Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-31 / 172. szám

2 Zalamegyei Újság *932 július 31. Miért érkeztek a fővárosi lapok pénteken olyan nagy késéssel Zalaegerszegre? A fővárosi lapok pénteken dél­után nem érkeztek meg a szokott időben Zalaegerszegre. Természe­tes dolog, hogy a városban erre vadabbnál-vadabb hírek kaptak lábra s azoknak még komoly em­berek is hitelt adtak. A postafő- nökség felvilágosításai nyomán megadhatjuk a választ arra a kér­désre, hogy miért kellett pénte­ken a délután folyamán nélkü­löznünk a lapokat. A Budapestről Srentgótthárd (Grácz) felé induló 1302. számú gyorsvonat hozza a fővárosi la­pokat, s azokat a sinautó Cél3- dömölkön veszi át és adja le Zala­egerszegen Győrött találkozik ez­zel a gy orssal a Bécsből Buda­pestre futó gyorsvonat, melynek 55 perces késése volt. A sinautó azonban ilyen hosszú időt nem várhatott s igy a lapokat sem hozhatta be. Azok csak az esii vonattal érkezhettek meg. Ez volt tehát az oka annak, hogy az újságokat körülbelül 6 órai késéssel kaptuk meg. Váposszaibáiyozási tervek szerint ligetek, sétaterek veszik kerül az egész várost. Minden városrésznek meglesz a sétatere. Zalaegerszeg város minden költ­séges rendezés és szépítés mel­lett is nélkülöz még ma megfe­lelő sétateret, üdülőhelyet. A vá­rosnak mai parkjai, mint: a Ba­ross liget, a Deák tér és Temp­lomkert, inkább csak kis fásitott terecskék, amelyeket a közönség nem is kereshet föl nagyobb tö­megekben. A sok port nyelő eger- szegi. erhbcr pedig nagyon is megkívánná, hogy legyen a város belső területén, vagy legalább is a város szélén olyan nagyobb ár­nyas hely, ahol nyári, időben kel­lemes üdülést találhat úgy nappal, mint esténként. A városszabályozási tervek azon­ban azt mutatják, hogy, a v^ros vezetőségének programjában sze­repel több sétatérnek létesítése. Ezek a sétaterek megszakításokkal körülvennék az egész várost és igy minden városrésznek meg­lenne a külön sétatere s a lakós- ságna.k nem kellene hosszabb utat megtennie, hogy árnyas helyet találhasson. A fő sétateret a crégi (Wlassics-utcai) temető helyén ter­vezik. Ezt a temetőt 1920-ban, tehát'tizenkét évvel ezelőtt zárták és igy még húsz esz;endőt kell várni, mig ott sétateret létesíthet­nek. Hogy a jövő generáció mi­ként hajtja végre ezt . a tervet, aH mi nem tudhatjuk. Addig a régi temető környéke már teljesen be­épül s az új sétatér a városnak belső területére kerül. A régi te­metőben végrehajtott fásítás is a jövő céljait szolgaija. Éhez a sé­tatérhez csatlakozik a Janka felé vezető (ásított terület, a Blaha Lujza tér, a kórház telke (számí­tanak arra, hogy addig sikerül új kórházat építem), a. Baross liget, amelynek töidaléka iesz az Erzsé­bet királyné mca keleti oldalának be nem építhető szakasza, majd megszakítással a Berzsenyi utcá­tól északra a Move sporttelepig húzódó rét, mely szintén parkiro zás alá kerül. A város nyugati részén, ahol az építkezések né­hány megjegyzés szerint furcsa vonalban történnek, kimérték már Egy magyar regény . centenáriuma. A magyar közéletnek és az iro­dalomnak a kapcsolata sohasem volt olyan erős, mint a nagy nem­zeti renaissance idején, a 19-ik század első felében. A' korszak legnagyobb politikai egyénisége, Széchenyi, sűrűn idézgetett írásai­ban a magyar költők műveiből,, belőlük lelkesedést és buzdítást merített, a költőket rokonainak nevezte. Azt különösen gyakran hangoztatta, hogy F á y András szellemes meséinek milyen nagy szerepük volt politikai reform­munkásságának megindításában. De ez a szellemi hatás kölcsönös volt. Azok az irók, akik költemé­nyeik szépségével felébresztették Széchenyiben a nemzete iránti kötelességérzetet, később Széchenyi gondolatait vitték el költészetük szárnyain a- magyar társadalom olyan rétegei, ahová a „Hitel“ vaskos kötetének komoly prózája sohasem juthatott el. Fáy András sem elégedett meg a Széchenyi lelkére gyakorolt hatás nagy di­csőségével, hanem szívesen vál­lalkozott arra is, hogy ennek a legnagyobb magyar államférfi­nak reformtörekvéseit népszerű­sítse a költészet eszközeivel, az 1832-ben megjelent nagy regé­nyében, a „Bélteky ház“-ban. Fáy munkája, a legelső magyar ; társadalmi regény, ma már csak irodalmi ritkaság, egy elmúlt kor­szak elfelejtett emléke, de megje­lenésekor -nagy érdeklődést kel­tett és hatása mélyen leszivárgott a kortársak leikébe. Minden tekin tetben újat adott, új volt maga a regényforma is, új a magyar élet változatos rajza, alakjainak reálisz- tikus ábrázolása, de a magyar tár­sadalom nagy része előtt különö­sen újak és még ismeretlenek vol­tak azok a gondolatok, amelyek ebből a regényből nagy bőség­ben és lelket üdítő frisseségbén buzogtak ki. Önálló egyéniségét már az a bátorság is bizonyítja, amellyel a romantika virágzása idején elveti azokat az akkor hlég, nagyon divatos eszközöket, ame­lyekkel a romantikusok kigondolt meséiket olyan megdöbbentően érdekesekké iparkodtak kiformálni. Minden mesterkéltség nélkül, tisz­tára a való élet jeleneteinek köl­tői összekapcsolásával szórakoz­tatta olvasóit és kötötte le figyel­müket. „A Bélteky-ház“-at szívesen ol vasták a kortársak, pedig Fáy a regényszerkesztés technikájában még nagyon járatlan. A nyugodt olvasást az elbeszélés fejlődésé­nek gyakori és nagy zökkenői zavarják meg. Fáy munkája a fő­hős, Bélteky Gyula, férfikora ele­jének rajzával kezdődik s azután az iró .hirtelen áttér Bélteky Má­tyásnak,: az apának élettörténetére gyermekkorától öregségéig, ezt Bélteky Gyula gyermekéveinek rajza .követi s csak hosszas kité­rések után folytatódik a regény .ott, ahol hirtelen félbeszakadt. Rengeteg' személy vonul el előt­tünk, Fáy.ezeknek az egész élet­pályáját 'elbeszéli, sorsuk szorosan Összefonódik s e^ért ma már min­den- reálizmus és egyszerűség el- • lenéré is fárasztóan bonyolultnak jtűnik fel a regény meséje. Az egykori olvasók azonban szívesen kisérték végig a szereplők nagy tömegének életútját, mert Fáy meleg kedélyével, jóízű humorá­val, sokszor csípős, de sohanem ízléstelen szatírájával, optimiszti- kus életfilozófiájával és okos gondolataival elfeledtette az uta­zás' fáradalmait. Nem. is a mesélés vágyából született ez-a regény. Fáy „tan- regényének vagyis irányregény­nek nevezi s ezzel már előre is jelzi, hogy gondolatainak terjesz­tésére írta munkáját. Hatásának titka leginkább abban van, hogy gondolatait megvalósítva s képze­letéből a való életbe átültetve mutatja be s ezáltal reformeszméi roppantul egyszerűeknek s köny- nyen reálizálhatóknak látszanak. Képzelete a magyar föld legsivá­Alkatrészek Citroen és amerikai autókhoz Pseum atikok garanciával Antófeiszerelésí cikkek Kegolssóbisan s IS AGY JÓZSEF Budapest, VI., Andrássy-ut 34. Telefon Aut. 221—97. 5404 a létesítendő park helyét. Ennek a íeiviick keresztülvi ele okozza azt, hogy „fűre a“ vonalban épí­tenek ott. Az uszoda környékén, a Zalaréten is majd készül valami s t-zze! bezárul az az öv, ame­lyen a parkosiiás történik. Ezekből a tervekből is kitűnik tehát,. hogy a mai generációi meny­nyire kivan gondoskodni az utó­dokról, akik tőlünk csinos, ren dezeti várost vesznek át, mig mi csak poros sáros göcseji nagy falu? örököltünk. Nem is örököl­hettünk mást, mert hiszen előde­ink tejesen falud életviszonyok között éltek .. . A román határőrök elfogtak egy szovjet haját. Bukarest, julius 30. A román határőrök a román partokhoz kö­zeledő szovjet hajót fogtak el. A hajó parancsnoka azt állította, hogy elromlott az iránytűjük, ezért vetődlek a román part közelébe. Valószínűbb azonban, hogy a hajó szovjet futárt akart partra tenni Romániában. Az ügyet orosz ro­mán vegyes bizottság vizsgálja meg. „ Az Eötvös utca 2 szám alatti házban (a postapalotával szemben) egy, azonnal! beköltözhető 2 szoba konyhából álló lakás, amely iroda, rendelő és hasonló cé­lokra is .alkalmas, kiad". Bővebbet a Magyar Általános Takarékpénztár r. t. Zalaegersegi fiókjánál.“ 5438 rabb tájaira jó utakat, iskolákat, iparmüveket és sok más olyan intézményt festett, amelyek akkor még csak Széchenyinek és néhány legmegértőbb hívének lelkében éltek. De az olvasók annyira megszerették ezeket a képeket, hogy nem tudtak tőlük megválni. Nem engedték hogy a költői kép­zelet délibábos játékaiként hamar eltűnjenek, hanem fokozatosan megtestesítették majdnem vala­mennyit. S regényét átszövi találó, szellemes ötletekkel az igazi de­mokráciáról, müyészetszeretetről, a nemzeti és az altalános emberi érzés kapcsolatáról, a nevelésről, különösen a nőnevelésről, ezek mind azt bizonyítják, hogy érzés­ben és műveltségben magasan kora átlaga fölött állott. Jellem­zéséül említsünk fel néhányat sok érdekes mondása közül. „Ki az emberiséget mindenkiben tiszteli, van abban magában is tisztelni való.“ „Én azt óhajtanám, hogy tudósaink, művészeink birt kin­csüket, amit rang nem adhat, pénz meg nem fizethet, kevélyeb- bek lennének a csupán rangosok és pénzesek iránt.“ „Különös az emberekben, hogy inkább szeret­nek nagy szolgák, mint kis urak lenni.“ „Honszeretet és idegen érdem tisztelete atyafiasan meg­állhatnak egymás mellett.“ Szűk tapasztalásnak szűk értelem az Krónika. Úgy látszik, az esze megjön E világnak hát újra. Hisz végsőkig feszüle már A válságnak a húrja. Gyűlöletnek trombitája Egyszer mégis elhallgat, „Győztes“ állam „vesztes“ állam Egymás mellett majd halad. Megszűnik a jóvátétel, Ez ám az a forró étel, Mit az angol és frank is Kerülgetnek, még ma is. Iparosok, kereskedők, Mint azt szépen gondolták, Rengeteg sok panaszukat Nagykanizsán elmondták. És, hogy most mi következik, Azt én bizony nem tudom, Csak sejtem, hogy megyen minden Az eddigi jó utón. . Nincs ma még nagy veszedelem, —- Ezt súgták most többen nekem— Pang az üzlet, de nem holt, Nyitva van még nem egy bolt. Egy idegen szóliíotí meg : Mondja, kedves, jó uram, Gyümölcsöt én hol kaphatnék, Ha erre visz az utam ? A piacon — felelem én — Jó — mond — rendjén ez vagyon, De déluián égy lélek sincs A városi piacon. — A kezemet zsebre dugtam, Mert felelni hát nem tudtam. De kérdést mi is teszünk: Gyümölcsöt most hol veszünk ? Tán azért nem kapható itt Gyümölcs mostan délután, Mert elviszi mind a külföld S jön sok jó pénz az után. Erre vártunk, megvan tehát, Ne is szóljunk, semmiért Szódavizet is ihatunk Poharankint fillérért 1 Leszólhatjuk a világot? Hát nem szerez boldogságot? Nincs baja, ez nem kétes, , Csak ép a nyaka véres. Ipszilon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom