Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-09-25 / 218. szám
25 Vb év4Foljf®Pw 218» szsbh * Ara 10 füléi* 1932 Szeptember 25 Vasárnap. Sxeiíesilőséí és íiaióiiyatal: Zalaetersieí, Síécüenyi-tér 4. I POLITIKAI NAPILAP I Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő TeMofi: 128 S!. — FiöKiafióiiyata,: Kesitliely, Kossaíli L.-H, | Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. | negyedévre 7*20 pengő. Vasárnap helyezik el a gáborjánházai revíziós templom alapkövét. A kegyetlen trianoni békeszerződés nemcsak területileg csonkította meg Zala vármegyét, de hitéleti téren is érzékeny csapást mért a megye határszéli katolikus lakosságára. Talán legsúlyosabban Gáborjánháza, Szijjártóháza, Zalaszombatfa,Lendvajakabfa és Szent- istvánlak községek népét, mintegy 2 ezer lelket érintette. Ennek az öt községnek szegény lakossága a megszállás előtt vallásilag a lendvavásárhelyi plébániához tartozott. A megszállás és a trianoni szerződés a Vendvidékkel együtt Lendvavásárhelyt is elszakította és öt községét megfosztott az inten- ziv hitélet lehetőségétől. Öt községet immár több mint 13 esztendeje szerb szuronyok tartanak vissza saját templomától. A meg- nem szállott részen a legközelebbi iemplomok Rédicsen és Csesztregen vannak, de ez a távolság is nagy, a templomok kicsik, s igy joggal lehet mondani, hogy az öt szegény határszéli község népe kilenc esztendőn át evangéliumi kenyér híján élt. Az egyházi hatóságok mindent elkövettek a helyzet javítására és kilenc évi elhagyatottság után végre sikerült Gáborjánházán létrehozni a községek számára a kuráciát. Ettől kezdve az iskola szolgált istentiszteleti helyiségül. Természetes, hogy ez nem felelt meg teljes mértékben a hitéleti igényeknek, azért már nyomban a kurácia létesítése után mozgalom indult meg a gáborjánházai templom felépítése érdekében. A Muraközi és a Vendvidéki Szövetség épen ebben az időben felvette azt a gondolatot, hogy a zalai határszélen egy revíziós tem- lomot kellene építeni, amely — midőn benne a hívek Istent imádják — egyuttaljemlékeztessen arra a veszteségre is, amit a vármegye Trianonban veszitett mind területileg, mind vallási, mind kulturális értékekben. A templom nélküli községek mozgalmába igy hamarosan belekapcsolódott a két hazafias szövetség. Gyűjtési felhívást adtak ki, amelyben hazafias lelkesedéssel szólítják fel a magyar közönséget az adakozásra, rámutatván, hogy tiz éve van már kizárva kétezer lélek az Isten házából egy ostoba és lelketlen békeparancs miatt. Közben a községek akciója is serényen folyt tovább. Az egyházi hatóságok, világiak mindent elkövettek a szent cél érdekében. Gyűjtött a Vendvidéki és Muraközi Szövetség, hogy a templom revíziós jelleggel emelkedjék, adományokat juttatott Zala vármegye törvényhatósági bizottsága és a kuráciához tartozó öt község, mindenek felett pedig Esterházy Pál herceg, a lendvavásárhelyi plébánia kegyura, aki téglát és tetőzetet ajándékozott a gáborjánházai revíziós templom céljára. Megható módon vette ki részét az adakozásból a községek szegény lakossága, amely kézi és igás napszámmal, természetbeni adományokkal vette ki részét a templomépitésből. A több irányú mozgalomnak most bontakozik az eredménye. A templomhoz szükséges pénz és építési anyag együtt van, elkészültek a tervek, kiadták a munkát és holnap, vasárnap sor kerül az első ünnepélyes aktusra, a templom alapkövének elhelyezésére. Bensőségesen szép ünnepe lesz és Vendvidéki Szövetség, a hercegség, s nagy számban vonul fel oda a környék népe. Az alapkőbe a következő okmányt helyezik el: A teljes Szentháromság, Atya és Fiú és Szentlélek egy Isten segítő kegyelmével, Nagyboldogasszony Anyánk, Magyarország Patronájatiszteletére, a csonka haza sebei megenyhűlésének imádsá- gos kieszközlésére is építjük ezt a szent hajlékot az Urnák egy- ezerkilencszázharminckettedik esztendejében, XI. Pius pápa Ö szentsége, pápaságának tizenegyedik, II. Ottó örökös királyunknak, országunk ellenségei által kényszeritett számkivetésének ugyancsak tizenegyedik esztendejében, stenockerzeeli tartózkodása és louvaini- egyetemi taulmányai | tora Tüske József, templomatya Fehér Ferenc. i A csonkaságban szenvedő Zala- vármegye főispánja Gyömörey György, alispánja Bödy Zoltán, az alsólendvai r járás főbírája Dr. Vizkelethy Árpád, szolgabi- rája vitéz Dr. Csete Antal A helyi közigazgatást Kulcsár Miklós reszneki és Toplak István rédicsí körjegyzők intézik, minekutána öt esztendeje már az új gáborjánházai körjegyzőség megszüntetésének. A plébánia területén a fentemlitett Tüske József Gáborjánházán és neje, Horváth Etelka Zalaszombatfán, továbbá Falusy Nándorné Bödeházán, mint néptanítók működnek. Gáborjánházá- nak és együttesen Zalaszombatfa és Szijjártóháza községeknek van római katholikus, Bödeháza és ez a vasárnap Gáborjánházának és a hozzátartozó négy községnek. Hálát fog adni a községek hivő népe, hogy az egyik célhoz, Isten házának felemelkedéséhez oly közeljutottak és fel fog szállni a reménykedő imádság, hogy mielőbb teljesedjék a másik cél is: a csonka haza feltámadása. Éhez az imához csatlakozik ezen a napon a vármegye hivő és hazafias lakossága, amely megkülönböztetett figyelemmel fordul a gáborjánházai alapkőletételi ünnepség felé. * Az alapkőletételi ünnepség vasárnap délelőtt 10 órakor lesz Gáborjánházán az ünnepélyes szentmise után. Az ünnepélyen képviseltetik magukat az egyházi és világi hatóságok, a Muraközi idején; nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányozza a keserves sorsú nemzetet immáron tizenkettedik esztendeje. Az ország hercegprímása Se- rédi Jusztinián; az egyszázötvenöt éves szombathelyi egyházmegye főpásztora zabolai gróf Mikes János dr. kormányzatának huszadik esztendejében. Az egyházmegye zalai területén püspöki biztos Pehm József pornói apát, Zalaegerszeg megyei város plébánosa. Az alsólenvai kerület esperese Major Gyula pákái plébános; Gáborjánházs és a csatlakozó Bödeháza, Szentistvánlak, Szijjártóháza, Zalaszombatfa községek első kurátora Nemes István, aki négy esztendeje vezeti és gondozza az elárvult híveket; kánSzentistvánlak községeknek pedig együttes községi iskolája. A községek bírái: Kalamár József Gáborjánháza, Szórni Vendel Bödeháza, Horváth János Szijjártóháza, Végi István Szentistvánlak és Mulasits János Zalaszombatfa. A lakosság száma az 1930. esztendei közönséges népszámlálás alkalmatosságával 1350 lélek. Emeljük az új Istenházát az 1932. és következő esztendőkben, a romlott haza legnagyobb szegénységében, amikor is inség és nyomorúság, pénztelenség, szárazság súlyosbítja a föld népének terheit. Áldozatossággal történik mégis az építkezés a lelkek Ínségének és árvaságának megenyhitésére. Ellenséges hadak benyomulása és a nemzet beteg erőtlensége Az épülő gáborjánházai revíziós templom.
