Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-03-31 / 72. szám
XV. évfolyam 72. szám Ara 12 fiilép 1932 Március 31 CsfliSrtSIr Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. szerkesztőség és Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szécüenyi-tér i. Telefon: 128 szám. — FióKKiadóMvatal: Keszthely, Pető-n* 9. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*4ü pengő negyedévre 7‘20 pengő. WIEN. A múlt heti menetrendi értekezleten az egyik úr azt a kívánságot terjesztette elő, hogy javítsák meg a wien-balatoni vasúti összeköttetést, mert a mai közlekedési viszonyok között nem várható, hogy a wieni borkereskedők fölkeressék á badacsonyi borvidéket. Az előterjesztésre válaszoltak a vasút képviselői s ismertették a wieni összeköttetést. Wien tulajdonképen nekünk, magyaroknak, Bécs. Hivatalos neve természetesen Wien, mert az illetékes állam, Ausztria, melynek a fővárosa, igy nevezi. Mi, magyarok, azonban, akik hosszú évszázadokon át olyan szoros viszonyban állottunk Ausztriával s különösen annak fővárosával, — hogyan, hogyan nem, azt most nem keressük, — az osztrák fővárosnak a „Bécs“ nevet adtuk, ezen a néven ismertük ezt a várost és ismerjük ma is, bárha az osztrák azt Wien-nek nevezi és meg is kívánja, hogy az od.airá- nyitott összes vasúti és postai küldeményeken a Wien szó szerepeljen. Senki sem akarja két ségbevonni az osztráknak azt a jogát, hogy nevezze városait, fal- vait, vidékeit, folyóit, hegyeit, minden vagyonát úgy, amint neki tetszik; de azt sem tagadhatja senki sem, hogy a magyar történelem évszázadokon át mindig csak Bécsről beszélt. így tehát kár, akármilyen célzattal is nálunk, ha magyarul beszélünk, Wien t emlegetni. Maradjon meg az nekünk mindig csak Bécs formájában, mert hiszen a magyar nemzet sohasem küzdött Wien ellen, hanem Bécs ellen. És hallgassuk meg azt a bécsi embert, utazik e az valamikor nach Tyér (Győr), dehogy ; utazik nach Raab. Ott lehet 'abban a vasúti menetrendben még „Sopron“, „Szombathely“ ; ha az osztrák otthon tanácskozik, ha úgy „magunk között“ van, eszébe &em jut Sopronról, Szombathelyről beszélni. Ezek a városok mindig csak Ődenburg éS Steinamanger marad • nak előtte. A csehek nemcsak a cseh és tót, hanem a magyar tanitásnyelvü iskolákban sem engedik meg a magyar városokat magyar neveiken femliteni. Az elrabolt Felvidék magyar elemi iskoláiban igy tanulják a magyar gyermekek a történelmet: „Szlo- venszkó elveszhette függetlenségét, amikor az uhorszkói királyok betörtek, akik között első volt Stepán, aki gOsttrihomban született“. Nincs tehát Tótföld, de van Szlovenszkó, még Magyarország sincs, de van Uhorszko, sőt az István szót se mondják ki, hanem Styepán és Esztergom helyett Osztrihom áll. Miért legyünk hát mi udvariasabbak, mint megrabló- ink ? Talán ezzel mutatjuk nagy intelligenciánkat? Csak nem akarunk nagy udvariasságunkban odáig elmenni, hogy végre igy beszéljünk: Braíyiszlava koronázó város, Kosice Rákóczinak és a kurucoknak városa, Cluj-ban született Mátyás király, Oradea Mare Szent László városa, Timisoaran a templomban esküdött meg V. László, hogy a Hunyadiakat nem bántja, Osztrihomban lakik a magyar hercegprímás stb. Aki „Wien“-ről beszél itthon, magyarok között, az csak következetes lesz önmagához, ha beszélgetését az itt említett formában folytatja. Reméljük azonban, hogy, ha kuruc nótát énekelnek a wienező magyarok, azért megtartják az eredeti szöveget igy : „Bécs alját ha nyargalja“, azután meg talán nem korrigálják ki a Himnusznek ezt a sorát : „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára“ ilyeténké- pen : „Wiennek büszke vára“. — Hát, ha jó volt a kurucnak, Rákóczinak, a költőnek, a sok-sok magyar ivadéknak Bécs, legyen jó az nekünk továbbra is. És, ha a magyar utazni akar az osztrák fővárosba, utazzék „nach Wien“, az ellen seki sem szól, de „Wienbe“ nem utazhatik, mert a magyar „Bécs“ et viszonyítja magyarosan és nem „Wien“-t. Utalunk egyébként egyik mai napihirünkre, amit a pécsi jugoszláv konzulátustól kaptunk. Nem beszél a konzulátus abban „ Zagreb u-ről, sem „Ősiek“-ről, hanem magyarosan Zágrábot és Eszéket ir. A hercet§ppimás a halotthamvasztáspól. X halotthamvasztók tagadják a feltámadást és félnek az őrök büntetéstől. Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprimás az esztergomi bazilikában husvétvasárnap ünnepi nagymisét pontifikáit s utána szentbeszédet mondott, melyben a halotthamvasztás kérdésére is kitért s a többek között a követ- zőket mondotta : — Miként a buzaszemnek is el kell rothadnia, mielőtt uj növény és mag támadhat belőle, — mondotta, — úgy az ember teste is romlásra és enyészetre adatik vissza a földnek, hogy azután örök életre feltámadjon. Hiába hoznak fel a halotthamvasztás hirdetői és propagálói elméletük és gyakorlatuk igazolására különféle gazdasági él egészségügyi okokat, indokolásaik mögött az igazság az, hogy hiányzik belőlük a feltámadás reménysége, nem akarnak hinni a feltámadásban és főként félnek az ör0k büntetéstől, amely az örök élettfel esetleg jár a földi élet bűneinek következményeként. A feltámadás és földi élet után kővetkező örök élet az emberi élet jogfolytonosságához tartozik. Ezt a jogfolytonosságot akarják megszakítani azok, akik nem hisznek a feltámadásban és azt akarják, hogy mások se higy- jenek benne. Elitélték Pehm József apátplébános rágalmazóit. Szép Ferenc és Andrási János fogházbüntetést kaptak. — A bíróság súlyos szavakkal bélyegezte meg a vádlottak eljárását. A zalaegerszegi járásbíróság ma délelőtt folytatta annak a bünpernek a tárgyalását, amelyet Pehm József apátplébános indított Szép Ferenc és 8 társa ellen azért, mert róla olyan híreket terjesztettek, mintha pénzt akart volna kicsempészni külföldre. A tárgyalás megnyitása után vitéz Mandits László dr. járás- biró bejelentette, hogy a föma- gánvádló Németh István állam- rendőrségi detektív ellen elejtette a vádat és igy a bíróság ellene az eljárást megszüntette. Gál László nem jelent meg betegsége miatt a mai tárgyaláson, ezért az ő ügyét a bíróság elkülönítette. Szép Ferenc védője ezután indítványozta a tárgyalásról a nyilvánosság kizárását, amit a fő- magánvádló képviselője ellenzett és az indítványt a bíróság el is utasította. A Mrakovics testvérek védője békés elintézésre kérte a főma- gánvádlót, hivatkozással arra, hogy a vádlottak sajnálkozásukat fejezték ki a dolog felett. H i n d y Zoltán dr., a fő magánvádló képviselője Válaszában megállapította, hogy veszedelmes pletyka úszik a levegőben. A pletyka kitalálóját nem sikerült kinyomozni, de a bíróság elé állíthatták annak terjesztőit. Lehetséges, hogy a főmagánvádló, ha egyedül személyéről volna szó, talán vádat sem emelt volna. De személyét nem lehet állásától szétválasztani. A főmagánvádlónak alapos gyanuokok alapján meggyőződése, hogy állásából kifolyóan ellene olyan hadjárat folyik, aniely- lyel neki szembe kell szállnia és meg kell akadályoznia, hogy a pletyka tovább terjedjen és bemocskolja azt a talárt, amit Visel. Ezért nem fogadhatja el a bocsánatkérést. A járásbiróságnak majd módjában lesz az ítéletben az esetleges jóhiszeműséget figyelembe venni. T anukihallgatások. A bíróság ezután kihallgatta N. Szabó Gyula irót Szép Ferenc városházai kijelentésére vonatkozóan. A tanú elmondotta, hogy két beszélgetés történt. Az egyik közte és a vádlott között, a másik Fülöp László dr. tanácsos, a vádlott és közte folyt le. Először őt kérdezte meg Szép a polgármesteri előszoba ablakánál, hogy tudja-e, mi újság van? Azután Szép igy folytatta: „Igen nagy újság van. Hallatlan eset. Pehm apátot és Fangler Bélát elfogták a jugoszláv határon, mert 60 ezer pengő értékű devizát akartak kicsempészni“. Ő azt válaszolta, hogy ezt teljes lehetetlenségnek tartja, mire Szép azt felelte: „Pedig ez igaz, el is fogták őket, le is tartóztatták és a pénzt elvették tőlük“. A tanú ismét hangoztatta, hogy ez nem lehet igaz, mire Szép ismét erősitgette: „Pedig ez ugyvan, ez nyílt titok.“ Később ugyanezeket Szép, Fülöp tanácsos jelenlétében is elmondotta. Mikor a tanácsos és ő kijelentették, hogy ezt nem hiszik, Szép gúnyosan felelte, hogy pedig ez igaz, hiszen már a fiakerosok is beszélik. A tanúvallomással kapcsolatban Szép Ferenc indulatosan támadt N. Szabó Gyulának, aki tiltakozott a sértések ellen, vitéz Mandits László dr. járásbiró pedig figyelmeztette a vádlottat, hogy tartózkodjék a sértésektől. Ezután a bíróság a Mrakovics testvérek ügyére vonatkozóan hallgatott ki két tanút. Majd a bíróság ismertette a szombathelyi törvényszék hivatalos értesítését, amely szerint 1926-ban Szép Ferencet a szombat- helyi törvényszék2.600.000 koronára ítélte vámjövedéki kihágás miatt, mert Ausztriából becsempészett cukrot vett meg és az illetéket nem rótta le. Ezt az ítéletet az első tárgyaláson Szép Ferenc tagadta. Hindy Zoltán dr„ vádbeszéde. A bizonyítási eljárás befejezése után Hindy Zoltán dr. mondotta e! vádbeszédét. — Ez a bűnügy — mondotta — iskolás példája annak az esetnek, amikor az emberek a megdöbbenés, a jóindulat álarca alatt viszik a rossz hirt egyik háztól a másikig. Belül a kárörömet takarják, külsőleg pedig olyan látszatot igyekeznek kelteni, mintha annak, akiről a hir szól, védelmében járnának el.
