Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-09 / 230. szám

1932 október 9. Zala megyei Újság Nyolc éve még csak 270 ezer pengő volt Zalaegerszeg költségvetése. Hat év alatt egymillió pengőre szökött fel, a most 728 ezer pengőre esett vissza. jó és szimpatikus megjelenésűt, kellemes rá­beszélőképességgel, aki szorgalmas és vál­lalja, hogy ott helyben egy nagy gyár egyéb­ként közismert háztarási gyártmányát az ot­tani háziasszonyok körében ajánlani, illetve propagálni fogja." Aki szorgalmas és ügves, elég tisztességes keresetre tud ilyenformán szert tenni. A fog­lalkozás hosszabb ideig tart. Ajánlatokat, mégpedig lehetőleg fényképese­ket (utóbbit visszaküldjük) sziveskedjenek ref- lektánsok BLOCKNER J. hirdetője (Budapest, IV., Városház utca 10) címre „KITARTÁS“ je­ligére beküldeni. _ 5567 Érdekes olvasmány a régi új­ságok lapozgatása : érdekes ösz- szehasonlitásra vezet. A „Zalame- gyei Újság“ 1924 es évfolyamát böngészve rátalál.unk Zalaeger­szeg város 192L évi költségveté­sére, amely a városnak a háború után első aranykoronában össze­állított előirányzata volt. 1924 ben, tehát nyolc esztendővel ezelőtt még csak 198.416 aranykorona volt a város szükséglete, ami körülbelül 270 ezer pengőnek felel meg. A fedezet 185.738 arany­korona, vagyis 252 ezer pengő. A .hiány 11.189 aranykorona, ami 17 ezer pengővel egyenlő. Ez az év volt a szanálás kez­dete és a nagy takarékossági fo­gadkozások ideje. De a fogadko­zást maga az állam sem vette komolyan, nem fogadta meg Smith Jeremiás tanácsait és a kormány a 400 milliós költségvetést hat év alatt 1.200 millióra duzzasztotta fel. A példa ragadós és nem csoda, ha a közületek is erre az útra lépek, s a bevételeket és kiadásokat egyaránt fokozták. Igaz, el kell ismerni, hogy ez részben megokolt volt, mert a lerongyolódott városok kiépítése nem történhetett pénz nélkül. Zala­egerszeg is követte a példát és hat év alatt, 1930 ra a költség- vetés egymillió pengő körüli ösz- szegre szökött fel, s az 1924 évi | negyven százalékos pótadó is fel- emelkedett 65 százalékra. Á hat bö esztendő után jöttek a szűk esztendők az állami és városi életben egyaránt, s a fel­tornázott építményt le kellelt épí­teni. A leereszkedés azonban nem történhetett oly gyorsan, mint a felemelkedés. Zalaegerszeg is tég­lánként épített le. 1931-ben már csak 848 ezer pengős költségve­tése volt, az idén 755 ezer pengős, a jövő évre pedig 728 ezer pengő a javaslat. A 270 ezer pengős költségvetésig aligha lehet vissza­menni, mert hiszen abbin tul- alacsony tisztviselői fizetések sze­repeltek és akkor még nem vol­tak a mai kölcsönterhek sem, de kétségtelen, hogy — ha a viszo­nyok tovább romlanak — újabb csökkentésekre kerül sor. Érdekességként megemlítjük, hogy az 1924. évi költségvetés­ben tisztviselői fizetések címén 75 ezer pengő szerepeit, jelenleg pedig mintegy 180 ezer pengő. Megjegyezzük, hogy azóta nem­csak a fizetések emelkedtek (egy év óta ismét csökkentek), de a tisztviselők létszáma is. Érdekesebb bevételi adatok : ál­talános kereseti adó akkor 73 ezer aranykorona, ma 124 ezer pengő, forgalmiadó részesedés akkor 26 ezer aranykorona, ma 36 ezer pengő, he’ypénz akkor 20 ezer aranykorona, ma 21 ezer pengő (és 15 ezer pengő állatvásári d j), fogyasztási adó akkor 19 ezer aranykorona, ma 60 ezer pengő. Hitler a Becsaliban. Nagyságos Asszonyom, ne haragudjék, hogy beleártom magam családi ügyeibe. Csupán közérdekből teszem. Ki kell je­lentenem, Ön rosszul neveli a férjét. Nem ártana szigorúbb el­lenőrzés alá venni őt. Az elmúlt szombaton ugyanis . . . Legyen erős, Nagyságos Asszonyom! Le­leplezéssel jövök. Hitler szomba­ton este nem volt a Becsaliban! Mivel tisztán közérdekből irom Nagyságos Ászonynak ezt a nyílt levelet, vissza kell térnem az előzményekre is. Nagyságos Asz- szony háztartási alkalmazottja a nálunk ugyan ilyen minőségben foglalkoztatott barátnőjének, Vil­mának, a következőket adta hírül az ablakunk alatt: — Az ur nem lesz itthon va­csorára, kimennek Becsaliba. Azt mondta a nagyságénak, hogy ott lesz az a Hitler is . . . Szöget ütött fejembe a dolog. Mit tagadjam, kivitt a kíváncsi­ság Becsaliba és egy sarokasz­talhoz telepedve vártam Hitlert. Előzőén természetesen diszkréten megkérdeztem a korcsmárostól, hogy mikor jön, de nem volt hajlandó elárulni. Viccnek fogta fel a kérdésemet, még akkor sem nyilatkozott, mikor megadtam a jelt, vagyis a magasba lendítet­tem a karomat. — Tehát nem avatták bele a dologba — állapítottam meg, s rendeltem egy nagyadag borjú- pörköltet nokedlival s ugorkával. Kora volt még, én voltam • az első vacsorázó, de hamarosan szálllingózni kezdtek az összees­küvők. (Meg voltam ugyanis győ­ződve, hogy összeesküvésről van szó.) Valamennyit alapos vizs­gálat alá vettem — bajusz szem­pontjából, de stuccolt egy sem volt közöttük, mig be nem lépett Nagyságos Asszonyom az ön kedves férje. Észre tetszett már venni, hogy mennyire hasonlít Hitlerre? Különösen a bajusza. Valószínű, innen van — k. férje részéről az a nagy rokonszenv Hitler elvei iránt. Hangos éljen­zés fogadta férje urát s miután állva leengedtek egy-egy pohár söit, nekiláttak a vascsorának, mely szintén borjupörköltből állt, s hozzá, mint ná'am, nokedli és uborka volt. — Vidáman folyt a vacsora, de Hitler csak nem jött; még a nevét se említették. A hangulat mindinkább emelke­dett. Valahonnan előkerült három szál cigány s k. férje elbúsongta, ho^y volt hat ökre, fehér, mint a hó, majd azt huzattá, hogy „Ne feküdj a szénakazal tövébe“ s végül elárulta a gyülekezetnek, hogy rámás csizmát visel a ba­bája. (Erre a tényre is felhívom Nagyságos Asszony figyelmét!) — Szóval nem jött Hitler — állapítottam meg magamban. — Valószínűen Mussolini életrajzát tanulmányozta. Csak azt nem értettem, hogy az összeesküvőknek miért olyan mindegy, jön-e Hitler, vagy nem jön? Nemsokára megkaptam a választ. Nagyságos Asszonyom, Hitlernek eszeágában se volt el­jönni Becsaliba! Jóval éjfél után k. férje ugyanis egyre közléke­nyebb lett és elárulta, hogy azt adta elő otthon, — bocsánat, de ezeket a szavakat használta —, hogy a zalaegerszegi Hitler-párt a Becsaliban fog megalakulni s az összejövetelen ott lesz Hitler is. Ötlete hangos derültséget kei- • tett még a söntésben is és az urak közül többen kijelentették, hogy legközelebb ők is kipróbál­ják ezt a fogást. Aztán vett egy horogkeresztes jelvényt a kucsé- bertöl — negyvenért — és, ha hiteles az értesülésem, a követ­kező szavak kíséretében tette le Nagyságos Asszonyom ágyára* mikor hazaért: — Né ... nézd a ... anyukám maga Hi — Hitler adta. Még egyszer hangsúlyozom* Nagyságos asszonyom, nem ár­tana szigorúbban fogni k. férjét s ha újra előállana Hitlerrel, tes­sék a legsúlyosabb házi fenyíté­ket alkalmazni, mert Hitler nem volt a Becsaliban. Maradok Nagyságos Asszony- tisztelő hive: Fendrik Ferenc. Fizetésre szólítja fel st Népszövetség Magyar- országot. Genf, október 8. A népszövet­ségi tanács foglalkozóit a hitele­zők képviselőinek azzal a pana­szával, hogy több adós állam tel­jesen, vagy részben beszüntette a külföldi kölcsönök fizetésű. A ta­nács elhatározta, hogy Magyar- országot, Ausztriát és Bulgáriát felszólítja, tegyék meg a kellő erőfeszítéseket a fizetési kötele­zettségek újbóli felvételére. A kommunista párt Stalin elfen. London, október 8. A szovjet­oroszországi kommunista párt központi bizottsága heves táma­dást intézett Stalin ellen. A párt az ötéves terv kudarca és az élelmezési szolgálat elégtelensége miatt támadja a szovjet diktátort. Su yos karcok Kínában. London, október 8. A kínai pállok között kiújultak a harcok* különösen Sanlung tartományban.. Egész városok lángban állanak és borzalmas öldöklések, valamint rablások folynak. Az áldozatok száma többezer. A forrongó tar­tományokból tömegesen menekül a lakosság a tengerpartra. Észak- mandzsuriában egy banda garáz­dálkodik, amely 203 előkelő ja­pánt fogott el túszként. A japán lakosság körében nagy az izga­lom. Az első osztály húzása 1932 október 20 és 22 Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 aranypengő Jutalom és nyeremények: 300.000 200.000 100.000 50.000 25.000 40.000 20.000 30.000 15.000 stb. pengő, összesen közel 8 millió aranypengő késapézben 84.000 sorsjegy közül 42.000 kihuzatik, tehát minden második sorsjegy nyer. A sorsjegyek hivatalos ára osztályonként : Egész 24 P Fél 12 P Negyed | Nyolcad 6 P 3 P 5538

Next

/
Oldalképek
Tartalom