Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-01-03 / 2. szám

Zalamegyei^Ujság 1932 január 3. O Z I. A 100°/oos kacagásnak filmje. Nagy és mindent felülmúló vig- játéksiker a katona életből. A nyitott ablak Nóti Károly vígjáték sikere 10 felvonásban. Főszereplők: Felix Bressart, Lucie Englisch és Fritz Schulz. — Bemutatja az Edison mozi január 3 án, vasárnap fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Három hónapig ment egyfolytá­ban Berlinben, három hónapig harsogtak a mozik a nevetéstől, három hónapig tapsoltak egy nyi - tott ablak következményeinek. — Budapesten a Décsi mozi 8 hétig játszotta és külön kérte a közön­séget a kevesebb tapsra, mert a tomboló lelkesedés sokszor el nyomta a film hangját. — A bé­kebeli katonaélet sok-sok mókája. Igazi gond és búfelejtő órák. — Hiradük é, hangos trükk film. 1931—821. vght. Árverési hirdetmény. Dr. Fülöp Jenő ügyvéd által képviselt Borsos Józsefné javára 326 pengő 40 fillér tőke és több követelés járulékai erejéig a za laegerszegi kir. járásbíróság 1931 évi 3629. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán vég­rehajtást szenvedőtől 1931. évi szeptember hó 29-én lefoglalt 3000 pengőre becsült ingóságokra a zalaegerszegi kir. jbiióság fenti számú végzésével az árverést el­rendeltetvén annak, az 1908. évi XLl.tc. 20 §. alapján, továbbá a fog­lalási jkönyvbőí ki nem ttinő más foglaltatok javára is, az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha a kielégítési ioguk ma is fennál és ha ellenük t alasztó hatályú igénykereset folyamatba nincs, végrehajtást szenvedő bérletén: Lenti gazda­ságban leendő megtartására határ­időül 1932. évi január hó 5. nap­jának délutáni 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilaglefoglalt három vaggon lenkóc s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fogom adni. Zalaegerszeg, 1931. évi decem- her hó 4-én. Lukács Sándor 4957 kir. jbir. végrehajtó. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik sze­rencsétlen fiunk elhunyta alkalmával koszorúkkal, virágokkal, temetésen való megjelenéseikkel és rész vétükkel igyekeztek mély­séges fájdalmunkat enyhí­teni, úgyszintén a Temet kezési Egyletnek, gazda körnek ezúton mond hálás köszönetét a 4958 Hajgató család Húszezer hektoliternél több bort főzhetnek ki párlattá Zalában. Harmadfélezer hektoliter párlat főzhető. sok Szeszfinomitó R. T. (Nagy­kanizsa) 1000, Szikszay József (Nova) 50, Borsos József (Kerka- teskánd) 50, Gyümölcsértékesitő és Központi Szeszfőző Szövetke­zet (Söjtör) 50, Grünfeld Lajos (Zalaegerszeg) 400, vitéz Tóth János (Sümegprága) 50, Sziva Antal (Hallót) 100, Tauber Ottó és Offner Tivadar dr. társas; (Résznek) 200, Doniján János (Szentpéterur) 50, Szilvás János (Pusztaszentlászló) 50 hl. Az engedély-okiratokban szere­pelnek azok a községek, amelyek­ből a vállalkozó a párlatkészités- hez a bort beszerezheti. Ezt a főszolgabirák hozzák az illető községeknek tudomására. A mi niszteri rendelkezés tehát meg­adja a lehetőséget a bor tekinté­lyes részének értékesítésére. Húsz­ezer hektoliternél jóval többet vá­sárolnák a vállalkozók, ha az en­gedélyezett párlatmennyiséget ki akarják főzni. Kamstmentea és fel nem mondható kölcsön uj építkezésre és a már meglévő saját ház kamattehertől való mentesítésére. Nincs lakbér, nincs kamatfix^fés. 6 ®/o-os tőketörlesztés kötelező. Díjtalan tájékoztatás levélben, vagy személyesen délután 3—5-ig Zala- megvei vezérképviselők: Berényi Sándor Kossuth Lajos utca 12 és Varga András építőmester Andrássy-tér 8 Keszthely. 4916 kell leírni, e főterményünk kül­kereskedelmi mérlege valutáris szempontból veszteséggel zárult. Veszteséggel zárult a múlt gaz - dasági év és ebben az évben se termett annyi . kukoricánk, hogy fedezhetné belföldi szükségletün­ket. Ez a szomorú tény indítja vezető köreinket arra az akcióra, hogy a tengeri termelést minden eszközzel emeljék. Legutóbb az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület (OMGE) által rendezett gazda heti gyűlések és megbeszélések alkalmával is behatóan tárgyal­tuk a tengeri termelés fokozásá­nak a kérdését. E tanácskozások eredményeképen a termelés meg­szervezése a jövőben a száraz és tengeri termelésre kevésbé alkal­mas Alföldön a búzát, a jobb csapadékelosztású Dunántúlon a tengerit helyesli a termelendő növények legmagasabb polcára. Kukoricára nemcsak a törpe gazdának, de még az állathizlaló munkásnak, tisztviselőnek is szük­sége van. Több tengerit termelni magánérdek, de fejtegetésemből látni, hogy nagy-nagy közgazda- sági és valutáris érdek is. Nincs még egy növény, amelyik ennyire hozzá nőtt volna a napszámos emberhez, mert hisz ennek ter­mése utján jut szegényes asztalára hús és zsíros étel. De nincs Ma­gyarországon még egy ilyen nö­vény, amelynek termése olyan nagy kereskedő és iparos osztály­nak adott különösen a múltban nemcsak megélhetést, de vagyon­gyarapodást is. Talán nem végzek felesleges munkát, ha a tél folyamán, kike­let előtt a „Zalamegyei Újság“ olvasói előtt, ha a rendelkezésemre bocsátandó hely megengedi, so­rozatos közleményekben ismerte­tem a kukorica helyes termeszté­sét. A helyes termesztési mód elsajátítása nemcsak anyagi hasz­not, de egészséges szórakozást is nyújt. Ezt állíthatom, mert a gya­korlatban és irodalomban sokat foglalkoztam e növénnyel. Pörneczi József. Hivatalos másolata 12681—1931. számhoz. Zala vármegye alispánja. 31841/ni. 1931. szám. Hirdetmény. A Dunántúli Hév. Ukk—rédicsi vasútvonala 421—424. sz. szelv. között létesítendő vízlevezető árok­hoz tartozó vízhasználat engedé­lyezése tárgyában, a vonatkozó iratokat, műszaki terveket és a szombathelyi m. kir. kultúrmér­nöki hivatal 1140—1931. sz. szak­értői észrevételeit, 1931. évi de­cember hó 30 tói 1932. évi január hó 28 ig terjedő időn át Zalaeger­szeg m. város városházánál köz­szemlére kiteszem, hol azokat az érdekeltek megtekinthetik. Jelen ügyben Zalaegerszeg m. városban a Zaiaegerszeg m. város polgármesterének vezeíése alatt, a szombathelyi m. kir. kultúrmér­nöki hivatal közbejöttével tar­tandó tárgyalás határidejéül 1932. évi január hó 29. napjának íé! 10 óráját tűzöm ki, összejövetcii he­lyül pedig a városházát jelölöm meg. Feihívom az érdekeiteket, hogy a fentiek tek ntetében netáni ész­revételeiket, akár a közszemlére kitétel ideje alatt írásban, akár a megtartandó helyszíni tárgyaláson szóval annál is inkább adják elő, A miniszter vármegyénkben húsz központi szeszfőző-vállalko­zónak adott engedélyt arra, hogy ez év augusztus 31-ig a január 1-én készletben volt borpárlat mennyiség beszámításával alko­hol tartalmú borpárlatot termel­hessenek. A vállalkozók névsora s az általok termelhető borpárlat mennyisége a következők: Bada­csonyi Borvidék Központi Szesz­főző Szövetkezet (Tapolca) 150, Badacsonyi Gyümölcs- és Szesz­ipari Szövetkezet (Badacsonyto­maj) 50, Németh János (Nemes­apáti) 50, Schmiedt Ottó és Kor­nél (Pola) 70, Komlósi József (Zalaszentmihály) 50, Szekeres István és Nemes Ernő (Letenye) 50, Malch István (Fityeháza) 50, Csörnyeföld—Vöckönd Gyümölcs- értékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezet (Csörnyeföld) 100, Weis Ferenc (Homokkomárom) 50, Kocsis István (Orosztony) 50, Dunántúli Gazdasági Szeszgyára­Gazdaság. Rovatvezető: Boda Béla, a zalaegerszegi Gazdakör titkára. Termeljünk több tengerit. Az egyén anyagi előbbre jutá­sának a fokmérője a'apja: a jövedelme. Ez nem más mint bevételének és kiadásának a kü­lönbsége. A nemzet gazdasági szilárdságának az alapját ugyan­csak ez a különbség adja meg. Ha kivitt n^őgazdasági és ipari termelvényeinkért több pénz jön be, mint amennyit ki kell adni idebent nem található értékekért, akkor pén ben valutában felesle­günk lesz, tehát gazdagodunk, mérlegünk aktiv. Ennek ellentéte a passzív mérlegi eredmény, ami­kor szegényedünk. Behozatali, kiviteli mérlegünknek e passzivi­tása az oka a mai gazdasági súlyos válságnak. E válságnak a gazdasági egyé­nek annyiból okai, hogy nem törekednek eléggé olyan termel- vényeket előállítani, amelyeknek egy részét eddig külföldről kelEtt behozni, pedig az teljes egészé­ben nálunk is előállítható lett volna. Joggal okozhatjuk a vál­ság súlyossá tétele miatt ha ánk vezető orgánumait is, amennyiben a termelést nem sze.vezték meg oly módon, hogy az itthon elő állítható es eddig külföldről be­hozott cikkek előállítását növelték volna felesleges és külföldön talán sokszor nehezen elhelyez­hető cikkek termelésével szem­ben. A magyar mezőgazdaságnak a két főterménye : a búza és a kukorica. A laikus ember is tudja már. hogy a búzában túl­termelés van, ez okozza a min denki áltál hallott buza-krizist. Emiatt e terményünkből habár kivitelünk volna, de azt a nagy , világpiaci kínálat miatt elhelyez- 1 ni nehezen tudjuk. Hogy állunk a tengerivel ? E növényük adja a legértéke­sebb erő és hizlaló takarmányt. Mivel termelési lehetősége a mérsékelt égöv borklimájához van kötve, ezt an yira kiterjesz­teni nehezen lehet, hogy a világ­piacon ebből is túltermelés állna be. Aki Németországban hosszabb időt töltött, az észrevehette, hogy milyen nehéz ezt a növényt nél­külözni és a német gazda milyen irigy szemmel néz ránk magya­rokra, amiért a mi istentől meg­áldott földünkön olyan jól meg­terem. Épen egy sziléziai gazda­ságban voltam hosszabb ideig, amikor egy vagon magyar ten­geri jött a hízó állatok" részére. El lehet képzelni azt az örömet, amikor megláttam a vasúti kocsi oldalán a feladó zalamegyei állo­más bárcáj t. Ekkor éreztem leg­jobban azt, hogy a kukorica magyar növény. Azt gondolnánk ezek után, hogy e főnövényünkből, amit künn olyan könnyen elhelyezhet­nénk,- ittbent könnyen termelhet nénk, bizonyosan jelentős kivite­lünk van és az érte bejövő jó valuta hozzájárulhatna mérlegünk aktívvá tételéhez. Csalódunk, ha ezt gondoljuk, mert nem igy van ! Sokszor, igy az elmúlt gazdasági évben se termett annyi kukori­cánk, hogy a belföldi szükségletre elég lett volna. Volt innen Dunán­túlról kb egymillió métermázsa tengeri kivitelünk, de az Alföldre meg Romániából kellett vámmen­tesen behoznunk, hogy állatain­kat felhizlalhassuk. Tőlünk kiment a tengeri elég olcsón és tavasszal, amikor észrevették, hogy nincs készjet, jóval drágábban kellett behoznunk és hat szégyenkezve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom