Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-09-25 / 218. szám

2

Zalamegyei Újság

1932 szeptember 25.

elszakították az ősi Lendvavásár- hely templomát, plébánosát és a nép evangéliumi kenyér híján élt kilenc esztendőkön által; azután is templom híján az iskolateremben vette a lelkieket. Gyűjtöttek szorgalmatossággal számos polgárok ; a Vendvidéki és Muraközi Szövetség, hogy revíziós templom jelleggel emelkedjék itt az Istenháza. Adományokat juttatott nemes Zala vármegye és a fent nevezett községek; mind valamennyijük felett Esterházy Pál föméltóságu herceg ur, Lendva- vásárhely ősi plébánia patronusa, ki is megindult szívvel és a nagyokat jellemző jósággal ajándékozott téglát és tetőzetet az Isten hajlékához. Az ő ősi javainak tiszttartó gondviselője Raffensper- ger József, ki is nagy jóakarónknak mutatkozott tervünk keresztülvitelében. Ajándékoztak szegények s nemegészben szegények kezük és igás fogatuk erejével, gabonaszem ajánlásával. Tervezik a templomot Plete Ferenc és Bodnár József budapesti műépítészek, a mérnöki munkálatokat Moldoványi Béla királyi műszaki főtanácsos teljesiti. Vállalkozók Tóth Ferenc és Tóth Flórián Söj- törről, felelősük Wölfer István, Zalaegerszegen a város mérnöke.

Megkezdődik az építés a megemlített esztendő Szentmihály havában. A templom alapköve, mint elmúló idők megmaradó tanúja, az alább is irt napon elhelyeztetett.

Nagyobb hitelesség okából sajátkezű aláírásunkkal és pecsétünkkel megerősítjük.

Datum Gáborjánháza, 25. szeptember 1932.

Balatoni Épitötakarék Szövetkezet

siófoki kirendeltsége hosszúlejáratú j kamatmentes kölcsönt folyósít: balatoni házépítésre, házvételre, telek vásárlásra, terhes kölcsönök visszafizetésére és más hasznos tőkebefektetés céljaira.

Ii — Kérjen ismertetőt! —

I Balatonparti helyi képviselőket keresünk!

Göcsej.

A jó Isten a megmondhatója, miért lett Göcsej a legelhagya- tottabb, a legelhanyagoltabb és leglenézettebb vidéke hazánknak. Névről ismertebb Nagymagyaror- szágnak minden tájékán, de mindig csak gúnyosan emlékeztek meg róla, mert azt tartották felőle, hogy : oda talán még a nap sem süt, ott hogy csak szörnyszülöttekkel, torzalakokkal találkozhatunk, ezért nem törődik vele még saját megyéje sem, pedig a székváros is a Göcsejvidéken fekszik. Göcsejre soha senki nem is volt kiváncsi. Nem beszéltek, nem Írtak Göcsejről, csak legfö- lebb néhány nyelvtani könyv emlékezett meg róla annyiban, hogy ott valami kü'önös nyelvjárás van, mely a legszegényebb minden nyelvjárás között. És a zalai embert az ország más vidékein olyan szívesen csúfolták „göcsejiének! Ha le akarták szólni, nem mondtak neki mást, mint: göcseji.

A köztudatban élt az a szomorú valóság, hogy Zala megye teljesen elhanyagolja Göcsejt. És vájjon mit gondolhatlak, mi az

Bethlen több politikust ajánlott a kormányzónak a miniszterelnöki állásra.

Budapest, szeptember 24. A kormányzó tegnap délután kihallgatáson fogadta Bethlen István grófot, Wlassits Gyula báró felsőházi elnököt és Almássy László képviselőházi elnököt. Bethlen az ötnegyedórás kihallgatás után kijelentette, hogy de- zignálás nem történt, csak álta lános tájékozódásról volt szó. Almássy házelnök elmondotta, hogy a kormányzó tájékozódott a a parlamenti erőviszonyokról és a gazdasági helyzetről. Személyi kérdésekről nem volt szó. A kormányzó még sok politi-kust hallgat meg.

