Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-31 / 172. szám

1932 julius 31. Zalamegyei Újság Kevés tanulási és pihenésig ideje van a középiskolái tanulónak. A „szabad“ délulánokai i& kfogbSja az jsöksBíaí munka» Porcíunkula búcsú a ferenceseknél. Augusztus 2-án, kedden a ke­gyelmek kincseshaza nyílik meg a jámbor keresztény hivék előtt, amelyet Szem Ferencnek a lelnek iránti engedelmes szeretete esde- kelt ki az Úrtól. E napon mindaz teljes búcsúban részesülhet, aki augusztus 1-én déltől kezdve au gusztus 2-án estig (napnyugtáig,) a ferences templomot felkeresi, meggyónik, megáidozik és oít a p^pa szándékára imádkozik. Ezt a búcsút annyiszor szerezhetjük meg, ahányszor akarjuk, vagyis ahányszor a ferencrench templom­ba belépünk és ebben az időben ott valami keveset, módjuk hat Miatyáhkot, Üdvözlégyet és Di­csőséget imádkozunk a Szentatya szándékára. Nevezetes tulajdonsága ennek a búcsúnak, hogy önma­gunkra is többször alkalmazhatjuk és segitésképen felajánlhatjuk a megholt híveinkért. Ezért önma­gunk és szereltjeink javára merít­sünk belőle minél többet. Porciunkula napi istentiszteletek rendje a ferenceseknél : Hétfő és kedd este 6 órakor litánia. Keddi szent misék lesznek: 7 órakor Szent Ferenc-oltárnál, 8 órakor Szent Antal oltárnál „Keddi ájta- losság“. 9 órakor nagymise szent beszéddel. Értesítem a n. érdemű megren­delőimét s a vevőközönséget, hogy a tükör készítést bevezettem. Új tükrök nálam leg- ■: olcsóbban beszerezhetők, vala­mint legolcsóbban vállalom régi, foltos fakult tükrök foncsoroza- sát is. Szives pártfogást kér Léránt Károly képkeretkészitő üveges. Zalaegerszeg, Kossuth L. uíca 26. 5414 eredménye.“ A művészetről mond­ja: „Akinek ilyen kedvtelése nin­csen, csak tenyészés annak élete, boldogsága nem egyéb bajtalan- ságnái.“ Fáyt ugyanaz a praktikus ideá­lizmus késztette regényének meg­írására, amelyből Széchenyi „Hi­tel “-e született. Sok tekintetben úgy hat ez a regény, mint a Széchenyi munkájához készült il­lusztráció. Széchenyi a „Hitel“- ben a „nemesség megnemesitésé“-t hirdette. Fáy iiyen megnemesitett magyart mutat be Bélteky Gyulá­ban, szemben a siváréletű apával, Bélteky Mátyással. Széchenyi a „kiművelt emberfőt“ vallja a nem­zet legnagyobb nemzeti kincsnek s Fáy a kiművelt fejű magyar embereknek egész sorát mutatja be. Széchenyi azt hirdette, hogy a magyar nemzet még fiatal s nagy jövő vár rá, ha ezt maga is akarja, Fáy erről egyik regény­alakjával ezt mondatja: „Én a magyart úgy nézem, mint idei termésű bort jó hordóban, jó pincében ; csak az évek zamatja hiányzik, hogy felséges itallá le­gyen.“ De teljesen megegyezik Széchenyi reformmunkásságának módszerével is, amikor ezt hir­deti : „A sulykoló, zajütő újítók nyitás helyett sziveket csuknak maguk előtt“. Fáy ezen a regényén kivül is A gyorsírásnak a középisko­lákba való bevezetéséről már több­ször megemlékeztünk. Mivel azon­ban sokan abban a téves hitben vannak, hogy például a gimná­ziumban csak amolyan „mellék“ tantárgy lesz a gyorsírás, hat meg­jegyezzük, hogy a gyorsírás a IV. és V. osztályban „rendes“ tan­tárgy lesz, vagyis „buktató ha­tású“, ami azt jelenti, hogy, aki év végén gyorsírásból megbukik, annak ép úgy kell javitóvizsgala­tot tennie, vagy esetleg osztályt ismételnie, mini, ha más tárgy­ból buknék. Kívánatos volna azonban, hogy a gyorsírás a legfelsőbb osztá­lyokban is kötelező tárgy legyen, mert, ha két év után abban hagy­ják, elfelejtik azt a növendékek az iskola befejeztével. Igaz, lehet a VII. és Vili. osztályokban is ta­nulni, de csak külön díjazás mel­lett, mint rendkívüli tárgyat. Ez azonban megdrágítja a különben is drága iskoláztatást; azonfelül pedig a gyorsirókörbe keli be­lépniük a hetedik és nyolcadik Uj kartel készül. A karfeltör­vény óta sem változott a helyzet. Egyik kariéi a másik után, az eddigi csekély 300, mondd : há­romszáz kartelhez most csinálják a háromszázegyediket. A legújabb kartel neve: Nyomó karte!. Nem azért hívják így., mert a szegény embert nyomja. Ezen a címen az összes karteiek köz­pontja viselhetné ezt a találó ne­vet A nyomó kariéi azt a vászon, karton és ruházati árut ragadja ki eddigi „olcsóságából“, aminek sokat irt még, elbeszéléseket, víg­játékokat, tanulmányokat és sok eszméjének gyakorlati megvalósí­tásában is tevékenyen fáradozott, életének főműve mégis „A Bél- teky-ház“ Es ezzel gyakorolt leg­nagyobb hatást nemcsak az olva­sók táborára, hanem az iroda­lomra is. Vas Gereben, Jókai, Eötvös és mindazok, akik a régi magyar társadalmi életet rajzolták, abban az irányban haladtak to­vább, amelyet Fáy munkássága jelölt meg s különösen az irány­regénynek, amelyet később Eötvös nagy tehetsége olyan magas szín­vonalra emelt, ő a megalapítója. Fáy Andrásnak ez az úttörő re­génye ma már nagy részben el­avult. Meseszövő technikája kez­detlegesnek látszik, humorban, emberábrázolásban és a stilus változatosságában az elmúlt száz esztendő alatt sokan felülmúlták, reformeszméinek nagy részét pe­dig épen a megvalósulás tette elavultakká, de azért mégis vegyük elő néhai életének ezt a főmüvét. Verjük le róla az elfeledés porát és olvasgassuk, mert minden so­rából egy okos, müveit és tevé­keny magyar embernek a nemes lelke sugárzik felénk, ez pedig sohasem avulhat el. osztályosoknak, ami időveszteség­gel jár. Egy-egyóra ugyanis két- két órát ér az oda- és vissza- menésseí együtt. Csudáikozunk, hogy a minisz­tériumban akkor, amikor a köte­lező gyorsírókor! elrendelték, nem gondoítak arra, hogy a „szabad“ délutánokat, amikor a növendé­keknek másnapra készülniük kel­lene, máris eléggé lefoglalták az énekórák, a játékok, az önképző­kör! munkálkodások, a külön né­met és francia társalgások, most majd a faápolás -és néha ifjúsági sziníelőadások. Hogy mikor pi­hennek és tanulnak majd szegény gyerekek, azzal, úgy látszik, a minisztériumban nem gondolnak, így nem sok nyereséget jelent testi nevelés szempontjából a har­madik tornaóra sem. Tanulásra és pihenésre pedig egyáltalában nem lesz ideje a diákgyereknek. Karafiáth kultuszminiszter ex­pozéja során beígérte a közép­iskolai tanterv revízióját. Remél jük, hogy a reform megszünteti maid a tanulók tüíterheiíetését is. szines mintáit nem szövik, hanem rányomják a szövött anyagra. Nem az öívenpengős szövet árának „szabályozására“ készül ez a kar­iéi, mert az már a kartelkézen nyolcvanra drágult, hanem az ö<venfüléres szines kartont, a leg­szegényebb szegények ruházati cikkét tömöríti megfizethetetlen drágává. A szegény ember, azaz hogy a szegény asszonynép eremül nem ölíözhetik olcsó kartonba. Az olcsó karton ezentúl drága lesz csak azért, mert nem volt elég a háromszáz kartel. Kellett szegény kartonnak is egy új: a nyomó karfel, még egy elnyo­mó kartel: a karíonkartei. Ez a kartel azonban nem kar­tel nevet fog viselni. Nem. így hamar rájönnek. „Koníidencia részvénytársaság“ nevet veszi föl, nehogy valaki karíelnek nézze. A konfidencia szó ma nem bizalmat jelent, ha­nem azt, hogy : szemtelenség. És mit mondjunk többet? Ez az új nyomó-kartel, ez azután már iga­zán —- konfidencia. Sőt ennél is Mielőtt házépítési vagy egyéb ingaiiankölcsön ügyben bárkivel is tárgyalna saját érdekében kérjen díjtalan részletes felvilá­gosítást a hosszul ejáfatie BSB köicsdffir’öi helybeli képviselőnktől: Tornyoss György főképviselő n k Zalaegerszeg Kossuth Lajos-u. 26. vagy központunktól Budapesti IngatSanbKíikr-t. VII. Rákóczi ut 10. Alapítva 1906. 5410. Ünnepi istentiszteletek jaiias hó utolsó vasárnapján (Julius 31.) a Szent Terézke Szövetség főöanepén a Keszthelyi Kármelen. Reggel 6 órakor énekes szent­mise szentségkitéteilei. 9 órakor püspöki nagymiséi poníiftká! Roth? Nándor megyéspüspök. Szentbe­szédet mond Németh István ko~ márom-ácsi plébános. Csendes szentmisék 5, 7, 8 és 11 órakor. Délután 2 órakor rövid litánia és áldás a távozó vidéki zarán­dokok részére, fél 3 órakor Vés- perás. 5 órakor szent beszédet mond P. Hász Brokárd kármeliía tartományfőnök, fél 6 órakor ün­nepélyes litánia szentségkitéteilei. Utána szent Terézke ereklyéinek tisztelete. Akik a Szent Terézke Szövet­ségbe óhajtanak belépni, bármi« kor jelentkezhetnek a nap folya­mán a sekrestyében. Ünnepélyes fölvétel az érem átadásával há­romszor lesz: a 9 órai nagymise utón, a 2 órai s az 5 órai litánia után a szent Terézke oltárnál. — SZÜLŐ K FIGYELMÉBE !S S intézed keSesagyéfc, iskolai ru» háte faagy választékban. Sehüte^áruház,, több. VÁLLALAT ♦ i dolgozik külföldi szaktudással biró művészekké! és szakem­berekké!, elváliai templomi?ta­test, művészi kivii&iü freskó­kat, oltár- és siicszéképátási, szebrokatés mindennemű res­taurálást. — Posta, telefon és levélcím: BAK, ZALAMEGYE. mamsnmmmmmmsrnsi beb Még egy új feartei a szegény ember» ellen. (S.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom