó vezetése alatt. Ezek Krisztus . Urunk szenvedésének történetét ábrázolják 14 képben és 15 képben a feltámadást. Mindenegyes ablak költségeit egy—egy jótevő hivőcsalád vállalta. A szentélyben lévő 2 drb 3 méter magas ablak egyikében Szent István király, a másikban magyarországi Szent Erzsébet képét ábrázolja az üvegfestés. Az előbbi az 1932. évben Badacsonytomajon nyaralók kegyes adománya, a másik költsége még fedezetlen. A szentély remekművű kifestését freskószerü skrafittó módon Leszkovszky György je’es festő művész-tanár tervezte és kivitelezte négy tanítványával. Mély benyomást kelt a világ Megváltója a kereszten, melynek tövéből a példabeszédből vett szőlőtő fakad, melynek levelei és gyümölcsei közt a négy evangélista van jelképesen ábrázolva. A bordaiveken magyaros diszü motívumok magyar szentek képeivel. Kár, hogy költség hijján a templom többi része csak a templom alapszínével van kifestve. Ami még hiányzik. A templom felépítésében Varga Sándor plébánosnak és az egyházközségnek igen nagy segítségére volt gróf Eszterházy Móric, a tapolcai kerület .országgyűlési képviselője és dr. Őrffy Imre országgyűlési képviselő, badacsonyi birtokos, akik az országos 33-as bizottságban a nehéz pénzügyi viszonyok ellenére kieszközölték, hogy á múlt év augusztus végén már megkezdett építést a kormány ne szüntesse be, mert a fenti indokokon kívül a bányaüzem szüneteltetése miatt is szükséges volt a nagymérvű munkanélküliséget tnyhiteni és az átlag 40, főleg helybeli munkás és iparos keresetét egy évig biztosítani. A templom költségeiből, melyek az anyagok értékével együtt mintegy 150.000 pengőt tesznek ki, sajnos nem jutott az orgona, szószék, padok és a többi rész stílusos berendezésre. Három harangja és átszerelendő toronyórája a régi templomból kerültek ki. A borár pangása miatt a kizárólag szőlőműveléssel foglalkozó község lakossága nagyon szegény s azért az Egyházközség hálával fogadja a még hiányzó berendezésre szóló kegyes adományokat, hogy teljesen felszerelve a már felszentelt templom nemes célját, az Isten dicsőségét, a -hívek üdvösségét szolgálhassa. Úgy a vállalkozók, mint az építésben részt vett iparosok szaktudásukkal, a munkások pedig türelmes szorgalmukkal, Istenháza építéséhez méltó viselkedésükkel, amely a jó munkavezetés eredménye, az egyházközség teljes megelégedését érdemelték ki. Miért indul el a rédicsi! reggeli vonat az összekötő beérkezése előtt. Levél m szerkesztőhöz. Kaptuk az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Sajnos, Zalaegerszeg elvesztett egy iskolavonatot. Mert az a vonat, mely reggel 8 óra után érkezik a városba, már iskolavonatnak nem nevezhető. Még a zárdái iskolákba járó vonatosok is lekésnek az első óráról ; hát még a többi iskoláknak, különösen az állomástól oly távol fekvő gimnáziumnak és polgári iskolának növendékei! A menetrendnek ezt a hibáját a Máv nak ki kell korrigálnia, mert az lehetetlenség, hogy épen az összekötő maradjon ki az iskolavonatok sorából. De fölfedeztem én egy másik hibát is a menetrendbe", épen ezzel az összekötővel kapcsolata* satt. Ez az összekötő beérkezik reggel 8 óra 1 perckor, a rédicsi vonat pedig elindul 7 óra 35 perckor. Vájjon miért nem várhatja be a sehonnan le nem késő, semmere sem csatlakozó rédicsi vonat az összekötőt ? Milyen érdekek kívánják azt, hogy a rédicsi 26 perccel az összekötő beérkezése előtt induljon ki és igy lehetetlenné váljék az, hogy a Rédics felé utazni akarók, akik az összekötőn jöttek be s akik valószínűen éjszakáztak is a vonaton, azonnal tovább indulhassanak. A csatlakozó állomásokon egyébként is szokás a vonatoknak egymást megvárniok, hogy az utasokat és vasúti küldeményeket egymásnak átadhassák. Ez olyan kézenfekvő dolog, hogy erről beszélni is fölösleges. A rédicsi annál is inkább bevárhatná az összekötőt, mivel csatlakozása másutt nincs és igy senki sem veszítene azzal, ha félórával később indulna. Rédicsen megfordulni 3 óránál hosszabb idő áll rendelkezésére. Mikor ezeket leszögezem, hangsúlyozni kívánom én is, hogy az iskolavonat menetrendjét javítsák meg, de csatlakoztassák ezt a ré- dicsihez. Ezt a kívánságot is teljesítenie kell a Máv nak. Tisztelettel : Lentividéki. XXIII. Seregszemle. Irta: Zichy János gróf, a Katolikus Szövetség elnöke. A katolikusok seregszemléje talán sohasem volt fontosabb, mint épen az idén. A hitvallók seregszemléje lesz ez, akik meggyőződésüket követve jönnek a nagy tanácskozásra a katolikus gondolatot megszilárdítani és diadalra vinni. Anyagi és erkölcsi értékeink pusztulását, a mérhetetlen Ínségnek és nyomorúságnak előrevetett árnyékát látjuk a mai bizonytalanságban. Ilyen körülmények között tehát érthető, hogy országos táborba szóló felhívásunkat nyomatékosan aláhúzzuk, mert a mai időkben, úgy a közéletben, mint a katolikus egyesületi életben és szervezetekben a katolikus öntudattal felvértezett hitvalló, bátor vezetni tudó egyéniségekre van szükségünk. Erőslelkü embereket kell nevelni, akik az irányt az Egyház és az ország érdekében viszik előre. A XXIII. Országos Katolikus Nagygyűlésen ezt kell megbeszélni, mert célkitűzéseinkkel a katolikus egyházközségi és társadalmi szervezeteink vezetőinek munkaprog- rammot és irányt kell adnunk, hogy mi kép tudják majd a saját működési körükön belül a nép minél szélesebb rétegeit abba az egyenesbe beállítani, amelyik céljaink eléréséhez vezetnek. Hívunk tehát mindenkit, de legfőképen minden egyes katolikus intézmény, egyházközség, katolikus kör, ifjúsági egyesület vezetőit a XXIII. Országos seregszemlére! Jöjjetek tehát egyháziak és világiak, tanítók és tanárok és mindenki, aki szivén viseli egyházának és hazájának sorsát. E komoly időkben szólunk tehát a magyar katolikusok millióihoz, hogy felrázzuk a közömbösöket, hogy biztatást adjunk a csüggedőknek, hogy irányt mutassunk azoknak, akik téves utakon járnak. Lelkünk ég a katolikus munka vágyától, mert tudjuk, hogy minél erősebbek lesznek szervezeteink, annál szilárdabban tud állam a súlyos idők és a nagy megpróbáltatások idején a gazdasági világválság és a lelkek válságában szeretett hazánk. Krónika. Egyik napról a másikra, Elmúlott a meleg nyár. Az október figyelmeLtet, Hogy most a tél közéig már. Azt gondoltuk, nyáriasan Kihúzunk még pár hetet, Az idő biz’ nem ju'tatta Eszünkbe sem a telet. Múlt vasárnap még fürödlünk, Ma pediglen már fűtöttünk. Tegnap nyári ruhában Jártunk, s ma már bundában. Hát én ezt az újabbfajta Politikát nem értem. Mi légyen az ? tisztelettel Itt ápertén megkérdem. Nem bánom, ha azt mondják rám, Jé, ez tud ám keveset, De elvetíe tudásomat Most legutóbb pár eset. Én ezeket most elmondom, Mert eszemmel úgy gondolom, Ha szépen meghallgatnak, Már igazat is adnak. Tudjuk, baj van mindenfelé, Kevés a pénz, nincs munka. Rég keresik már az orvost, Segíteni ki tudna. És mikor egy jelentkezik, Receptjén csak ez vagyon: Csökkentés, vagy leépítés Kell az egész vonalon. Vájj’ mi az a leépítés ? Állásokból kirepítés. Hát a csökkentés, — az mi ? Arról sem jó szólani. Azt akarják, hogy szükséget Egy ember se szenvedjen. Mindennapi betevője Mindenkinek meglegyen. Ámde hogyan érhető el Ez, ha munkát nem adnak És, akik még dolgozhatnak Még kevesebbet kapnak. Hát én arról nem tehetek, Hogy ilyent meg nem érthetek, Mert ilyennek a nyomán Csődöt mond a koponyám. Ipszilon.-SZŐLŐK FIGYELMÉBE 111 Intézeti kelengyék, iskolai ruhák nagy választékban. Schütz-áruház.