Este 7 órakor az egységespártban bizalmas megbeszélés volt és ez alkalommal Bethlen István tájékoztatta a pártot a kormányzói kihallgatásról. Kijelentette, hogy hétfőtől kezdve a kormányzó több politikust fogad, majd csütörtökön vagy pénteken ismét ő jelenik meg a kormányzónál és ezután történik döntés az új miniszterelnök személyéről. Kifejezte azt a véleményét, hogy a válság megoldásánál az esy6égespárt kívánságai érvényesülnek. A kihallgatásnál személyi kérdések nem kerültek szóba.

Az egységespárti értekezlet után Bethlen az újságíróknak elmondotta, hogy a kormányzó szombaton diplomáciai munkával van elfoglalva, vasárnap Erzsébet

Az Ipartestületek Országos

Szövetségétől levél érkezett a zalaegerszegi ipartestület elnökségéhez A levél a következőket mondja :

— A kőszegi országos kongresszus által kiküldött 21-es bizottság foglalkozván az adó- és társadalombiztosítási tartozások

királyné szobrának leleplezésén vesz részt, igy csak hétfőn folytatja a kihallgatásokat. Arra a kérdésre, hogy vállal-e megbízást, ezt fe’elte:

— Erre sem igent, sem nemet nem mondok.

A kormányzó hétfőtől kezdve többek hozott fogadja Pesthy Pált, Mayer Jánost, Ráday Gedeont, Perényi Zsigmondot, Marschall Ferencet, Puky Endrét, Czettler Jenőt, Zichy János grófot és Apponyi Albert grófot. Hír szerint más pártok vezetői is megjelennek a kormányzónál.

A tegnapi kihallgatások után politikai körökben az a vélemény, hogy Bethlen István gróf vissza akar térni a kormányra. Ez a 1 feltevés nagy izgalmat keltett az ellenzék körében. Az ellenzéki pártok vezetői tegnap este értekezletre jöttek össze és elhatározták, hogy Bethlen visszatérésének esetére szövetségbe tömörülnek, hogy eredményesen vehessék fel a harcot a Bethlen kormány megbuktatására.

Budapest, szeptember 24. Hir szerint Bethlen nem vállalja a kormányalakítást, hanem több politikust ajánlott a kormányzónak. Ezek: Gömbös Gyula, Ráday Gedeon gróf, Keresztes-Fi- scher Ferenc, Klebelsberg Kunó gróf, Puky Endre és Kállay Miklós.

rendezésére adható kedvezmények tárgyában megjelent kormányrendeletekkel, megállapította, hogy ezek a rendeletek nem elégítik ki azokat a kívánságokat, melyeket a magyar kézmüvesiparos- ság hozzájuk fűzött.

— Mind a két rendeletnek nagy hátránya, hogy olyan szigorú előfeltételekhez kötik a rendeletadta előnyök igénybevételét, amelyeket a kézmüvesiparosok mai súlyos helyzetükben nem teljesíthetnek. Nemcsak az a baj, hogy rövidek a terminusok, de a kézmüvesiparosoknak se megfelelő tőke nem áll rendelkezésükre, se hitelt nem képesek szerezni avégből, hogy adó- és társadalombiztosítási hátralékaikat az előirt módon és időben rendezhessék és ezáltal a rendeletek nyújtotta előnyökhöz juthassanak.

— Elhatározta ezért a 21-es bizottság, hogy a rendeleteknek olyértelmü megváltoztatása érdekében, mely a kézmüvesiparosok részére valóban megkönnyítené az adó és társadalombiztosítási hátralékok fizetését, október hó 10 én. Budapesten országos nagygyűlést tart.

Ötven százalékos kvótával magánegyezségeí kötöttek Glaserék hitelezői.

A Glaser bérlőcég kényszeregyezsége ügyében az Országos Hitelvédő Egyesületben most tartották meg a második tárgyalást a kvótális hitelezők, a hercegség és Glaserék. A tárgyaláson a hercegség képviselője bejelentette, hogy az uradalom hajlandó azokat az engedményeket megadni, amelyekről már beszámo tünk, viszont Glaserék jogi képviselője bejelentette, hogy a rokoni hitelezők hajlandók a hitelezők -sorrend ében hátrább állni, illetőleg követelésükről lemondani. Az erre vonatkozó nyilatkozatot öt napon belül terjesztik be.

Ezen az alapon a kvótális hitelezők és a bérlő cég között létrejött a magánegyezség, amely szerint a hitelezők ötven százalékban kielégülnek, s a hercegség is megkapja követeléseinek egy részét.

A magánegyezség következtében most már gyorsan lebonyolítják a bérlet likvidálását és a birtokon a hercegség folytatja a gazdálkodást.

Iparos nagygyűlés lesz október IO-én Budapesten.

oka ennek? Nem lehet más, mint az, hogy az a Göcsej nem méltó még arra sem, hogy ott tisztességes, járható utak legyenek, nem méltó arra, hogy azzal gondoljanak. így azután érthető, ha a vármegyéjéből messze vidékre elszármazott zalainak sokszor sértő szándékkal vágták fejéhez, hogy — göcseji. Amolyan másodosztályú emberszámba vették a göcsejit. A Göcsejvidék nem dicsekedhetik havasokkal, kiterjedt rónasággal, nagy folyókkal, tavakkal, tehát, — gondolta magában mindenki — nem is lehet szép, lakói olyan nyelven beszélhetnek, amelyről valamikor azt mondták, hogy csak parasztnak való : kaphatott-e hát kedvet valaki Göcsejjel közelebbrő4 megismerkedni, Göcsej iránt bővebben érdeklődni ?

Idönkint akadt egy-egy jámbor lélek, aki szembeszállt a Göcsej iránt táplált ellenszenvvel, mely csak a nem ismerésből szárma zott és szóban is, Írásban is védelmére kelt Göcsejnek, sőt Göcsej „szépségeit“ is említeni merészelte. De a rokonszenv csak nem fordult Göcsej felé, sőt még csak gyenge érdeklődés sem 1 nyilvánult meg iránta. Hiába irta

meg szép müvét Gönczi Ferenc, nem volt képes a Göcsejt burkoló sötét ködöt eloszlatni, s a felőle igaztalanul táplált rossz véleményt csak kis mértékben is megváltoztatni. Pedig de szép ez a Göcsej, de sok természeti szépsége, rejtett kincse van anyagiakban is, szellemiekben is, amelyek fölfedezésre várnak, sőt ország-világ nyilvánossága elé kínálkoznak, hogy kellően értékelhessük s lenézettségből kiemelhessük Göcsejt.

Az utolsó évtized örvendetes fordulatot hozott Göcsej életébe. A vármegye és az állam hatalmas összegeket áldoztak út és hídépítési, út- és hidjavitási célokra, a kultuszkormány pedig új isko • Iák létesítésével, iskolai építkezésekhez nagyarányú segély- és kölcsönösszegek utalványozásával sietett Göcsej támogatására. Szinte úgy tűnt föl a dolog, mintha rövid néhány év alatt akarnák helyrehozni hosszú évtizedek vétkes mulasztásait. A tempót azonban mérsékelte a ránkszakadt gazdasági válság. De foglalkozott és foglalkozik bőven Göcsejjel a székhely sajtója. A Zalamegyei Újságban hónapokon át hétről - hétre jelentek meg közlemények

Göcsej érdekében. Ennek tulajdonítható, hogy egyes fővárosi sajtóorgánumok szintén ráirányították figyelmüket Göcsejre s érdemesítették arra, hogy megbízottakat küldjenek Göcsejbe a „helyzet tanulmányozására“. Eddig csak annyit tudtak, hogy Göcsejnek van valami sajátságos nyelvjárása, de, hogy természeti szépségekben bővelkedik, azt még csak nem is sejtették. A helyi sajtó azonban rámutatott arra, hogy itt vannak gyönyörű vadregényes, termékeny vidékek, melyek úgy nyaralási, mint turisztikai szempontból is eisőranguak. Rámutattunk arra is, hogy Göcsejnek érdekes népe, nagyszerű szokásai, sajátosságai vannak, amelyek nem szolgáltak rá a lenézésre, de méltóak a megszemlélésre, megfigyelésre, megbecsülésre és megörökítésre. És — szerénytelenség nélkül megjegyezhetjük, — ez a reklámozás (nevezzük igy!) késztetett bizonyos fővárosi köröket arra, hogy érdeklődjenek Göcsej iránt. Most már azután természetesen a fővárosi sajtó is foglalkozik Göcsejjel. Persze első sorban a nyelvjárással, mert hát erről hallott mindenki valamit. És hama-