Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-03-31 / 72. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 március 31. demlik, hogy feleljenek cselekményükért. Ezután Szép Ferenc képviselője szólalt fel. Megokolta, hogy miért kérte a nyilvánosság kizárását, majd kérte a vádlott felmentését, mert az csak meg akart győződni a hír valódiságáról. Hivatkozott arra, hogy az ellene szóló ítéletek régeobi időből származnak. A Mrakovics testvérek védője ugyancsak a vádlottak felmentését kérte, hivatkozva jóhiszeműségükre. Végül a vádlottak kérték felmentésüket. A perbeszédek után vitéz Man- dits László dr. járásbiró kihirdette az Ítéletet. Valamennyi vádlódat bűnösnek mondotta ki rágalmazás vétségében és ezért Szép Ferencet, valamint Andrási Jánost 6—6 napi fogházra, Knébel Ferenc- nét 50 pengő pénzbüntetésre, Mrakovics István és Gál József vádlottakat 20—20 pengő pénzbüntetésre ítélte Mrakovics Lajos és Bogdán Károllyal szemben a büntetés kiszabását mellőzte. Kötelezte az elitéit vádlottakat a bűnügyi költségek megfizetésére és a bűnösnek kimondott vádlottakat az Ítéletnek a Zalamegyei Újságban való közzétételére. Az indokolás szerint a bíróság Széppel szemben csak azt találta enyhítő körülménynek, hogy e cselekménye miatt egyszer már elitélték. Súlyosító körülménynek vette töbszörösen büntetett előéletét. Nem alkalmazhatta a 92. szakaszt, mert úgy látja, hogy az enyhébb büntetéssel nem lehet a vádlottat hasonló cselekményektől visszatartani. Andrásival szemben súlyosító körülmény büntetett előélete és az, hogy a híreszteléssel lényegében ártó szándéka volt. Az összes vádlottakkal szemben súlyosbító körülmény, hogy oly egyén erkölcsi integritását sértették meg, aki lelki vezére egy többezer tagot számláló egyházközségnek és a hír terjesztésével nemcsak a sértett erkölcsi integritását támadták meg, de azt a bizalmat és tiszteletet is, amelyen a sértett leikipásztori működése alapszik. Ez oly súlyos körülmény, hogy Széppel és Andrásival szemben indokolt volt a fogházbüntetés, de figyelemmel volt erre a körülményre a többi vádlottnál is. Hindy Zoltán dr. az Ítéletnek Mrakovicsra és Bogdánra vonatkozó részét tudomásul vette, egyébként súlyosbításért felebbezett. Fellebbezett az ítélet ellen Szép Ferenc és Andrási János is, a többiek megnyugodtak. > A kultuszminiszter rámutat azokra az óriási károkra, amelyeket a gyermekek a tűzzel való játszással okoztak. Rendelet a tanfelügyelőkhöz. Szörnyű eljárás ez, amely képes egy ártatlan embert pellengére állítani, sőt esetleg egész életére tönkretenni. Nem lehet megfogni, hogy ki a gazdája ezeknek a híreknek, de sikerült a biróság elé állítani azt a embert, a fő- magánvádló régi oltártestvérét, aki örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a hirt terjessze, habár ez a vádlott azt állítja, hogy maga is a megdöbbenés érzésével hallotta ezt a hirt. — Ezt a hirt még többen adták tovább, igy aztán a híresztelés elterjedt a városban, a vármegyében, sőt a szomszédos me- o-ye egy része is arról beszélt, hogy a zalaegerszegi apát megfeledkezett méltóságáról, megfeledkezett a haza iránti kötelességéről. Az Egyház egyik tekintélyes szolgáját, a varos közéletének fontos tényezőjét rágalmazták meg csempészettel, mégpedig olyan csempészettel, amely ma egyértelmű azzal, mintha valaki a haza ellen gyilkos fegyvert ragad kezébe. — A főmagánvádló nem örömmel hozta ügyét a biróság elé, de de meg kellett tennie, mert nem engedhette meg, hogy abban az állásban, amelyben ő van, róla ilyen híreket terjesszenek és e hir nyomán esetleg az egész papi rendet kipellengérezhessék. Kénytelen önmagának és állásának elégtételt venni, elfojtani a rettenetes vádat és megtanítani a rágalmazókat, hogy vigyázni kell embertársaiknak becsületére. — Ezért kéri ő a járásbíróság igazlátását, elsősorban Szép Ferenc ellen, akinek bűne az adott esetben a iegnagyobb. — Az elsőrendű vádlott múltja, társadalmi állása és magas értelmisége révén még súlyosabban felelős tettéért, mint a többi vádlottak. Szép Ferencnek múltja és jelene olyan, amely az adott esetben egy gyanút sürüsit körűié, amely gyanúnak teljes beigazolá- sára talán elég adat nem áll rendelkezésre, de alapot ad arra, hogy mikor a járásbíróság ez ügyben dönt, mérlegelje, hogy az elsőrendű vádlott ugyanahoz a rendhez tartozik, amelyhez a fő- m#gánvádló. Szép Ferenc is az Egyház fölszentelt papja, bár vallomásában más foglalkozást jelölt meg, sőt azt a szokatlan adatot is bemondotta, amire vonatkozóan egyházi személyeknél tilalom áll fenn, hogy tudniillik törvényes házasságban él. Tény az, hogy Szép Ferenc is az Egyház ama szolgái közé tartozik, akik engedetlenségökben meg akarták tagadni azt a köteléket, amely felszentelésök révén őket az Egyházzal összeköti. Érthető, ha mint engedetlenségben élő ember azt az oltártestvérét, aki az Egyház parancsainak ele get tesz, nem jó szemmel nézi. Nem jó szemmel nézi azt az embert, aki ebben a városban tekintélyt képvisel s akivel természetszerűen szembe kerül, mert azok az elvek és igazságok, melyeket a zalaegerszegi apátplébános hirdetni köteles, neki nem tetszenek. Így kifejlődött a vádlott gyűlölete az apátplébánossal szemben, aki meg tud akadályozni olyat, amit a vádlott keresztül akar vinni. Természetes tehát, hogyha ártásra alkalma van, ezt meg is teszi. Tanúvallomás hangzott el, hogy örömmel fogadta a híresztelést és még a kétkedéssel szem ben is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hir igaz. — Súlyosbító körülményként csatlakozik magatartásához az a múlt, amelynek adatai a járásbíróság előtt fekszenek. A múlt tárgyaláson a vád Szép ellen 8 jogerős Ítéletet igazolt, s tagadá sával szemben ma igazolta a ki lencedik Ítéletet is. Ebből hét olyan, amelyeket becsületsértés vagy rágalmazás mialt szabtak ki Szép Ferencre. Mikor a járásbíróság az Ítéletet mérlegeli, el kell jutnia ahoz a megállapításhoz, hogy itt csak súlyosbító körülmények vannak enyhítő körülmények nélkül. Valószínű, hogy aljas inditóok vezeite a vádlottat, mikor a hirt terjesztette, de nem akar tökéletesen alá nem támasztott vádat emelni, azért az aljas inditóokot mellőzi a vádból. Ezután Hindy Zoltán dr. Andrási János szerepével foglalkozott. Megállapította, hogy ez a vádlott is az értelmiségi osztályhoz tartozik, akinél súlyosító körülmény, hogy a kommun alatti szerepéért másfélévi böntönre ítélték. Ezt a vádlóttat úgy lehet tekinteni, rnint aki nem méltó a hazafias magyar társadalomban arra a polcra, amely a feddhetetlen hazafiakat illeti meg. A múlt magyarázatául szolgál annak, hogy ő sem szereti a papokat. Külön-külön foglalkozott Hindy dr. a többi vádlottakkal is. Rámutatott, hogy a pletyka belevonta az ügybe Németh István detektívet is, de mikor meggyőződtek ártatlanságáról, visszavonták a vádat. Hangsúlyozta, hogy az adatok szerint Mrakovics István a szociáldemokrácia hive, tehát nála is feltehető, hogy rosszhiszeműen terjesztette az alaptalan hirt. , Valamennyi vádlottal szemben súlyosító kürülmény, hogy a sértett a város apát- plébánpsa, a kerület esperese, akinek erkölcsi érintetlensége közkincs és közérdek, akiről rosszat mondani csak akkor szabad, ha a vád igazolva van és a közérdek azt kívánja, hogy távozzék helyéről. De egyszerűen csak felröppenteni a pletykát, mert az egyik nem szereti, a többi pedig örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy rosszat mondhasson, ez oly csúnya tulajdonság, amelyről le kell szoktatni a vádlottakat. Figyelembe kell venni, hogy ma rendkívüli időket élünk, amikor a pénzcsempészés egyenlő a hazaárulással. Ha a vádlottak ily szörnyű rágal- I mat terjesztettek, akkor megérA kultuszminiszter a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség fölterjesztéséből arról értesült, hogy az 1927—28. év tűzeseteiből 1328 esetben kétségtelenül, 633 esetben pedig valószínűen felügyelet nélkül hagyott gyermekeknek tűzzel való játszása okozta a nyomozás adatai szerint a veszedelmet, amelyből 49.969,000 pengő kár származott. Ez a szám meg is növekszik azokkal a tüzesetekkel, amelyek ki nem derített okból keletkeztek és amelyeknek sok százaléka valószínűen ugyancsak a felügyelet nélkül hagyott gyermekek játékából keletkezett. A miniszter most rendeletet intézett a kir. tanfelügyelőkhöz és a tankerületben működő iskolák és kisdedóvók oktató személyzeténél való közbenjárásra szólítja fel őket. A megdöbbentő tűz-statisztika az elemi iskolák tanítóinak és a kisdedovóknak kötelességökké teszi, hogy a rettentő károkat és szenvedéseket okozó gyermekjátékok megszüntetéséről minden tőlük telhető erővel gondoskodjanak. A tanfelügyelőknek oda kell halniok, hogy a tanítók és kisdedóvók elrettentő példák felsorolásával mutassanak rá a veszedelmekre, amelyekkel a tűzzel való játék jár, igyekezzenek a gondjaikra bízott gyermekeket ennek a kérdésnek tárgyalásával a tűzzel való játékról leszoktatni. A miniszter bizik abban, hogy rendeletének meglesz a kívánt hatása. A munkások családi pótléka. Életre való szociális újításról olvasunk a Magyar Kultúra cimü folyóirat egyik legutóbbi számában. Sajnos, az újítás nem Cson- kamagyarország ege alatt született, hanem a boldogabb, haladottabb Belgiumban és Francia- országban. Először Franciaországban, majd Belgiumban a katholikus szakszervezetek kezdeményezésére egyes nagy vállalatok megteremtették a „munkások családi pótlékja" alapját, amelyet ott „kompenzációs pénztár"-nak neveznek. E pénztár lényege a következő. A munkaadó nem rendezkedhe- tik be arra, hogy munkásainak családi állapotuk szerint adja a munkabért. A vásárló közönségnek ugyanis nem mondhatja, hogy ez a cipő azért drágább, mert ezt egy hatgyermekes családapa csinálta. így a munkaadó feltétlenül tönkremenne a versenyben. Mivel azonban a munkaadók
