Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-04-19 / 87. szám

1V> évfolyam 87. szám Ára 12 fillér 1932 Április 19 Kedd. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. SzerKesztöség és KiaflóMyatal: Zalaegerszeg, Szécüenyi-tér 4. Telelőn: 128 sz. — FiiMiadóliivatal: Keszthely, Kossuth L.-n, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. nem tudnak kivezető utat találni, keressen a fiatalság. És ő keres. De gátakba ütközik, erős, ravasz ügyességgel megszerkesztett zsi­lipekbe, amelyeken csak nagyon keveseket engednek át. Gátak előtt torpan meg a fiatalság. Az álláshalmozók bástyáin, a karte­lek acélgyürüin, a nagybankok falankszán, a gyárak idegenajkú tisztviselőibe — akik felől senki sem tudja, honnan kerültek ide — botiik bele a magyar ifjú, aki elől eleszik a kenyeret. Szegény magyar ifjú ! Nem tud­nak rajtad az öregek segíteni ? ! A képviselőház felfüggesztette Dréhr Imre mentelmi jogát. Fiatalok és öregek. Az újságok hasábjain mind- gyakrabban jelennek meg ügyes és feljajduló cikkek, amelyeknek irói mind azt a kaput döngetik, amely rég bezárult az ifjúság előtt. Ámde soha egy sort sem láttunk megjelenni azoktól, akik a kapu mögött élnek és talán gúnyosan le is mosolyognak azokra az apró kilincsrázókra. Nem tudom, elolvassák-e a cikkeket, amelyekben egy, sziven- ütött generáció próbál felsikoltani a kétségbeesésből, nem tudom, de, ha olvassák is, vájjon gondolkoz­nak-e utána, hogy valami van, mocorog és néha belekapaszkodik a lábukba. A fiaik. Igen, a fiaik. Mert, ha vérsze- rint nem is az ő testükből sza­kadtak erre a maroknyi magyar földre, mégiscsak aző életöket fog­ják folytatni, az ő helyöket veszik át egykor, mintahogy ők is egyszer örököltek mindent a fölöttük álló nemzedéktől. Mert ők is mind­össze csak az életösztönt hozva magukkal indultak neki az élet nek és, amit itt találtak, techni­kát, kultúrát, mindent, azt csak közkincsnek tekintették, amely mindenkié, és, ha talán egyesek­nek nagyobb falat is jutott volna belőle, azért az nem ment át a magántulajdonba, hanem közkincs marad továbbra is És most jölt az ifjak új serege, amely szintén részt kér a falatból, az örömből és munkából, amelynek sorsa nem lehet közömbös senki előtt egy pillanatra sem, mert ez ifjaknak élete, energiájok, találékonyságuk drága és szent kincse a magyar hazának és mindenkinek, aki magyar. Jön, kiált és a pusztaságba hal­nak szavai : Mi, fiatalok értjük és megértjük, hogy milyen a jelenlegi helyzet. Mi tudjuk — keserves tapasztala­tok árán, — hogy borzalmas a jövő. Mi nem követelünk, csak kérünk, nem vágyunk zsíros állá­sokra, aranyra, csak betevő fa­latra, mi nagyon csendesek és hallgatagok vagyunk már évek óta. Bennünk már sok minden összeomlott, amit apáink kibon­tott zászlóként lengettek végig életükön ; a mi fejünkön már fehér szálak vannak és ránc keresztezi homlokunkat. Mi már fölvettük a Keresztet és megindultunk. Hát miért nem jöttök elénk ti is, koros és tapasztalt apák, miért nem vi­gasztaltok biztató szavatokkal, miért nem segítetek akaró tettei­tekkel ? Hát már remélnünk sem szabad ? Már a jövő is elveszett, aminek szivárványcsücskeibe ka­paszkodva kíséreljük meg kis éle­tünk továbbvonszolását a „ma" homoksivatagjában ? Reánk nincs szükségtek ? Sirunk, szenvedünk és gátakba ütközünk. Keserű válasz, de mégis valami. Az öregek, a tapasztalt korúak Budapest, április 18. A képvi­selőház ma 8 órás ülés keretében megkezdte Dréhr Imre volt nép­jóléti államtitkár mentelmi ügyé­nek tárgyalását. Váry Albert előadó ismertette a mentelmi bizottság jelentését. A törvényszék 9 rendbeli hivatali sikkasztás, egyrendbeli közokirat- hamisítás, 2 rendbeli hűtlen keze­lés büntette, egyrendbeli hűtlen kezelés vétsége, 2 rendbeli lopás büntette és egy rendbeli hivatali hatalommal való visszaélés alapos gyanúja miatt kérte Dréhr Imre mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság javasolja, hogy az említett ügyekben füg­gesszék fel a mentelmi jogot, kivéve a hadikölcsön kötvények vásárlása ügyében. Ha uj bűncse­lekmények gyanúja merülne fel, vagy, ha a hatóságok Dréhr sze­mélyes szabadságát korlátozni A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ma délelőtt 10 órakor székházának nagytermében T a - r á n y i Ferenc dr, vasmegyei fő­ispán, elnök, vezetése melleit ren des közgyűlést tartolt, amelyen megjelent Gyömörey György főispán és Brand Sándor dr vármegyei főjegyző is. T a r á n y i Ferenc einök meg­nyitójában hangsúlyozta, hogy azokkal a nagy eeeményekkel, amelyek a legközelebb lezajlottak, sőt ma is folyamatban vannak, részletesen nem foglalkozhatnak. Ilyen például a pénzügyminiszter ekszpozéja. A napisajtó megtette észrevételeit. Megjegyzi azonban, hogy a 60 százalékos papiros­statisztikának realitása nem áll fönn. Abban természetesen mind­nyájan megegyeznek, hogy a gaz­dákon segíteni kell. Egy gazda sem bukhatik el, mert az a ma­gyar polgárnak, a magyar föld művelőjének elbukását jelentené. Ha elfogadjuk azt, hogy a pen­gőt megmentettük, akkor ezért az elismerés a gazdaközönséget il­leti, mert a földjét áldozta azért, mint a háborúban a katona vérét a hazáért. Végül rátért Görögor­szágra, mely most bemondta az ultimót, pedig az antant-államok pártfogása alatt áll és most azt a szerepet játsza* mint Bulgária akarnák, uj megkeresés válik szükségessé. Az előadó megem­lítette azt a 18 ezer pengőt, amelyet a vádirat szerint újság­írók kaptak volna törvényelőké- szitési kiadások címén. Az előadó kijelentette, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint egy napilap és egy ismert hivatásos újságíró sem kapott ebből a pénzből. Propper Sándor szocialista kép­viselő volt az első felszólaló, aki azt hangoztatta, hogy vád alá kell helyezni az egész Bethlen kormányt és parlamenti bizottságot kell ki­küldeni. Részletesen foglalkozott a népjóléti minisztérium ügyeivel és kérdezte, hogy ki volt az a két főúri hölgy, akik 5G ezer pengőt kerestek a bicskei kastély vásár­lásánál ? Végül azt fejtegette, hogy a panamákat ki kell irtani. A Ház ezután felfüggesztette Dréhr Imre mentelmi jogát. 19! 8-ban. Mi ne siettessük az eseményeket. Inkább kisebb ter­melési lehetőségeknek biztositásá - sával foglalkozzunk. Ezután V i d a János egyesületi titkár fölolvasta az elnöki jelentést, mely a muH évi állapotokat rész­letesen ismerteti. Ä jelentéshez először röviden az elnök szólott, hivatkozván arra, hogy az egye­sület a tagsági dijakon kívül bi­zonyos akciók bevezetésével szin­tén juthat bevételhez. Ilyen pél­dául a gálic- és zsinegakcíó. Bosnyák Andor elismeri, hogy a szépen összeállított javas­lat ismerteti a gazdatársadalom bajait általában. Szükség van azonban azokkal konkrét formá­ban foglalkozni. Sivár kép tárul most szemeink elé — mondá. — Máskor a pacsirta ilyenkor boldog magvetőt látott, ma azon­ban a gondok vonnak ráncot a gazda homlokára, mert nem tud­ható, hogy az elvetett magból lesz e termés. Ma nem örül a gazda jólétnek és megelégedés­nek, azért szükséges olyan intéz­kedéseknek megtétele, amelyek a gazdaközönséget megmenthetik. A vörösök izgatnak a falvakban, hogy a nagy ínséget és nyomort felhasználva táborukat erősítsék. Ezeknek megfékezésére kell az eröskéz, de kell erőskéz oda is, hogy megfékezhessük a kartelek uralmát, megszüntethessük a ka- matuzsorát, biztosíthassuk a tisz­tesség uralmát s az ország min­den lakójának tisztességes meg­élhetését. Kötelessége az állam minden polgárának áldozatot hozni, hogy a pénzügyi helyzet egyensúlyba kerüljön ; viszont a kormányzatnak oda kell hatnia, hogy értékesitési lehetőségek biz­tosításával a polgárság fizetési kötelezettségének eleget tehessen. A Nemzeti Bank agrárellenes politikája következtében a hitel­élet teljesen csődbejutott, a gaz­dasági élet folytonosságát bizto­sítani tudjuk. Azt mondják, hogy az infláció veszélyt jelent és meg­akadályozza a tőkeképződést. Az infláció veszélyt jelent a — ban­kokra ; a defláció a polgári osz­tályt jövedelmétől fosztotta meg. A gazdatársadalom a tőkét tör­leszteni, kamatokat fizetni kép­telen, tehát le kell szállítani a kamatokat. És, ha a nagytőke erre magától nem hajlandó, talál­ja meg a kormányzat a kény­szerítő eszközöket. A mezőgaz­dasági termelésnek határozott irányt kell kapnia s azt prog­ramba kell foglalni, mert csak igy nyerhet rentabilitást. Indít­ványt terjeszt elő a következőkben : Az ingatlant terhelő mezőgaz­dasági kölcsönösszeget olyan értékre kell visszaállítani, mint amilyent azok a kölcsönadás időpontjában képviseltek. Ä kamatmakszimumot oly mérvben szállítsák le, mint ami­lyen mérvű kamat a tőkét, mint tényezőt, a mai termelési viszo­nyok mellett az igazság és mél­tányosság alapján terhelheti, A gazdasági termelés folyto­nosságának biztosítására szük­ség van olyan forgótőkére, mely­nek kamatterhei a mezőgazda- sági termelés jövedelmezőségé­vel arányban állanak. Végül megfelelő piacokat és értékesitési lehetőségeket kell teremteni. Az indítványt egyhangú helyes­léssel elfogadták. A folyó ügyek tárgyalása során elhatározták, hogy a mezőgazdasági kamarák reformja érdekében ismételten fölirnak a kormányhoz annyival is inkább, mert a kérdéssel országszerte fog­lalkoznak. Mint az elnök megje­gyezte : az idő igazolta az egye­sület álláspontját. Mivel a 25 ezer pengős vető­maghitelt csak csekély mértékben vették igénybe a gazdák, kérik a minisztert, engedélyezze az össze­get tenyészapaállatok beszerzésére. Ezt Gyömörey György főispán ja­vaslatára határozták igy. A 20 ezer pengős takarmánysegélyre 80 ezer pengős igénylés érkezett be. Kris­tály Aladár dr. gazd. felügyelő szerint kilátásba helyezte a mi­A Gazdasági Egyesület közgyűlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom